Az útburkolati jelzések felfestése, karbantartása az út kezelőjének feladata. A budapesti utak hossza 4300 kilométer, ebből a főváros az FKF Zrt.-n keresztül 1043 kilométer fő- és tömegközlekedési úthálózat, valamint a Duna-hidak, az alul- és felüljárók fenntartásáért felel.
Az útellenőrző szolgálat két műszakban, tizenhárom bejárási útvonalon figyeli a több mint ezer kilométer hosszú fő- és tömegközlekedési úthálózatot. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Forgalomtechnikai Főosztálya alá tartoznak a forgalomtechnikai létesítmények, azaz a KRESZ-táblák, a jelzőlámpák és az útburkolati jelek.
A hibás és lekopott felfestésekkel 2007 nyarán kezdtünk el foglalkozni. Csupán a Lágymányosi híd környékén négy olyan forgalmas helyet találtunk, ahol az útburkolati jelek javításra vagy pótlásra szorultak. A Kvassay Jenő út és a Hajóállomás utca egyébként is balesetveszélyes csomópontjában semmilyen felfestés nem volt, Budán a Bogdánfy utca Neumann János utcától északra eső részén nem voltak látható útburkolati jelzések, a Pázmány Péter sétány - más néven budai felső rakpart - és a Magyar tudósok körútjának déli találkozásánál pedig, amely szintén balesetveszélyes hely, a kijelölt gyalogátkelőhely és a kerékpárút teljesen lekopott. Mindhárom helyszínt az év augusztusában bejelentettük a Közterület-fenntartó telefonszámán. Hagytunk időt bőven a javításra: tizenöt hónap múlva néztük meg, mi változott. A Kvassay úti probléma megoldódott, ott a csomópont régóta esedékes teljes átépítését és lámpák telepítését végezték el. A Bogdánfy utcában és a Pázmány Péter sétányon a helyzet változatlan.
A Kvassay út - Hajóállomás utca sarok 2007-ben. Azért nincs felfestés, mert drága a lámpa - válaszolta a közterület-fenntartó. Azóta átépítették
Jenovai Zoltán, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. forgalomtechnikai igazgatója és Hamza Zsolt, a társaság forgalomszervezési osztályvezetője kérdésünkre kifejtette, hogy az útburkolati jelek fenntartását egy kezelői hozzájárulással ellátott programlista alapján végzik. Ennek összeállításánál figyelembe veszik az FKF Zrt. igazgatóságához beérkezett összes javaslatot. Az információk a saját helyszíni felmérésekből, az útellenőri szolgálattól, a rendőrségtől, a BKV Zrt.-től, az önkormányzatoktól és lakossági bejelentésekből származnak. A kivitelezés a technológiailag alkalmas időjárási körülmények között történhet, májustól október végéig. A program végrehajtása során beérkező további javaslatokat, kéréseket a rendelkezésre álló forrás függvényében valósítják meg.
A Kvassay út - Hajóállomás utca kereszteződésében, ahol a főútvonal négy sávja kanyarodott, miközben a belsőkből keresztezték a szembejövő forgalmat, két oldalról pedig három irányba haladtak a járművek, sok súlyos baleset történt, amelyekben a szinte teljesen lekopott felfestéseknek is szerepük lehetett. Akkori kérdésünkre - miért nem festik fel a jelzéseket, mikorra tervezik, mennyibe kerülne - a Fővárosi Közterület-fenntartó azt válaszolta, nincsen több tízmillió forintjuk jelzőlámpák telepítésére, amely lámpánként körülbelül húszmilliós költség. A környék fejlesztésével együtt lett pénz a biztonságra is, 2008 óta lámpák irányítják a forgalmat.
Az útburkolati jelek felfestésének ára a felhordott anyagtól és az élőmunka-igénytől függően változik. A leggyakrabban alkalmazott festéstípusnál, a tartós kézi jelek áránál az anyagdíj 2580, a munkadíj 6200 forint, összesen: 8780 forint + áfa, azaz 10 536 forint négyzetméterenként. Ez azt jelenti, hogy például a Pázmány Péter sétány és a Magyar tudósok körútja említett kereszteződésénél a zebra és a kerékpárút újrafestése nagyvonalúan számolva nem lehet több félmillió forintnál.
Gyalogátkelőhely nyomai. Négyzetméterenként több mint tízezer forint kellene az újrafestéséhez
Majd felfestem én - foghatna festékes vödröt a lakókörnyezete biztonságáért felelősséget érző polgár, és fogott is néhány, hogy aztán felkapja a hírt a sajtó: megbüntették őket. A forgalomtechnikai kezelő hozzájárulása esetén van mód arra, hogy a kopott útburkolati jelek újrafestését az FKF Zrt-n kívüli, megfelelő műszaki és humán erőforrásokkal rendelkező vállalkozások elvégezzék, az FKF is teljesít ilyen megrendeléseket, de az önkéntes munka a jó szándék ellenére is tilos.
