Oroszlános jókedv - Peugeot 1007 1.4 HDi Trendy

Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak! Ezt a mondatot az utóbbi pár napban többször hallottam, mint eddig egész életemben. Kicsi is, sárga is, mégsem a földalatti, és nem is olyan lehangoló. A színvariációk sora és az 1007-ből áradó fiatalos lendület garantáltan mindenki szívébe oroszlános jókedvet varázsol.

Peugeot 1007 az Autósmoziban > képgaléria

A kis Peugeot rettentően figyelemfelkeltő jármű. Azonban itt álljunk is meg egy pillanatra, hiszen a kis jelző talán mégsem illik az 1007-re, ugyanis tervezői valahová a 107 és a 206 közé álmodták meg, kissé zavaros, de igen színes vízióikban. A 107-nél mennyivel is több az 1007? Egy nullával? Nem egészen, ráadásul mindjárt kiderül, szó szerint értem.

Valószínűleg gyorsabb ütemben hízik a Peugeot modellpalettája, mint ahogyan a matematika rejtélyes tudománya fejlődik, így még nem találták fel az egy és a kettő közötti, természetes egész számot. 107,5-nek mégsem hívhatnak egy autót, így lett a dupla nullás verzió.

Dupla nulla növekedés széltében, dupla beltér hosszában, ötletes megoldások, sok-sok színkombináció kívül-belül. A variációk végtelen számát az autó típusjelzésébe rejtett fekvő nyolcas szimbolizálja, így teljes az összhang kívül és belül. Figyelemre méltó koncepció!

Tehát az 1007 feltűnő. Nem is kicsit, és valljuk be, joggal. Elölről kisautó, oldalról tolóajtós minivan, hátulról meg egyszerűen jól néz ki. Erről egyébként Pininfarina tehet, akinek ceruzája, annak is a hegye benne volt a látványtervek elkészítésében.

A két tolóajtó ötlete évekkel ezelőtt vetődött fel a városi kisautók esetében, és jellemzően a franciák annyira bátrak, hogy be is merték vállalni. Feltűnő is, amint a villanymotorok halk zümmögés és csilingelés közepette helyettünk nyitják-zárják az ajtókat. Közben lehet matatni a kulccsal, táskát pakolászni, gyerekeket nevelni, vagy ellenőrizni a sminket. A tolóajtó rém praktikus, ugyanis vége a parkolási problémáknak, adieu ajtócsapkodás, au revoir lepattogzó festékfoltok!

Ez utóbbi sajnos nem végleges búcsú, hiszen botor módon nem minden autó kapott tolóajtót, így mások még bőven lekoccolhatják a parkolásnál nem eléggé előrelátó 1007-tulaj autóját. Persze például tök jó úgy kiszállni a kocsiból, hogy csak azért nézek előtte tükörbe, nehogy a harmincas busz palacsintává lapítsa óvatlanul az útra lépő lábamat.

Miután az ajtó finom zümmögéssel-surrogással rám záródott, orrba gyűrt a beltér elsőre kissé túlságosan is letisztult formaterve: így is oszlop, úgy is vonal, szóval az amolyan németesen lekerekített műszerfal. Később azonban rá is eszméltem jókora tévedésemre, hiszen csak az esti sötétben volt ijesztő a látvány, az éleket-széleket tapogató kezem folyton érdekesebbnél érdekesebb mintákba, formákba és anyagokba ütközött, egy helyen pedig mintha tépőzárat hallottam volna reccsenni. A bőrlátók kánaánja, gondoltam keserűen, és magamat átkoztam, amiért sötétben veszek birtokba egy tesztautót.

Felkattintottam hát a belső világítást, és láttam csodát! A valóban kissé kockaforma belső elemeken szépen textúrált bevonat, és néhol textil foltok hívogatják a gyerekek által majdan belemasszírozandó keksz-kakaó kombót. De semmi pánik, ha kidől a lé, a műszerfal tetejéről le lehet választani a tépőzárral rögzített foltot, és irány a nagymosás! Később felfedeztem, hogy az ülések huzatbetéteit is ki lehet cipzározni, így végképp elhárul az akadály a kakaó-projekt elől.

Önnek melyik autó tetszik a legjobban?

A kisasztalnyi műszerfalbetét, és a légzsák alatt egy akkora kesztyűtartó tátong, amekkora még rajtam is kifogna, pedig hírhedten nagy gyűjtögető, kacattartogató vagyok. A messze hátulra került biztonsági övért bemutatott tornagyakorlatot követően jöhetett a menet, a kis dízelmotor beindítása. Pöcc-röff, és alig hallható neszezés áradt a motortér felöl.

A kissé alacsonyra került kuplung felengedésére lágyan mozgásba lendült az apró autó, de valahogy mégis az az érzésem támadt, egy busznyi szélességű családi vagont vezettem. A motor közben alig hangosodott, egyáltalán nem tolakodó módon, én pedig fürgén cikáztam a forgalomban. Pont erre találták ki az 1007-et, és persze arra, hogy ezt a mutatványt akár négy személlyel is be lehessen mutatni vele.

A társas teszt, vagyis az utassal, csomagokkal való közlekedés egy másik alkalomra maradt, erről és a második nekifutásról szóló részt a következő fejezet tartalmazza. Tessék lapozni!