A kétezres évek első felében Magyarországon is sokan voksoltak a Daewoo Kalos mellett a kisautót keresők közül, mivel verhetetlen ára a kényelmes futással és a tágas utastérrel vonzó kombinációt alkotott. Azonban a hátrányok túlmutattak az előnyökön, korábban például egyáltalán nem volt hozzá dízel, a benzinesek pedig lomhák és iszákosak voltak, és a kormányzás, a váltó és a futómű is átlag alattinak számított, akárcsak a belső térben felhasznált anyagok minősége. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mindössze egycsillagos töréstesztje a kora kilencvenes évek színvonalát idézte. Kisebb ráncfelvarrások sem sokat segítettek a modellen, amelyet életciklusa közepén Chevrolet Kalosnak hívtak, majd egy átfogóbb ráncfelvarrást követően 2007-ben Chevrolet Aveóra kereszteltek át.
Nyilvánvaló volt, hogy gyökeres átalakításra van szükség, a 2010 végén bemutatott második generációs Aveo számára ezért vadonatúj padlólemezt terveztek Opel-mérnökök segítségével Dél-Koreában. Az európai segítséget azért is vették igénybe, mert az Aveo-technikára épül majd a 2013-ban bemutatkozó új Opel Corsa is. Nem csoda, hogy a törésteszten az új változat már ötcsillagos eredményt ért el, amellyel a passzív biztonságot tekintve beérte a legnevesebb konkurenseket is.
Nagyjából megmaradt a csinos, megfelelő helyeken lekerekített dobozszerű alapforma, de a részletek az új Aveón sokkal kidolgozottabbak, mint korábban: a motorháztető például erőteljesen formázott lett, az övvonal meredekebben emelkedik, és bevetették az Alfákon és Seatokon gyakran látható formai trükköt, a rejtett hátsó kilincset is. Jóval dinamikusabb lett az Aveo megjelenése a nagy tetőszpojlertől, az ajtók aljába nyomott fény-árnyék vonalaktól és a kiszélesített kerékjáratoktól. Sokat számít az is, hogy már a legkisebb kerék is 14 colos, de ezt is csak a fapados, 2,4 millióért elhozható alapmodell kapja, a kicsit jobban felszerelteknél már 15-17 colig terjed a méret. Korábban úgy nézett ki a hasonló méretekkel megáldott elődmodell (a régi két centivel alatta, az új néggyel fölötte van a négy méternek) a 13-as kerekein, mintha egy elefántra görkorcsolyát húztak volna.
Talán csak a lámpák azok, amelyek az újnál megoszthatják a közvéleményt, az agresszív arckifejezésért felelős dupla kerek lámpákból álló fényszórók egyeseknél kiverhetik a biztosítékot. Talán kissé túllőttek a célon, mert a morcos orr-rész nincs összhangban az autó kényelemes, puha jellegével, de az kétségtelen, hogy sokkal feltűnőbb lett tőle a kocsi. Hátul sem mindennapiak a lámpák, a matt fekete műanyag kerettel úgy néznek ki, mintha a pláza alagsorában lévő tuningüzletből származnának. Érezhető, hogy a korábbi jellegtelen forma helyett most az volt a cél, hogy az Aveo kitűnjön a szürke tömegből.
Cikkajánló
|
Belül hasonló irányelv vezethette a tervezőket, valószínűleg ezért vették át a Sparkból a motorkerékpár-stílusú, félig digitális, félig analóg műszeregyüttest, valamint a Cruze-ból az ajtókra átterjedő szárnymotívumot. A sajtóanyag szerint a műszerfalat a Corvette ihlette, ami nagyjából annyira vehető komolyan, mint amikor a Renault Forma-1-es technikát emleget az 1,6-os dízelmotorja kapcsán. Sajnos az első, ami arcul csapja az embert beszálláskor, az a műanyagok kipárolgásának szörnyű szaga, azonnal kellett vennem egy illatosítót, hogy ne csak lehúzott ablakkal tudjam használni az Aveót. Ez valószínűleg egy-két hónap alatt eltűnik, de nekem csak tíz napom volt rá, hogy használjam, így kénytelen voltam a fent említett módszerhez folyamodni.
Továbbra is alatta maradnak a kategória átlagának az anyagok, de a vételár tükrében ezt nem illik felhánytorgatni a koreai kiskocsinak, különösen azért, mert a kidolgozást nem érheti sok kritika. Szerencsére legalább a színekkel variáltak, a műszerfal felső részén és az ajtókon kellemesebb tapintású - de szintén kemény - vörös betét sikerrel oldja a komor hangulatot. Az anyaghasználaton kívül még pár dologban tetten érhető a spórolási szándék: a LT+ felszereltséghez négy elektromos ablak is jár, de ezek közül egyik sem automata, a rádió-cd nem szól különösebben jól, az viszont csak szimplán idegesítő, hogy a pillanatnyi fogyasztást nem tudja kiírni a fedélzeti számítógép.
A középkonzol nem olyan széles, mint a Cruze-ban, aminek két előnye is van: jobban elfér a vezető jobb lába, és a térddel nem lehet véletlenül hűtésről fűtésre állítani a klíma hőmérséklet-szabályzó gombját. Tárolóhelyből rengeteg van, az ajtókban kétliteres palackok is elférnek, kesztyűtartóból pedig kettő is van, bár a fölsőbe a bedugott pendrive-on kívül nem sok fér. A helykínálat egyértelműen a kategória élvonalát képviseli, hátul a fej- és lábtér pár éve még egy alsó-középkategóriás autóban is elment volna, csak a belső szélesség kevesebb. Még a dupla padlóval kettéosztott 290 literes csomagtér is nagyobb, mint amit a legtöbb kisautó kínál.
Példás a vezetőülés állíthatósága, sportautósan mélytől szinte szabadidő-autósan magasságig állítható függőleges irányban, de már a bőrborítás nélkül is kellemes fogású kormány is négy irányban állítható. Maga az ülés is kellően méretes és viszonylag kényelmes is, bár a háttámla görbülete nem tökéletesen illeszkedik a gerinc görbületéhez. A menetstabilizáló elektronika és a start-stop rendszer gombja olyan nagy, hogy egyujjas kesztyűben sem lehet eltéveszteni őket.
A cikk még nem ért véget. Kattintson a második oldalra, ha kíváncsi, milyen vezetni az Aveót, és, hogy mennyibe kerül!