Egy újabb kétkerekű betyár - Honda Hornet 2007

Az új Honda Hornet örökölte felmenőinek azt a tulajdonságát, hogy kihozza az emberből az ámokfutót. Az idei modell ráadásul még pörgősebb, erősebb és egy fokkal könnyebb is vezetni. Kell ennél több?

2006-ban tanácstalanul bóklásztam a világhálón; előző, 3 éves Hornetemnek mennie kellett, nem tudtam, mi jöjjön helyette. Amikor Németországban bemutatták az utódot, nagyon rossz kedvem lett. Hiába olvastam a sok technikai újításról, a formájával nem voltam kibékülve. Aztán megláttam életnagyságban, és tudtam, méltó utód lesz, a Hondának pedig új fotóst kell keresnie.

A piros felnicsíkhoz passzol a piros fém fékcső

Jobb futómű, jobb váz, jobb lengővilla, jobb blokk. Jobb a blokk? 2000 km megtétele után még nem merem kijelenti. Előző - 2004-es - (karburátoros) Hornetemen egy foggal kisebb első lánckerék, sportkipufogó, sportlégszűrő és a karburátor hangolása segített a gyorsabb előrejutásban. Nyilván nem teljesítette az EU1000 normáját, de alul nyomatékosabb volt. Az új kifejezetten erőlködött úgy 6000-ig, ezért biztos ami biztos ezen is egy foghíjas lánckerék teker elöl. Persze nyílván más lesz a hatás, ha valamikor megérkezik végre az olaszoktól több mint egy hónapja megrendelt sportkipufogóm. Legalábbis érzésben. Az új blokk beindítását követően 2000-es fordulaton üvölt másfél-két percig az automata szivatónak köszönhetően, és a fordulat alapjáraton is 1500 marad. Ezen állítani sem lehet, elektronika szabályozza. 7-8000 felett nem lehet panasz; a végtelen fordulattartományba (14000-nél szabályoz le) való pörgetést szereti a motor. Ilyenkor tizesével ugrálnak felfelé a számok a digitális kilométerórán. Fogyasztása talán 3-4 decivel kevesebb az előzőnél, benzinszint-visszajelzésben ez a motor sem remekel. Az előd általában akkor kezdte jelezni, hogy fogy a benzin, amikor már rég tartalékra állítottam a csapot. Itt a gépkönyv szerint akkor kezd villogni a benzinhiányt jelző kis ikon, amikor még 3,5 liter marad a 19 literes tankban. A villogás megkezdése után általában még 50 km-t megyek, és ilyenkor 15 litert sikerül tankolni...

Nem sokáig marad gyári a kipufogó

Futóműve egyértelműen sokkal jobb lett mint a 2004-esé, de megmaradt a szokásos "olcsó hatszázas" szinten. Talán még könnyebben kezelhető, stabilabbnak biztosan stabilabb, komolyabb igénybevétel esetén azonban elégedetlenségét fejrázással hozza tudomásunkra. Szerencsére én Michlen Pilot Powerekkel büszkélkedhetek, ezekre is csak jót tudok mondani. Hátsó rúgóstagján nem kellett keményítsek - szemben a régivel. Fékei is sokat javultak, de továbbra sem tartoznak nálam a "jó" kategóriába. A fém fékcső elengedhetetlen kellék ezen a motoron is. Üléspozíciója a 177 centiméteremhez tökéletes, s bár a tank felül szélesebb, a comboknál keskenyebb lett. Ülése keményebb, ami a sportosabb igénybevételnél előny, de egész napos utazgatásra jobb volt az előd. Ha az ülést felemeljük, rögtön vissza is zárhatjuk; pakolni még annyit sem lehet alá mint a réginek. Utasom szerint ő többet lát előre, jobban tud kapaszkodni, és jobb helyen van a lábtartó is. Lámpája hasonlóan jó - ha nem jobb -, mint az előző modelleknek, műszerfalán több információ olvasható. Tükreiben viszont keveset látni, és nem is túl szépek.

Ezeken kívül van még néhány olyan vizuális terrorcselekmény, amiért remélem valaki kezét vesztette a tervezőasztalnál. Míg a Z750-re sikerült pofás visszapillantókat felcsavarni, az új darázson az 1983-as GSXF design-ja köszön vissza. A leömlő csövek megfelelő helyen való hegesztése olyan, mintha én csináltam volna. A kilométeróra burkolat nélkül nagyon pofás, sportos, vele már kevésbé. Előnyére válik azonban, hogy meglepő módon nagyjából annyi szélvédelmet ad, mint a régi a gyári plexivel. Indexből jó sok lehet a nagy H raktárában, mert ugyanazt használják '98 óta. Értetlenül állok az előtt is, hogy a Honda miért nem képes egy 3000 forint előállítási költségű sárhányót felcsavarozni hátra. Miért kéne 52 ezerért vennem egy gyárit, vagy feleennyiért egy utángyártottat, ami nem az ő zsebükbe hozza a pénzt. A bal oldali föld-föld rakéta látványát még meg is lehet szokni, az viszont bosszantó, hogy az ott futó kipufogókönyök mindig nyakig áll a láncsprayben.

Az indexek a régi modellen is ugyanezek voltak

Összességében nagy előrelépés ez a motor. A Yamaha szóba sem jöhetett, s bár a Kawasaki Z750 jobban tetszik formára, a Suzuki GSR-nek lehet, hogy jobb a féke és a blokkja pörgősebb. Ha újra választás előtt állnék sem döntenék másképp.

Kállai Ákos