Hát így van ez. Az Altea FR mindent tud, amit a kisebb szívű testvérek. Dupla fenekű csomagtér, dönthető, csúsztatható, pohártartós, könyöklős hátsó ülések. Ergonomikus kialakítás elöl is, pakolórekesz-dömpinggel. A műszerfal szépen fordul, a kockásított műanyag (szándékosan nem írom, hogy kevlárutánzat, mert annak rém gagyi lenne) sportos érzést kelt. Nem érdekel, hogy kopogós és hogy tükröződik a szélvédőn, csak indíthassam már be.
Aztán az ülések. Remélem, elhallatszik Madridig a fohászom! Könyörgök, tegyék rá az extralistára, hadd élvezhesse az is, akinek nem telik TDI-re. Én otthon is ebből nézném a tévét, sőt, a reggeliző asztalhoz is ezt húznám oda, és ígérem, amikor beleülök, brummogok is hozzá. Valami szuperlatívuszt kéne ide találnom, de nincs rá egyetlen szó, csak jelzőcsokor.
Egyszerűen kényelmes, sportos, jól tartó, körülölelő, biztonságos, és még szép is. Bár nem látok át magamon, így a sportosság érzetét csak beszálláskor kelti az FR felirat, de akkor is tetszik. Hasonló logó van a kormányon. Bőr, kézre is áll, jó a fogása is. Bőrös a váltógomb is. Érdekes alakja van, autópályán elpiszkálgatja az ember, de nem lehet olyan mélyre süllyeszteni az ülést, hogy a vágat az oldalán ujjra álljon. Pirosan világító műszerek, ami állítólag rém fárasztó, de egyben inspiráló is. És még mindig a kulcsot szorongatom, nézelődök, egyre inkább izzadó tenyérrel.
Van CD-s rádió, vagy felvágósan: nagyképernyős CD-s, mp3-as, mindentudó hifi. Aztán ha valakinek nem lenne eleve melege a szunnyadó (még mindig nem mertem beindítani) erőtől, akkor többfokozatú ülésfűtés (58 ezer Ft). Ha mégis veri a víz, mint engem, akkor kétzónás digitklíma (130 e), és további szem-, haver- és nőkápráztató extrahalom.
Példának okáért automata, kanyarkövető xenon-fényszórók (268 e), kikapcsolható menetstabilizátor (145 e), keréknyomás-ellenőrző, négy irányban állítható, bőr sportkormány, sebességtartó automatika, téli csomag (azaz olvasólámpák, fényszórómosó, fűthető szélvédőmosó fúvókák, elektromosan állítható, fűthető és behajtható tükrök - 87 e), esőérzékelő ablaktörlő kombinálva szemkiégetésellenibesötétedős visszapillantó tükrökkel (73 e).
Kevésbé giccses extrák: riasztó, beltér-védelemmel (65 e), sötétített hővédő üvegezés hátul (43 e), és emoción vörös fényezés potom 56 ezerért. Van még rejtett (?) rakodórekesz a csomagtérpadló alatt (25 e). De ne dörzsöljék a markukat a drogcsempészek. Trükk nélkül, simán feljebb emelték a padlót, és tettek rá még egy fedelet. Nagy kaland!
Már a homlokom is gyöngyözik, de még bírom. A beltérről még annyit, hogy a 190 centim mögött bőven el lehet férni, még előretolt hátsó ülésekkel is, jól össze van rakva, szépen szól a hifi, és öröm utazni benne, de... na ezt majd később.
Kívülről csak néhány árulkodó jel utal arra, hogy ez nem "fapados" változat. Van nagy, légbeömlős első spoiler, felette Seat-nózi, két kék szemmel övezve (hála a xenonnak). Hátul dupla cső, lejjebb húzott szoknya. Innen semmi különös, hacsak nem az FR felirat. Oldalt fekete ablakok, nagy, 17-es kerekek, küszöb, ezüst tükrök, fullpiros TDI felirat és kész.
Ebből még nem feltétlenül derül ki, hogy Formula Racinggel van dolgunk. Szépség kívül és belül, azaz mindenütt. Ideális családi jármű, se nem túl hosszú, se nem túl széles, se nem túl magas, lágy, nőies, harmonikus. Tapsoljuk meg Walter de Silvát, megérdemli. És most végre kulcs be, de leírom még egyszer, olyan jól hangzik. 170 lóerő és 350 Nm. A 90-es évek elején még az igazi belvárosi, bőröndmobilos srácok is irigykedve tekintettek minden 130, majd később 150 lóerős Golf GTi-re. Most meg itt egy családi egyterű, és 170 lóerő. Na nem ugyanaz az érzés, de akkor is. Örömködjünk, ma már bárki megveheti magának, csak pénz kérdése.