"Felrepült a bringás a szélvédőre"

Minél több a kerékpár az utakon, annál kevesebb a baleset - állítják a biciklisek, akik egyre több felületet követelnek maguknak az utakból az autósok rovására. A járműforgalommal szemben is használnák az egyirányú utcákat, igénybe vennék a buszsávokat, és külön megállóhelyeket akarnak maguknak a piros lámpánál várakozó kocsisor előtt. Az autósok és a buszosok képviselői szerint e kérések teljesítésével "hullákat gyártanánk". Miközben folyik a vita, az útfelületek újraosztása a bringások javára - ha lassan is, de - megindult.

"A múlt héten pont előttem repült fel az autó szélvédőjére egy kerékpáros, aki behajtott szemből az egyirányú utcába" - ez volt az első reakciója Mészáros Ferencnek, a Magyar Autóklub közlekedés-biztonsági szakértőjének az egyirányú utcák használatával kapcsolatos kerékpáros igényre. Szerinte "nincs meg a kultúrája" annak ma Magyarországon, hogy az autósok és a kerékpárosok egymást segítve, egymással szemben biztonságosan közlekedjenek az egyirányú utcákban. A konkrét balesetnél maradva Mészáros szerint mindkét fél hibázott: a bringás a tiltás ellenére behajtott az utcába, ahol viszont a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós.

"Csak hullákat fogunk gyártani"

A jelenleg éppen vezetéstechnikai könyvet író Mészáros szerint csak úgy, egyik napról a másikra egyébként sem lenne szabad bevezetni ezeket az újításokat. Hiszen sem az autósoknak nem tanították meg ennek a szabályait, sem a kerékpárosoknak. Utóbbiakkal kapcsolatban külön megemlítette, hogy "a helyes kerékpáros közlekedésre senki nem tanított meg senkit, miközben az autósok sokszor az igazoltan megtanult szabályokat sem tartják be".

Az autóklub munkatársa úgy véli, az egyirányú utcák ellenirányú megnyitását, a buszsávok használatának engedélyezését vagy az előretolt felállók felfestését meg kell hogy előzze egy precíz szabályozás, valamint annak bevezetése az oktatási rendszerbe. "Ha ez nem történik meg, akkor - már bocsánat a fogalmazásért - csak hullákat fogunk gyártani" - közölte.Szerinte megfelelő képzés nélkül senki nem meri felvállalni ilyen rendeletek meghozatalát.

Mészáros kapásból sorolta a kérdéseket. Ki hová húzódik, ha két irányból jönnek a kerékpárosok, és egy autó is megy a szűk egyirányú utcában? Kinek van elsőbbsége a három jármű közül az utak kijáratánál? Kinek milyen sebességgel lehet vagy kell majd közlekednie? Az előretolt felállóból a lámpa zöldje után hová húzódjanak a kerékpárosok, ha nincs nekik külön út? Mikor lehet őket a gyorsabb autóval előzni?

Szellemkerékpár Budapesten a Thököly és a Stefánia út sarkán. Az emlékhelyet egy szabályos közlekedés közben halálra gázolt bicajos emlékére állították a barátai. Gyakran mécsesek égnek a fehérre festett bringánál

Ami a buszsáv megnyitását illeti: hogyan lehet megoldani azt, hogy az egymás mellett haladó kerékpár és busz közül utóbbi ne takarja el a táblákat és más járműveket a bicajosok elől? Hogy tudja majd megkerülni a busz a kerékpárost, ha a mellettük lévő sávban beragadva ácsorognak az autók? Mi lesz a kereszteződésekben, ahová a buszsávból beömlenek a kerékpárosok? Szerinte ezek a szituációk veszélyhelyzetek sokaságát idéznék elő, különösen a bringások számára, ezért mindezt legelőször is szabályozni kell.

Busztükör fejmagasságban

Megkérdeztünk egy aktív buszsofőrt is a sáv megnyitásáról, valamint a bringák szállításáról. Botos Péter, az egyik fővárosi buszos szakszervezet vezetője szerint a budapesti buszsávok általában 2,75-3 méter szélesek, miközben például a Volvo buszok 2,55 méteresek, plusz a két tükör, amelyek egyébként pont a bringások fejmagasságában vannak. "Nehéz és veszélyes így előzni" - közölte a sofőr, aki megjegyezte, hogy már ma is használja sok bicajos a sávjukat, aminek a rendezése megoldásra váró feladat.

Szintén problémásnak érzi a kerékpárok szállítását is. A régi Ikarusokon hely sincs nagyon a beltérben, az alacsony padlós Volvókban pedig - amelyekre könnyű lenne felrakni a kétkerekűt - a babakocsik és a kerekes székesek számára fenntartott helyeket foglalnák el. A busz hátulján, kívül történő szállítással pedig az a gond Botos szerint, hogy a kerékpárok eltakarnák a féklámpát és a rendszámot.

Újabb kerékpárutakat terveznek Budapestre

A Magyar Kerékpárosklub és a rutinosabb bringások egyértelműen a jelenlegi utak újraosztása mellett vannak, vagyis hogy ezeket használhassák, és ne új kerékpárutak épüljenek. A kevésbé gyakorlott bicajosok azonban még mindig nagyobb biztonságban érzik magukat az elkülönített kerékpárutakon. Számukra lehet jó hír, hogy a fővárosi közgyűlés a jövő héten dönt egy olyan uniós pályázatról, amelynek segítségével tíz helyszínen további 27 kilométerrel bővülhet a főváros jelenlegi kerékpárút-hálózata.

