Egy darabka Anglia - Alvis 12/50 1927

Néha egészen különleges autók is felbukkannak nálunk, mint például a Magyarországon soha nem árusított Alvis. A becses angol márka hazai képviselőjével Ocskay Zoltán tett próbautat.

Miután a szó szoros értelmében összerázódtunk, ideje bemutatnom vendéglátóimat. Nicholas Sloan és fia, Frazer Sloan a veteránjármű-gyűjtés nevű fertőző betegséget Angliában kapták meg, és mert nem tudtak kigyógyulni belőle, magukkal hozták Magyarországra.

Frazer néhány évvel ezelőtt dolgozni jött hozzánk, egy székesfehérvári üzembe, és egyre jobban kezdett neki tetszeni a környék, meg egy csinos magyar lány, Ágnes. (Karácsony előtt volt az esküvőjük.) Gyakran átcsábították Angliából a szülőket is, addig-addig, hogy a hatvanas éveit taposó Nicholas Sloan elhagyta szülőhelyét, és feleségével, Anne-nel és a család kedvencének számító Cindy nevű foxterrierrel együtt átköltöztek a Velencei-tó mellé.

A garázsban most négy régi autó sorakozik, az Alvis mellett két olasz Ceirano és egy T-Ford (reméljük, azokat is hamarosan megismerhetik a Veterán olvasói), valamint motorkerékpárok, mert Frazer leginkább a kétkerekűeket kedveli.

Az Alvist öt évvel ezelőtt vásárolta Nicholas Sloan, restaurált állapotban. Ahogy Angliában szinte természetes, a kocsi minden irata megvan, így pontosan tudható, ki volt első tulajdonosa, akinél évtizedeken át szolgált, és a felújításról is minden dokumentációt megkaptak.

Új a belső kárpit és a fényezés, a kocsi többi része eredeti állapotában van. Ennek lépten-nyomon látványos jelét is vehetjük, mert az autó minden része élményszámba megy. Öröm nézni az eredeti csavarokat, a sok finom kis csapot, kallantyút, lámpácskát, kapaszkodót. Mindenfelé ódon nikkelek és rezek, a műszerfalon ampermérő, olajnyomás-mérő, sebességmérő, a motortérben tölcséres kürt. Az ülések meglepően kényelmesek, különösképpen a hátsó klubfotelek, amelyek előtt a lábnak is bőven van helye, jóllehet a tető kissé közel van.

Ezt a kétajtós Sport Saloon karosszériát a Carbodies Ltd. készítette. Jellegzetes formai elem volt az ék alakú első szélvédő, amely vízszintesen kettéosztott, belülről felhajtható, így meleg időben elsőrangú szellőzésben részesülhettek az utasok.

A karosszéria alumíniumlemezekkel borított faváz, a könnyűfémet sok helyen alkalmazták, így alumíniumöntvényből készült a hátsó híd, a motortól külön, az első ülések alatt lévő sebességváltóház és a motor forgattyúsháza is.

Újdonságszámba ment 1927-ben az elsőkerék-fék, amelyet acélsodronnyal működtetett a vezető, a rugózást félelliptikus laprugókra bízták, a hátsó hajtás csigakerekes. A másfél literes, felülszelepelt, alulvezérelt motor legnagyobb teljesítménye 50 lóerő, ami nem csekélység, gondoljunk csak a hatvanas évek autóira.