A 207-es formára valami cuki élményautó. Szinte a MINI Cooper S-sel egyidőben volt nálunk, ezért ahhoz hasonlítgattuk, pedig a két autó alapvetően másról szól. A MINI sokkal jobban a vezetési élményre koncentrál, a Peugeot pedig inkább családias egy erős motorral. Ebből adódóan a 207-est meglepően könnyű vezetni, a mindennapok során nem akar kitörni a 150 LE a kezeink közül. Normál városi közlekedésben higgadt jószág, elég jó kis tartalékokkal. Ha valaki nyugodt vezető, akkor elég csak szépen felváltogatni, az ötödiket már 50 környékén jól tűri. Kihúzatva viszont elég jól megy, igaz nem túl szép a hangja.
A váltó is jobb lett, a régebbi Peugeot-szerkezetekhez képest egészen pontosan kapcsolható. Bár egy kicsit még mindig hosszú úton jár és akadós a kar mozgása, de azért ez már bőven jó egy ilyen autóba. Számomra az volt zavaró, hogy a kormányzás kicsit túl könnyű, a széles gumik miatt néha keményebb visszajelzést várna a sofőr. Persze ez parkoláskor jól jön, ilyenkor a nagy tükrök is segítenek a tolatásban. Ezek egyébként nagy sebességnél elég jelentős szélzajt keltenek, amitől nem éppen csendes a 207-es.. Fékezni viszont nagyon határozottan lehet a 207-essel, már kis nyomásra is élénk fékhatással reagál, talán egy kicsit túlzásba is viszi.
A futómű egy érdekes eset, hiszen pontosan nem lehet megmondani, hogy ennek sportosnak kellene lenni, vagy mégsem. Nem ez lesz a 207-es csúcs sportmodellje (hamarosan jön az RC), de nem is ez az átlagos, tehát e kettő közé próbálták belőni a kocsit. A szándék érződik is a hangolásán, hiszen keményebb, mint egy átlag francia autó. A baj csak az, hogy mégsem az igazi. A nagy kerekek miatt eléggé üt, ráz, a budapesti utakon nem túl jó érzés vele utazni. Ugyanakkor azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy sportos, hiszen ahhoz meg kanyarokban nem elég kemény, arról nem is beszélve, hogy a legkisebb úthibára azonnal leesik az ívről. Érdekes egy szerzemény, talán egy collal kisebb felnikkel jobban bizonyíthatna.