Szárnyakat adtak az alvázaknak - Hebmüller Opel Kapitän veterán-teszt

A világhírt a Bogár szériában gyártott kabrió változata hozta meg a német Hebmüller cégnek, az igazán különleges karosszériáikból viszont csak néhány készült. Az Opel Kapitän-alvázra épített kocsijukból mindössze kettő maradt.

Az 1939-es Berlini Autószalon egyik sztárja volt az új Opel Kapitän

A második világháború előtt minden évben kiemelt helyet foglalt el a berlini autószalon. 1939-ben négy jelentős újdonságot mutattak be a kiállításon: a Mercedes-Benz 230-ast, a Hanomag 1,3-ast, az Opel Kapitänt és a Renault Juvaquatre-ot. A rüsselsheimiek nagykocsija volt a legfrissebb, épp csak megkezdődött a gyártása. 1938 decemberében hagyta el a szalagot a Super 6 utódaként emlegetett első Kapitän, egy ilyen alvázra épített kabrió azonban már ott volt ugyanezen kiállításon a Hebmüller karosszériagyár standján. A kétajtós, kétüléses kocsi egy ugyancsak kétüléses Hanomag Sturm és egy hatüléses Opel Admiral Pullman társaságában nyújtózkodott.

A bemutatón erősen érezni lehetett a történelmi idők közeledtét, s nemcsak a protektorátussá lett Csehország autógyárai kapcsán, hanem mert már ismertté vált a német gépkocsigyártás racionalizálását szolgáló kormányutasítás. Az összevonási rendeletben meghatározták, melyik üzem milyen hengerűrtartalmú motorral hányféle autót készíthet. Számos kisebb vállalat számára ez a működés felfüggesztését jelentette, az Opel azonban megtarthatta két kiskocsiját és két nagy modelljét egyaránt.

Bemutatása után szinte azonnal siker lett a Super 6-ot leváltó Kapitän

Abban az időben az amerikai General Motors birtokában lévő Opel az volt a német piac számára, ami a Ford az USA-ban: viszonylag kedvező árú autók nemcsak a jómódúaknak, hanem középosztálybelieknek is. 1936-ban jelent meg a hathengeres Opel Super 6, kényelmes, négyüléses karosszériával. Nem hozott semmi újat, de teljesítette az átlagot, könnyen lehetett kezelni, elég tágas volt, jók a fékjei, hosszú életű a motorja. Mi kell még? A Super 6 utódja, a Kapitän azonban félresöpörte elődje szürkeségét. Kategóriájában elsőként volt acélból hegesztett önhordó karosszériája. Megnövelték a tengelytávot 50 milliméterrel, így a négyüléses Super 6-ból tágas ötüléses lett. A szélesebb nyomtáv, a jobb futómű, a sokkal nagyobb csomagtér több biztonságot és kényelmet ígért. Két-, illetve négyajtós Limousine és kétüléses Cabriolet formában gyártották, s a Gläsernél és a Hebmüllernél rendelhető volt kétüléses kabrióként.

Jöttek a katonák

Minthogy híre megelőzte, nagy érdeklődés kísérte a bemutatását. Azonnal siker lett, mert a mértéktartó és mégis elegáns karosszéria a hagyományostól eltérő, amerikai divatvonalat tükrözte, és ezt sok német vevő örömmel vette. Nagyvilági presztízst sugárzott a sok krómdísszel hangsúlyozott orr, amelyet finoman kiemeltek az ék alakú, sárvédőbe süllyesztett fényszórók. Technikai értékek is szép számmal akadtak, például a dupla keresztlengőkarok az első tengelyen, a nyomatékos, 2,5 literes, hathengeres motor, a két szinkronizált fokozattal ellátott háromfokozatú váltó és a rozsdásodás elleni védelem. Figyelemkeltő kiegészítő volt a huzatmentes szellőztetést lehetővé tevő légterelős ablak, a zárható kesztyűtartó, az óra, a kormányzár és a megállítható ablaktörlő. Mindezért 3975 német birodalmi márkát kellett fizetni a négyajtós Limousine esetében, és a berlini autókiállítás után özönlöttek a megrendelések a gyárba.

A gyári kabriókon hátul is volt ablak

Három műszakot kellett bevezetni a szalagok mellett, s 1940 októberéig 25 374 Kapitänt szállítottak ki, közülük 3422 volt kétajtós, 17 144 négyajtós Limousine, 4560 négyüléses Cabriolet és 248 egyéb, főleg kétüléses kabriók. Utóbbi kocsikat a Hebmüller cég készítette Barmenben, s mellettük a drezdai Gläser karosszált még Kapitänt. Röviddel az egymilliomodik Opel elkészülte után - amely Kapitän volt - a kormány leállította a Német Birodalom legnagyobb gépkocsigyárának személyautó-termelését. A teljes kapacitást katonai célokra használták fel, a legyártott Kapitänek jelentős részét ugyancsak. A hadsereg igénybe vette őket, és csaknem minden hadszíntéren megjelentek mint parancsnoki autók. A háború után a rombolások és az azt követő jóvátételi leszerelés ellenére az Opel már 1945-ben újra megkezdte a termelést, és a Kapitän is visszatért változatlan formában (bővebben az alábbi keretes írásban).

32 éves Kapitány

Az 1938-40-ben gyártott első széria 1948-ban tért vissza, az egyetlen szembeötlő különbséget az egyenes első fényszóró jelenti. Közel 30 ezer készült belőle. 1951-ben jött az alig módosított karosszériájú harmadik sorozat, amely leginkább a díszítések változtatásával veteti észre magát. Majd ötvenezret gyártottak. 1954-ben végre teljesen új felépítményt láthattak az Opel-szalonok látogatói, a gömbölyű divatot követő autó motorjának teljesítménye előbb 68, majd 75 lóerőre emelkedett, technikai újdonságai közül pedig a független hátsókerék-felfüggesztést kell kiemelni.

A háború után szinte változatlan formában kezdték el ismét gyártani a Kapitänt

Több mint százötvenezer gömbölyű Kapitän után 1958-ban érkezett a P1, amelyet egy év és 35 ezer kocsi legyártása után követett a panoráma-szélvédős P2. 145 ezer P2-es hagyta el a gyárat, mielőtt a szerszámokat 1964-ben a Kapitän A modellére cserélték. Ebbe a karosszériába a társmodell Admiral 2,6, illetve 2,8 literes hathengeresét építették. Nem lett igazán népszerű, négy év alatt alig több mint 24 ezer kelt el, és az 1969-70-ben gyártott Kapitän B még rosszabbul teljesített. Kevesebb mint ötezer elkészülte után a presztízsautó szerepét az Opelnél az Admiral és a Diplomat vette át.

Több mint százötvenezer gömbölyű Kapitän után 1958-ban érkezett a P1

A következő oldalon kiderül, hogyan sikerült felújítani egy Hebmüller karosszériás Kapitänt