Az árakat tekintve szintén indokolt a Grande jelző használata, bár a bemutatón nem győzték hangsúlyozni, hogy az új Punto nem kíván beszállni a kétmillióért is hirdetett kisautók iszapbirkózásába. Ennek megfelelően a legolcsóbb (3 ajtós, 1,2 literes motorral szerelt, Active felszereltségű) Puntóért 2 590 000 forintot kérnek, míg a legdrágább Sport felszereltséggel kitömött és felcicomázott változat 4 590 000 forintba kerül, ám ebben már az emlegetett 1,9-es dízel kerreg.
Próbakörre szándékosan a motorkínálat aljáról válogattunk a tesztautók közül, ami mögött nem példás önmegtartózkodás áll, hanem vélhetően ezekre lesz majd a legnagyobb igény az árérzékeny hazai piacon. Az 1,2-es benzinessel szerelt Punto az előzetes várakozásoknak megfelelően nagyon nem ment, ami vélhetően nem kevés frusztrációnak lesz forrása, hiszen az autó külseje ennél sokkal többet ígér.
A katalógus szerint 14,5 másodperc alatt érhetjük el a 100 km/órás tempót, ami így kimondva is sok, ám érzésre még többnek tűnik a volán mögött. Cserébe persze ott van az elfogadható ár és a mérsékelt fogyasztás (a katalógus szerint átlagban 6,1 liter), ám aki ezen a téren akarja megfogni a pénzt, válassza inkább valamelyik 1,3-as dízelt. Már a gyengébbik, 75 lovas motor is felüdülésnek tűnt a vérszegény benzines után, ám az igazi csemege, az erősebb, 90 lóerős változat volt. Ehhez már egy nagyon jó kiosztású, hatsebességes váltó jár, amit - hála a motor pörgős karakterének - viszonylag gyakran kell használni. A futóműről és a fékekről sajnos nem sok minden derült ki, mivel sem a tesztút hossza, sem az időjárás nem tette lehetővé, hogy a határokat feszegessük.