Gümifüst, pivo, toi-toi: a Cseh Nagydíj testközelből

Augusztus 20-án tartották Brnóban a gyorsasági motorosok Cseh Nagydíját, ahol több ezer honfitársunk szurkolt a kellemes meglepetésre bronzérmet szerző Talmácsi Gábornak. A tűző napon pörkölődve a remek cseh sör segített a túlélésben, kár, hogy fél órát kellett sorban állni mind a bevitel, mind a kivitel miatt. Leégett beszámoló a helyszínről.

A pálya mellett lévő dombokon kialakított lelátókon szinte mindenhol kényelmesen le lehetett heveredni és figyelni annak a két-három kanyarnak a történését, amely a látótérbe esett, de szerencsére volt néhány óriáskivetítő is, ahol a verseny többi részét lehetett nyomon követni.

A C szektorban egy élő piros-fehér-zöld zászlót alkottak a magyar szurkolók Talmácsi és Tóth Imre biztatására, ami a jelek szerint használt is a pilótáknak, mert Talma bravúros motorozással a 3., míg Tóth Imre a 20. helyet szerezte meg. A cseh Pesek sajnos már nem tudta megörvendeztetni a szurkolóit, mert az utolsó körben a negyedik helyről esett ki.

A futamok közötti időt a helyi Bessenyei Péter és két cimborája töltötte ki látványos légi bemutatóval, de a fő produkció egy sugárhajtású gép megjelenése volt, amely néhány száz méteres magasságban produkálta magát a pálya felett. A 125-ös és a 250-es futamok végére a publikum színe látványos rákvörös színt öltött a tűző napsütés és a szaporán elfogyasztott sörök hatására, így érezhető volt a feszültség a várva várt MotoGP kategória rajtja előtt.

A verseny amúgy - Rossi és Pedrosa rövid csatáját leszámítva - nem volt forradalmi, de az ezer köbcentis motorok hanghatása a dombok között verődve már elég indok a kiutazásra.

A nézők ivaranyára sajnos hozza a focimeccsek átlagát, így az a kevés dekoratív hölgy, aki a nézők között felbukkant, joggal érezhette úgy magát az óriási érdeklődéstől, mint egy laktanya nyílt napján.

Ugyancsak a hely varázsához tartozott a csípős, már-már ammóniába hajló izzadságszag is, melynek oka az volt, hogy a legtöbb rossis pólót 100 százalék műanyagból nyomták, így a legtöbb rajongóra szó szerint ráolvadt kedvencének képmása.

A harmadik, ezres futam végén egyszerre mozdult meg az összes domboldal, és mindenki sietősen az autók felé vette az irányt, a legjobban azok jártak, akik rutinosan a parkolók kijáratához közel parkoltak. Az utakat szegélyező árusok nagy pillanatai ekkor következtek, sokan költötték el ugyanis maradék pénzüket egy-egy sapkára, pólóra vagy poszterre.

Örvendetes volt látni, hogy a forgalmat irányító rendőrök elkérték a parkolókból kihajtó autók és motorok forgalmiját egy gyors ellenőrzésre - a lopásokat megelőzendő. A hazaúton sajnos elkapott minket az a vihar, amely este kilencre, a tűzijátékra hozzánk is megérkezett, így a szerencsétlen motorosok spontán találkozót voltak kénytelen rendezni egy-egy felüljáró alatt, illetve benzinkútnál.

Autóban persze másként éli meg ezt az ember, a monoton esődobolás miatt mindenki egyformán bólogat, kissé nyitott szájjal, időnként egy-egy spontán rángást beleszőve a koreográfiába. Az ázott kutyaszag valószínűleg még hónapokig az autóban marad.

NA