Olyan finoman rugózik, mint egy 20-30 milliós luxusautó, de kanyarodni nem szeret
Nagycsaládosoknak rendkívül praktikus a gyerekfigyelő második belső tükör, és a Volvótól lemásolt, két szélső ülésbe beépített, kihajtható ülésmagasító. Ezzel két nagyobb gyerek esetében a drága gyerekülés megvásárlását meg lehet spórolni. De azokra is gondoltak, akinek kicsi még a gyereke, és nem hagyhatják el az gyerekülést, az ő dolgukat a derékszögben nyíló hátsó ajtók könnyítik meg beszerelés közben. Kicsit hiányzott viszont az egyterűkben gyakran meglévő, az első ülések háttámlájából kihajtható asztalka, és a normális utastér-világítás, mivel elöl csak két olvasólámpa van.
Remek ötlet volt a két ülésmagasítót beépíteni
Ha minden ülés fel van hajtva, 167 literes a csomagtartó, öt üléssel azonban 758 literessé válik, a középső üléssort is lehajtva pedig már 1461 liter áll rendelkezésre. Utóbbi elsőre soknak tűnik, de valójában két hektóval kevesebb, mint amennyi egy Skoda Octavia kombiba befér. Viszont a Freemontban jó szolgálatot tett egy franciaágy elhozásakor az anyósülés vízszinteste fektethető támlája, így hosszú dobozok is befértek, de akár asztalként is lehetett használni.
A leghátsó két ülés fejtámlája automatikusan lehajlik, ha síkba hajtjuk a támlákat
Szerencsére a Fiat lecserélte a régi, szörnyű hangon zakatoló kétliteres Volkswagen PD-TDI-t, és a saját, közös nyomócsöves, szintén kétliteres dízelmotorját tette be a helyére. Kétféle változatban, 140 és 170 lóerővel rendelhető, a tesztautóban az erősebb volt, ami 400 ezer forinttal drágább. Bár a 350 Nm-es csúcsnyomatékuk megegyezik, az erősebb ezt 1750-től egészen 2500-ig folyamatosan tudja, de már 1500-tól folyamatosan 300 Nm feletti a nyomatéka, szinte leszabályozásig. Ez a karakterisztika illik a nagy és nehéz autóhoz, lefulladni csak egyszer sikerült vele, egy parkolóházból kiállva, emelkedőn való elindulás közben.
A kisautókra specializálódott Fiat emblémája idegenül hat a terepjárós külsejű amerikai óriáson
A Multijet 2-es blokk nagyságrendekkel kulturáltabb a régi adagolófúvókásnál, de indításkor és gyorsításkor még bőven hallatja a hangját. Bemelegedve azért szépen elhalkul, és, ha versenyautót nem is farag az üresen is majd 1,9 tonnás Freemontból, annál bőven többre képes, hogy csak a forgalom ritmusát tartsa. Végsebessége 190 km/óra, a százas sprint 11 másodpercig tart, ezek vállalható értékek, bár terhelten, országúti tempónál, amikor már a viszonylag rossz légellenállás is tényezővé vált, jól jött volna még egy kis plusz erő az előzésekhez.
Xenon fényszóró felárért sincs, a hagyományos méretű tetőablak 170 ezer forintba kerül
A VW-technika mellőzése nem a régi motor, inkább a hiányzó DSG-váltó miatt lehet fájó, a tesztautó pontosan kapcsolható hatfokozatú kézi váltót kapott, de egy automata jobban illett volna bele. Állítólag hamarosan ilyen is lesz (Németországban már van, hatfokozatú, felára 3500 euró az összkerék-meghajtással együtt), addig meg kell barátkozni a kissé akadós, túl hátra tett váltókar hosszú váltóútjaival, és az amerikai ízlést tükröző, olcsó hatású, krómozott váltógombbal. Legalább a fogyasztásra jó hatással van a manuális váltó, országúton 6,5-7, városban 8-8,5 liter gázolajat fogyasztott a Freemont, ami méretéhez és tömegéhez képest egyáltalán nem sok. Tankoláskor viszont kiderült, hogy a tanksapkát a központi zár távirányítójába (kulcs nélküli nyitás széria) rejtett vészkulccsal lehet csak nyitni. Pár hónapja még ez sem volt, a nyári menetpróbán még egyáltalán nem lehetett zárni a tanksapkát, azóta lóhalálában ezt tudták kitalálni. A hatótávval biztosan nem lesz gond, én a kicsivel fél alatt lévő mutató ellenére több mint 43 litert tankoltam bele, óvatos jobb lábbal akár ezer kilométer is összejöhet két tankolás között.
Jobban kanyarodik, mint a Journey, de még így is nagyot dől és erősen alulkormányozott
Hiába hangolta át a Fiat a futóművet és a kormányzást az európai ízlésre, nem a menetdinamika a Freemont erős oldala. Olyan vezetni, mint egy régimódi terepjárót, az úthibákat fölényesen, már-már luxusautó szinten szűri ki lágy futóművével és ballonos gumijaival, de a nagy rugózatlan tömegek miatt a vibrációk eljutnak a kerekektől a kabinig. Egyenes vonalban szeret haladni az óriás-Fiat, nagy tömege és magas építése miatt a gyors irányváltoztatásokat nem túlzottan kedveli, hamar elkezdi tolni az orrát a kanyarban, és be is dől rendesen. Kormányzása nem túl indirekt, csak hármat fordul ütközéstől ütközésig, de sok visszajelzéssel nem szolgál, pedig a rásegítés nem eltúlzott. Nem volt bizalomgerjesztő a nyomáskor szuszogó, puha fékpedál sem, de keményen beletaposva azért elégnek tűnt a fékhatás.
A szükség-pótkereket a csomagtartó alá rejtették, hátul is független a felfüggesztés
Menetdinamikai hiányosságait nem illik felróni a Freemontnak, mert ezek szinte minden nagy egyterűre igazak a Ford S-Max kivételével, de az hasonló motorral és felszereltséggel 2-3 millióval drágább a Freemontnál, ennyit pedig kevés családnak ér meg a nagyobb kanyarsebesség. Egyébként nemcsak a Fordnál, hanem szinte minden vetélytársánál olcsóbb a 6,79 milliós alapárú Freemont. Ezért a pénzért ráadásul gazdag felszereltséget is ad, széria a hét ülés, a tempomat, a kulcs nélküli rendszer és a háromzónás automata klíma is a jó hifivel együtt. Az Urban csomag 400 ezer forintos felárért sok egyéb mellett elektromos ülésállítást, tolatóradart, bőrkormányt, DVD lejátszót nagy képernyővel, tetősínt és 19 colos kerekeket ad, tehát ez a felár sem tűnik eltúlzottnak. Hasonló erősségű kétliteres motorral és hét üléssel a Renault Grand Espace 8,9 millióba, a Volkswagen Sharan 10,8-ba, a Seat Alhambra 10,7-be, a Chevrolet Captiva 2WD 8,1 millióba kerül. Egyedül csak a Chevrolet Orlando van hasonlóan árazva, de az egy Astra-padlólemezre épített alsó-középkategóriás egyterű, ami legalább fél számmal kisebb a Freemontnál.
Műszaki adatok |