Ahogy telnek az évek, egyre konszolidáltabb a Toyota RAV-4, Honda CR-V és VW Tiguan kihívója
(Kattintson a képre a galériához!)
Néhány új autó sajtótájékoztatóján nem csak azt lehet lemérni, mi fontos a piaci bevezetésnél, hanem azt is, kinek volt igazán döntő szava a tervezésnél. Amikor a marketingeseknek, akkor bömbölő videón ismerkedünk a "termékkel", a hozzá kapcsolódó életérzéssel, lazán hátravetett sálas dizájner kábít a skicceivel, majd egy újabb prezentációban minden kiderül a pirosan lüktetve villogó hangszórókról és a többi kétes értékű feature-ről.
Most, a Forester európai bemutatóján viszont Takudzsi Dai modellfelelős egészen hétköznapi dolgokról beszél, például arról, hogy a sáros lábbal felugró kutya és az olvadt csokival hadonászó gyerek után is könnyen tisztítható a beltér. Kollégái is a realitások talaján járnak, minden harmadik szavuk valami mértékegység, de ez még semmi ahhoz képest, ami a bemutató második, esti prezentációján vár, félbevágott motorok és más alkatrészek között. Műegyetemi szemináriumokra való táblák szemléltetik a lézeres kilátásvizsgálat, a menetdinamikai és milliónyi más mérés eredményeit, ábrákkal, számokkal, konkurencia-összehasonlítással. Ennél a kocsinál a mérnökök diktáltak.
Amikor a Forester (magyarul erdész) másfél évtizeddel ezelőtt piacra lépett, terepjáró helyett inkább bakancsformájú, emelt kombi volt, természetesen összkerékhajtással. Biztos nagyon örült volna Trokán Péter, ha Lada Niva helyett ilyennel járhat a Szomszédokban, de a vevőkör természetesen inkább civilekből állt, az alpesi országok Subaru-törzsközönségétől kezdve a mindig biztos célba jutásról álmodó családapákon át a félmagas kakasülőre vágyó amerikai háziasszonyokig. Csakhogy időközben a konkurencia egyre nagyobb méretű és tudású kocsikat kínált, a Subarunak pedig lépnie kellett: a harmadik Forester-generáció kombiból végérvényesen SUV-vá nőtte ki magát.
Nem drágul elődjéhez képest, így nyolcmillió forint alatt kapható lesz a műszakilag unikum Forester
Most, a negyedik széria minden irányban felszedett még néhány centit, így még tágasabb lett, és a gyártó szerint négy golfzsák is befér az 505 literesre nőtt csomagtartóba. Ezt biztos nagyra értékelné Tiger Woods, de engem jobban érdekel, mi újság a sajtótájékoztatón beharangozott hétköznapi használhatósággal. Először nem túl meggyőző a csigalassan felnyíló elektromos csomagtérajtó, igaz, nem is kötelező motorosat rendelni. Ha viszont már itt van, nézzük az előnyeit: távirányítóval indítható, vagyis a közeledtünkre tátott szájjal várja a Forester a bevásárlás motyóit, és mivel programozható a nyitásmagasság, nem töri össze magát a fedél az alacsonyabb garázsok plafonján. Ahogy illik, 12 voltos aljzat, rejtett rekesz és akasztó is került a raktérbe, az oldalfalon egy-egy kart meghúzva pedig előredőlnek a hátsó üléstámlák. Csak a profi rakományrögzítő rendszert hiányoltam, mert van akkora a tér, hogy a kézipoggyász méretű gurulós bőröndök lötyögjenek benne.
