Olasz meló - újra él a Fiat 500

Az utóbbi években sokadik reneszánszát élő Fiat egy újabb slágergyanús modellt mutatott be, amely teljesíti az összes elvárást, ami csak egy olasz kisautóval szemben fennállhat: jó ránézni és vezetni, de csajozásra is kiválóan alkalmas.

A meglehetősen rövidre sikeredett menetpróba során az erősebbik benzinest és egy dízelmotorral szerelt 500-ast sikerült elcsípni. A Panda 100 HP után némi csalódást jelentett az 1,4-es Cinquecento, ugyanis - feltehetően a környezetvédelmi szigorítások miatt - sokkal lustábbnak tűnt a motor, amely csak a legfelső fordulatszámtartományban volt hajlandó komolyabban munkára. A fékekben és a futóműben fényévekkel több tartalék van a motor tudásánál, a sarkokba kitolt kereket csak nagyon nehezen lehetett megnyikkantani, igaz, 16-os felniken feszülő sportgumikról beszélünk. Az ugyancsak a Panda 100 HP-ből ismert hatfokozatú váltó továbbra is hibátlan, csuklóból lehet végigszáguldani a sebességek között. Aki már vezetett Pandát, annak ismerős lehet az 500-as kormánya mögött uralkodó hangulat és vezetési pozíció: egy kicsit magasan trónolva navigálhatjuk az autót, amelyből - a vastag oszlopoknak köszönhetően - nem túl jó a kilátás, cserébe bombabiztosan merev a karosszéria. A dízelváltozat már nem okozott se pozitív, se negatív csalódást, a kis gázolajos egy végtelenül őszinte darab: nem a menetteljesítményével, hanem fogyasztásával hagy maradandó nyomot maga után.