Adódik a kérdés, miért nem pótolták az útburkolati jeleket a tavaly bejelentett helyszíneken. A Bogdánfy utcával kapcsolatban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy azért nem nyúlnak hozzá, mert ott a közeljövőben autóbusz-megálló és kerékpárút létesítése várható. A Pázmány Péter sétánynál az ok prózaibb: a szóban forgó kereszteződést figyelembe vették a 2008. évi programlista-tervezet összeállításánál, a rendelkezésre álló pénzügyi forrás szűkössége miatt azonban törölték a végleges ütemtervből, több másik helyszínnel együtt. Amennyiben a keret kimerül, az elhalasztott munkákat figyelembe veszik a következő évi programlista összeállításánál.
Ha nem látszik a festés, a táblák jelzései szerint kell haladni. Ha kétféle is látszik, akkor baj van
A munka elvégzése tehát elsősorban attól függ, futja-e még a Budapest Főváros Közgyűlése által e célra biztosított forrásból. 2003-ban 373 millió forintot, egy évvel később viszont csak 172 milliót használhatott fel a Fővárosi Közterület-fenntartó. 2005-ben, a választások előtti évben közel három és félszeresére, 600 millióra ugrott az összeg, a következő esztendőben pedig 44 millióra esett vissza. 2007 aztán újabb mélypont volt: csupán 11,4 milliót kapott a Fővárostól az FKF a munkák elvégzésére - tájékoztatta az [origo]-t a cég Forgalomszervezési Osztálya. Bár 2008-ban a forrás 200 millióra emelkedett a budai felső rakpart bejelentett, néhány százezer forintból kijavítható burkolati hibáinak kijavítására nem jutott.
Ahogyan az úthibáknál, a felfestéseknél sem lehet mindenért az időt és az időjárás romboló hatását okolni, vagy pénzhiányra hivatkozni. Az alábbi kép az Üllői út XVIII. kerületi szakaszán készült, a Lakatos úti és Bartók Lajos utcai kereszteződés előtt a kifelé vezető oldalon. Jól látható, hogy a végleges forgalmi rend kialakításánál hibásan festették fel az útburkolati jeleket. Az FKF állítása szerint "a kivitelezést végző cég a tévesen felfestett burkolati jeleket ideiglenesen (feketítéssel) megszüntette, a végleges eltávolítást többszöri felszólításunk ellenére sem végezte el."
|
Megkerestük a kivitelezést végző érdi Treff '99 Kft.-t is. A legjobb pillanatban értük el őket: a 2006-os útfelújításkor okozott hiba kijavítását éppen telefonhívásunk másnapjára, 2009. január 21-ére ütemezték be. Mivel a felhordott tartós útburkolati jelet - összetétele és technológiája miatt - csak az útburkolat felső részének roncsolásával lehet eltávolítani, a művelethez marógépre van szükség, a cég szerint ennek beszerzése hátráltatta a hiba kijavítását, ráadásul az FKF-től csak 2008 decemberében kaptak felszólítást a munka elvégzésére. Azóta valóban felmarták a rossz terelővonalakat, bár halványan így is láthatók, esőben, szürkületben pedig valószínűleg feltűnőbb az érdes felület a helyes irányt mutató felfestésnél.
A marás közelről. Ha a maradék fehér festék lekopik, az érdes felület jelzi majd az utat, így lesz ismét balesetveszély
Az Üllői úti példa sokatmondó: a kivitelező gondatlansága miatt több mint két évig állt fenn balesetveszély, amit - nyilván az FKF-fel való többszöri levelezésünktől és a kivitelezővel folytatott telefonbeszélgetésünktől függetlenül - laikus szemmel nézve csak tessék-lássék módon szüntettek meg. Hogyan lehet ez? - fordultunk ismét a közterület-fenntartóhoz. "A beruházó és a kivitelező között megkötött szerződés egyértelműen meghatározza többek között a hibásan teljesített feladatok kijavításának módját és nemteljesítés esetén a szankciókat. Lehetősége van továbbá a forgalomtechnikai kezelőnek a műszaki átadás-átvétel megtagadására, mellyel a pénzügyi teljesítés visszatartható mindaddig, amíg a kezelői hozzájárulással ellátott terv szerinti állapotot és az Általános Üzemeltetési Előírásoknak megfelelő minőségű munkát nem készíti el a kivitelező."
A rendszer tehát hibátlan.