Palik: Van még tizenhét gombóc

Sokan sokféleképpen vélekednek róla, mint autóversenyzőről. Tizennyolcadik lett az idei Dakar-ralin, és ezt még a legádázabb ellenzői sem tudják elismerés nélkül említeni. Az MNASZ által szervezett "Szemtől szemben a sivatag legyőzőivel" elnevezésű sajtótájékoztatón kérdeztem Palik Lacit erről és még sok mindenről.

- És ezek után fogtad magad, beültél a versenyautóba, végigversenyeztél egy szezont a világkupában, és célba értél a Dakaron... Ez mindenképp becsülendő dolog!
- Jól esik, hogy ezt mondod! De én meg azt mondom, hogy nem volt olyan rég az az egy év nekem, hogy ne mondjam azt így 43 éves fejjel nap mint nap magamnak, hogy "lassan a testtel, Laci!".

- Szerinted ez után az eredmény után tovább lehet lépni?
- Őszintén mondom neked, hogy az elmúlt majd' két hétben a szeretteimtől kezdve nagyon sokan feltették ezt a kérdést. És még mindig nem tudom rá a választ! Ha a Dakar előtt azt mondod, hogy minden idők legnépesebb mezőnyéből, a 166 indulóból 21 gyári autóval és 40 olyan cuccal, amit csak nézel, szóval ha akkor azt mondod, hogy a 18. helyen bejövünk, akkor kacarászok egy jót és hívok egy orvost, aki biztosan fog tudni segíteni a problémádon :) Ezzel szemben beértünk a 20-ba. Nem terveztük! Hazudnék, ha nem azt mondanám, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor először a húszon belül voltunk, na attól a pillanattól kezdve úgy ragaszkodtunk ahhoz az egyessel kezdődő számhoz, mint blöki a lábtörlőhöz... De akkor, amikor abszolútban 13. helyen voltunk, és elkezdődött volna az ünneplés, akkor ott azt mondtuk, hogy na itt most megállunk, mert a húszon belüli hely az tökéletesen irreális...

- Lehet előre lépni?
- Biztos, hiszen van még tizenhét gombóc... Lehet-e előrébb lépni? Erre azt gondolom, biztos, hogy lehet előre lépni. Hogy mi előrébb tudunk-e lépni, arra nem tudok válaszolni... Bizonyos szempontokból nehezebb és bizonyos szempontokból egyszerűbb lett ebben a kérdéskörben a helyzetünk. Azt találtam ki modellnek, hogy ez három fázisból áll... Az első a mennyiségi rész. Meg tudod-e csinálni, teljesíteni tudod-e... Két évvel ezelőtt lárva módjára végigmentünk. De beértünk, és az nekünk hihetetlen öröm volt. Aztán jön a következő mennyiségi fok. Anno erről a Balázzsal vitatkoztam. Ő azt mondta, hogy eredményt akar. Én mondtam, hogy ezt teljesíteni is egy nagy feladat. Ezt anno mondtam, ma már a teljesítéshez érdekel az eredmény is, hiszen ez verseny. Az első eredményünk 52. hely volt, ha most a Sanyi 33.helye lenne a miénk, akkor is itt állnék boldogan és azt mondanám, hogy 19 helyet javultunk. Most 34-et javítottunk. Ez már mennyiségi. És ez az, amit nem tudsz belőni. És a harmadik rész, amit igazából most látok, és ez van előttünk. Ha minden rendben megy, akkor természetes, hogy az az ambíció, hogy jobb legyél. De ez már az a mezőnyszegmens, ami számomra nagyon bonyolult. Sok szempontból is. Ezt még nem látom. Egy biztos, hogy húszon belül már ha a fejem tetejére állok, akkor sem tudtunk volna jobbak lenni.

- Éppen ezért mondom, hogy ezt megismételni is nagyon nehéz feladat lesz. Lehet, hogy most kellett volna harmincharmadiknak lenni, hogy jövőre tudjon még jönni a jobb eredmény...

- De még gyorsan is, hiszen nem kerülgettétek a köveket, mint két évvel ezelőtt...
- Igen, de mégis kalandmentesek voltunk. Ennek nagyon sok összetevője van. Az egyik például, hogy a Gabi egy métert nem tévedt el sehol sem, jó volt a ritmusunk. Millió kis dolog van, amiben benne van a "ha", annak ellenére, hogy tudjuk, nincs létjogosultsága a ha-nak a sportban sem. Például ha Maliban, amikor a negyven centis lyuk eldobta a hátulját és egy új perspektíva nyílt előttünk, az erdő. És ott ha ott egy fa, amit nem tudunk kikerülni...