Ahogyan a csomagtartó, úgy az utastér is nagy és jól hozzáférhető. Subaru-módra közel derékszögig kinyithatók az oldalajtók, széles a kivágás és tudományosan úgy alakították ki a japánok, hogy a küszöb téli latyakban vagy sárban se kenje össze a ki- vagy beszálló utasok nadrágszárát. Ezzel nem értek véget a finomságok, az előrébb helyezett és viszonylag vékony A-oszlop a konkurensekkel ellentétben alig takar ki valamit átlósan, ami nem hátrány, amikor például jobbra kanyarodunk, és eközben egy óvodáscsoport indul el a zebráról. Hátrafelé leheletnyivel emelkedik ugyan, de összességében alacsonyan húzódik az ablakvonal, így remekül ki lehet látni az összes ülésből - miközben sok divatautó hátuljából olyan a panoráma, mint Radovan Karadžic börtöncellájából. Ehhez jön még, hogy bár oldaltartásban nem jeleskednek, kényelmesek az ülések, és szellős a térérzet, bár a plafonból elrabol pár centit a hatalmas, szerencsére teljes hosszában elhúzható napfénytető. Pluszpont jár a Foresternek a remek funkcionalitásért, minden kapcsoló és az új, SD-kártyás navigáció is könnyen áttekinthető.
Felül puha borítású, de formájával és szolgáltatásaival sem remekel a műszerfal. Viszont tágas a tér
Az érem másik, és valószínűleg sokak számára kevéssé szimpatikus oldala azonban éppen az egyszerűség, ami vadonatúj modell létére is átjárja a Subarut. Persze meg lehet békélni a nyomó- és tekerőgombos menü hiányával, a felszereltségtől függően két vagy három (fedélzeti számítógép, klíma, rádió) primitív monokróm kijelzővel és a műszerfal puha felső részét leszámítva nem túl minőségi plasztikokból álló beltérrel, de egy mai európai SUV-ból átülve sokan szegényesnek fogják tartani. A kidolgozás minősége ugyanakkor precíz, jól használhatóak a rakodóhelyek, és mint Takudzsi szan megmondta, bírják a családi kiképzést a kárpitok és burkolatok. Talán az okozza a hiányérzetet, hogy megszoktuk, a mai autók lenyűgöznek szolgáltatásaikkal vagy dizájnjukkal.
A Subaruban kiviteltől függően megtalálható ugyan a fény- és esőérzékelő, a xenonfényszóró, a kulcsnélküli indítás és - egyetlen prémium extraként - a Harman Kardon hifi, de ezek mára a kompaktokhoz is elérhetőek. Ma a vezetéssegítő asszisztensek segítségével sávban maradó, holtteret figyelő, magától beparkoló, táblát felismerő, koccanást gátló és elalvásnál felébresztő csodaautókról beszélnek az emberek a pláza kávézójában, és e téren bizony nem nagyon tud labdába rúgni a Forester. Adaptív tempomatot rejtélyes módon csakis Amerikában, tolatóradart pedig egyáltalán nem kínálnak hozzá (helyette a kevésbé bolondbiztos kamerára esküsznek), de ez messze nem jelenti azt, hogy biztonság terén ne állna a kor színvonalán: öt csillagot szerzett az EuroNCAP töréstesztjén, kiemelkedően jó oldalütközés elleni és gyalogosvédelemmel.
Dizájn terén sincs úgy eleresztve, hogy arról ódákat lehetne zengeni, de aki emlékszik néhány korábbi, igen csúfra sikeredett modellre (hogy mást ne mondjak, például a Forester első generációjára), beláthatja, hogy a Subarunál az átlagos megjelenés tulajdonképpen bóknak számít. Az új modell a hűtőrács vezérsíkját leszámítva tetszőleges szögből nézve bármilyen más japán SUV lehetne, és ez a műszerfal vonalvezetésére is igaz. Sajnos a keretnélküli ajtók után a legutolsó modellváltással a töltőlevegő-hűtős modellek kopoltyúja is eltűnt a motorháztetőről, a divatot követve megjelent viszont egy LED-csík-szerűség az első lámpákban, igaz, nem nappali fényként, hanem helyzetjelzőként.
A következő oldalon kiderül, hogy mivel kompenzálja külsejét a Forester, lapozzon!