A nagy Citroën-sztori

Hetven éve, 1935. július 3-án halt meg André-Gustave Citroën francia mérnök, autógyáros, a technikai újításairól, egyedi megoldásairól híres autógyár megalapítója.

A Citroën más piacokon is hírnevet szerzett: 1921-ben már 3000 autót exportált. Az 1922-ben bemutatott 5CV az első igazi női autóvá vált könnyű kezelhetősége, karbantartása révén. Ebből négy év alatt 80 ezer példány készült. Citroën újabb személyautó-típusok mellett haszonjárműveket és félhernyótalpas teherautókat is elkezdett gyártani, ez utóbbiak voltak az első járművek, amelyek átkeltek a Szaharán, illetve észak-déli irányban, 232 nap alatt átszelték az afrikai kontinenst.

A Citroën megvásárolta az amerikaiaktól a csendes, gumibakokra épített motor kizárólagos európai gyártási jogát. A cég bevezette a hitelre történő vásárlást, az új rendszer vonzotta a vevőket és elősegítette a gépkocsik elterjedését Franciaországban. André Citroën 150 ezer, a cég emblémáját viselő útjelző táblát bocsátott a hatóságok rendelkezésére, megújította Párizs taxis járműparkját és távolsági gyorsbuszjáratokat közlekedtető céget szervezett. Ő adományozta a városnak a Diadalív és a Concorde tér díszkivilágítását; 1925 és 1934 között Citroen villanykörtékből kirakott neve díszítette az Eiffel-tornyot.

Amikor a francia autógyártás is kezdte megérezni az Amerikát sújtó gazdasági válság első következményeit, Citroen 1933-ban öt hónap alatt, a gyártás megszakítása nélkül képes volt átszervezni a javeli autógyárat. Ezt követően egy olyan autó tanulmányozásába kezdett, amely mérföldkőnek számít az autógyártás történetében, és amely később átsegítette gyárát a válságon. Megalkotta a modern autót: elsőkerék meghajtással, tiszta acél, önhordó karosszériával, silentblocra szerelt motorral, független első- és hátsókerék felfüggesztéssel.

Nehéz napok a láthatáron

Citroën azonban túl optimistának bizonyult. Bár a sok merész újdonságot hordozó Traction Avant 1934 áprilisában kigördült a gyárból, ez önmagában már nem tudta megoldani cége komoly anyagi problémáit. A francia kormány a legfőbb hitelezőt, a Michelint kérte meg, hogy átvegye az anyagi ügyek kezelését, s hogy állítsa talpra a céget. A Citroën folytatta a gépkocsik értékesítését, de 8000 munkást el kellett bocsátania, André Citroënnek pedig 1935 elején le kellett mondania gyára vezetéséről. A meggyötört, a folytonos küzdelembe belefáradt gyáros 57 éves korában, 1935. július 2-án halt meg Párizsban.

Sok-sok áldozat árán 1937-től a francia márka újra felzárkózott a vezető autógyártók közé, nem utolsósorban az André Citroën által megalkotott Traction Avant-nak köszönhetően. (Ez 130 km/órás végsebessége és elegáns formája miatt "az Utak Királynője" becenevet kapta a vásárlóktól.) Alapötlete már a 30-as években megvolt, de csak a II. világháború után jelent meg a spártai egyszerűségű 2CV-modell, népszerű nevén a "Kacsa", bár többen inkább teknősbékához hasonlították.

Milliók kedvencévé vált a három literes fogyasztású, nem szép, de praktikus, szellemes "nyáron strandkocsi, ősszel esernyő, télen nagykabát", amelyből 41 év alatt több mint hatmilliót gyártottak. Mára már kultuszautóvá vált, a "kacsabarátok" klubokban és találkozókon büszkélkednek féltve őrzött jószágaikkal. Jóval elegánsabb, komfortosabb kivitelben, de hasonlóan forradalmian új vonalaival és megoldásaival (például hidropneumatikus felfüggesztéssel) hódított 1955-től a DS-széria. 1999-ben már egymilliónál is több autót adott el a Citroën, mely 1974-ben egyesült a Peugeot-val, és később Javelből Neuilly-be költözött.