A javasolt szakaszok illeszkednek Budapest kerékpáros főhálózatának fejlesztési elképzeléseibe. A szakaszokról már kész tervek vannak, így az engedély - a fővárosi önkormányzat közlése szerint - megszerezhető az uniós támogatási szerződés megkötéséhez.
A kerékpárutak szakaszait a következő utakra tervezték: régi Fóti út, Szilágyi út, Pesti út (két szakasz), Szabadkikötő út, Ady Endre út (XXI. kerület), Fehér út-Albertirsai út, Hosszúréti út, Bogdánfy út, Nagyszombat utca-Bécsi út.

Megkezdődött az útfelületek újraosztása

Miközben a két oldal vitázik, egyes önkormányzatok a helyi kerékpárosklubok kezdeményezésére nekiláttak a kérések teljesítésének. Budapesten három kerületben is elkezdték az egyirányú utak megnyitásával kapcsolatos munkálatokat. "A mérnökeink szó szerint felmérik az utakat, elég szélesek-e ahhoz, hogy elférjen a szembejövő kerékpáros" - közölte Gergely József VII. kerületi alpolgármester. Szerinte amint lesznek adatok, tervet készítenek a megvalósításra, és beterjesztik azt a fővárosi önkormányzathoz. Gergely úgy gondolja, akár féltucat egyirányú utcát is megnyithatnak majd ellenirányban a bringások számára.

A VII. kerületben parkolóhelyek bánták a támaszok kihelyezését

Erzsébetváros a támaszok építésében is élen jár, tavaly adtak át ötvenhét darabot, jellemzően hivatalok, oktatási intézmények és szórakozóhelyek előtt. Gergely szerint ez részben az autósok kárára történt, mert hol az úttestből vettek el területet, hol parkolót szüntettek meg, de járdára is szereltek tárolókat. A fővárosi önkormányzat ennél is több tárolót, összesen nyolcvanat szeretne kihelyezni a Nagykörút mentén. A beruházást jelenleg tervezik, még nem dőlt el, milyen típusú, formájú kerékpártámaszokat használnak majd, és az sem, hogy hová helyezik majd azokat.

"Nincs bunkó autós és bunkó kerékpáros"

A Nyugat-Európában már működő, nálunk még sokszor csak az álom kategóriájába tartozó forgalomtechnikai megoldásokkal kapcsolatban talán a leggyakrabban elhangzó ellenérv az, hogy nincs meg a közlekedés szereplőiben ennek a kultúrája. A közlekedők - különösen a legtöbb járművet mozgató fővárosban közlekedők - napi tapasztalata az egymással viaskodó kerékpáros és autós, vagy akár az egymással harcoló kerékpáros és buszos.

Így néz ki, amikor szabálytalanul, a forgalommal szemben bicajozik valaki az egyirányú utcában. Képünk illusztráció

Az újításokért legtöbbet lobbizó László János azonban egyáltalán nem ért egyet ezekkel az ellenvetésekkel. Szerinte nincs olyan, hogy "bunkó autós", meg "bunkó bringás", csak emberek vannak, akik így, úgy közlekednek. A kerékpárosklub elnöke határozottan úgy gondolja, ha felosztják az illetékesek az útfelületeket, akkor az egymásra figyelésre, ebből következően az együttműködésre kényszerítik a közlekedőket, ami a biztonságosabb közlekedés irányába hat. És ez szerinte jó mindenkinek, autósnak és kerékpárosnak egyaránt.

Szegeden majdnem minden sikerült

Jó példaként tekintenek Szegedre az ország kerékpárosklubjai, mert a csongrádi megyeszékhelyen sok minden megvalósult abból, amiről a bringások sok helyen csak álmodoznak. Nagy Sándor alpolgármester szerint a város lakóterületi útjainak közel kétharmada harmincas övezet, és a belvárosban is folyamatosan növekszik azon útfelületek aránya, ahol eleve csak közösségi közlekedéssel, kerékpárral vagy sétálva szabad közlekedni.

A közelmúltban öt egyirányú utat is megnyitottak ellenirányban a belvárostól egy külső lakótelepig. Volt, ahol az útfelület szélesítése érdekében megszüntették az út egyik oldalán a parkolást, de ezek között vannak olyan utak is, amelyek eredetileg kétirányúak voltak, de az egyik irányból kitiltották a kocsikat. Az öt út átfestése, feltáblázása alig került többe egymillió forintnál, ami nem tűnik soknak Szeged évi hatvanmilliárdos költségvetése mellett.

A buszsávokban itt sem szabad tekerni, de a Szerbia felé jelentős tranzitforgalmat lebonyolító Nagykörúton is megoldják majd, hogy lehessen kerékpárral közlekedni. A többsávos út felületét Nagy Sándor szerint újraosztják. A szembejövő sávokat középen korridorszerűen egy buszsáv választja majd el egymástól, a szélső sávokat pedig szokatlanul szélesre, négyméteresre tervezik. Ezekben vonallal elválasztva kerékpársáv fut majd, itt a reggeli csúcsidőszakban az út szélén, azon kívül a parkoló autók mellett lehet majd kerékpározni.

A B+R parkolásnak is van már gyakorlata a város külső területein, de a jelenleg is zajló villamosfejlesztési koncepció része, hogy a nagyobb forgalmú villamos- és buszmegállókba is építenek majd fedett kerákpártárolókat. Egy tízmilliós projekt keretében kétszázötven tárolót is kihelyeztek már.

Az sem ütközik bürokratikus akadályokba, aki a saját költségén akar tárolót építtetni a boltja elé. Csak be kell nyújtania az igényt a közterületekért felelős Városkép Kft.-hez, amely maga megcsinálja a városképbe illő támaszokat, majd kiszámlázza a költségeket az igénylőnek. Innentől kezdve a város tulajdonába kerül a támasz, és ettől kezdve a város költsége a karbantartás, festés, javítás. A boltos és vásárlói viszont innentől gond nélkül használhatják a tárolót.