Ezután semmi sem fog érdekelni - megnéztük a goodwoodi Festival of Speedet

A világ legnagyobb autóshow-ja, a goodwoodi Festival of Speed idén a kánikuláról, a számtalan évfordulóról, a régi és mai sztárversenyzőkről és a legendás versenyautókról szólt. Egy veszélye van a kilátogatásnak: utána úgy érzi az ember, hogy autós témában már mindent látott.

Az 1968-as Plymouth Barracuda karosszériában egy 1500 lóerős, alkohollal üzemelő motor van

Pont két évtizede rendezték meg először Lord March essexi birtokának kertjében a motorsport rajongóknak szóló Festival of Speedet, ami annyiban különbözik a többi, hasonló rendezvénytől, hogy itt szinte nincs olyan versenyautó, amiből ne hoznának el legalább egyet, és ne vezetnék padlógázzal az aszfaltos hegyi, vagy az erdőben kialakított murvás ralipályán. A XIX. századi fakerekű veteránoktól Le Mans legendás gépein keresztül a legmodernebb Forma-1-es kocsikig és WRC-kig szinte minden megfordul itt, amit benzin hajt, ráadásul az autók mellett versenymotorok, oldalkocsis motorkerékpárok és repülőgépek is rendszeresen megjelennek.

A motorosok és BMX-esek területe a Goodwood Action Sports ugratós pályája

1993-ban Earl of March csak egy széles körű baráti találkozót szeretett volna tartani a birtokán azok számára, akik különleges autókkal és motorokkal rendelkeznek, de már akkor látszott, hogy ennek a rendezvénynek lesz jövője, mivel a 2500 várt vendég helyett tízszer annyi érkezett. Idén valószínűleg megdőlt a rekord, ami azt jelenti a pletykák szerint, hogy négy nap alatt 150 ezer ember jött el a rendezvényre, amit el is hiszek, hiszen már az első nap reggelén is szinte tele volt az saccra 1x2 km-es parkoló, a második napon meg három óra alatt tudtam megközelíteni a szállásomtól 30 km-re fekvő helyszínt. Állítólag hat éve nem volt olyan hőhullám a szigetországban, mint idén, az egész hétvégére jellemző zavartalan napsütést még felhők is alig zavarták meg - bizony nem gondoltam volna, hogy pont a ködös Albionban fogok sötétbarnára sülni, a fehér bőrű britek szinte vadásztak az árnyékos helyekre.

Az 1917-es Miller Aerodynamic Coupé, az "arany tengeralattjáró" 1996 óta minden évben visszatér

Az idei fesztivál legfontosabb ünnepeltje az 50 éves Porsche 911-es volt, az évről évre más autónak emléket állító, központi szobor idén a stuttgarti sportkocsi három különböző generációját mutatta meg úgy, ahogy autót ritkán lát az ember: 35 méter magasban, vaslábakra rögzítve, függőleges helyzetben. Persze nem csak ennyiből állt a 911-es ünnep: hihetetlen ritkaságokat hoztak el a típus történetéből, az 1963-as első generációtól kezdve minden legendás modell itt volt a 2014-es, összkerék-kormányzású GT3-ig bezárólag, utcai és versenyváltozatban is. A Porsche mellett a McLaren alapításának, az első szériagyártású Lamborghini (350 GT) és a Mini Cooper S bemutatásának, valamint Jim Clark első vb-címének 50. évfordulóját ünnepelték még Goodwoodban, de a Rali-világbajnokság 40. és az Európai Túraautó Bajnokság 50. kerek évfordulójáról is megemlékeztek tisztességgel, az Aston Martin centenáriumáról nem is beszélve.

Idén az 50 éves Porsche 911 állt a figyelem egyik középpontjában

Harmadik éve a fesztivál 0. napján tartják a Brit Autószalon utódrendezvényét, a Moving Motor Show-t, ami attól mozgó, hogy itt a legújabb szériaautókat nem csak megnézni, de kipróbálni is lehet. A vezetés vagy akár csak az utasként beülés feltétele egy egyszerű regisztráció, a helyek már a reggeli órákban beteltek. Egyre több gyártó is komolyan vette a részvételt, hatalmas pavilonokat húztak fel a rétre, a Fordé például olyan magas volt, hogy a szemközti Goodwood House felett is át lehetett nézni belőle. Mára olyan jelentős eseménnyé nőtte ki magát a kiállítás, hogy több új autó világpremierjét is itt tartottak. Itt mutatkozott be az új Skoda Octavia RS, a valaha készült legerősebb széria Peugeot, a 260 lóerős RCZ R, a valaha volt legerősebb Volvo, a 350 lóerős S60 Polestar, a mexikói pályaautó, a Vühl 05 (Esteban Gutierrez, a Sauber F1-es versenyzője vezette), valamint a legerősebb Caterham, a D-210 is.

A több mint 900 lóerős, utcán is használható McLaren P1-est itt lehetett először látni száguldani

Aztán olyan újdonságok is akadtak, amelyeket már bemutattak korábban, de mozgás közben itt lehetett őket először látni. Elsősorban a két, 900 lóerő körüli teljesítményű hibrid szupersportkocsi, a McLaren P1 és a Porsche 918-as érdekelt mindenkit, de remek volt látni a csodás formákkal megáldott, egy tonnánál könnyebb, szénszálas vázra épülő Alfa Romeo 4C-t is száguldani a keskeny aszfaltcsíkon. Ez az Alfa valószínűleg az egyik legjobban vezethető autó lesz a piacon a Toyota GT86 mellett, a japán kocsinak Goodwoodban a nyitott Roadster és a kupás változata debütált. Méretéhez képest meglepően gyorsan ment fel a pályán az ötliteres, kompresszoros V8-assal hajtott Range Rover Sport, amelynek tökéletes ellentéte volt a Volkswagen egyliteres fogyasztású dízel hibridje, a pályára szintén gyakran felmerészkedő XL1. Valami szembetűnő volt: akármilyen utcai sportkocsik száguldottak el mellettem, a legjobb hangja egyértelműen mindig a V12-es Ferrariknak volt.

Ez még nem a fesztivál, ez csak a szupersportautók parkolója

Aki szupersportautókat akart látni, már a parkolóban elégedett lehetett, az egyik oldalsó bejáratnál ugyanis kialakítottak egy olyan placcot, ahová a minimális belépő egy Maserati vagy Viper volt, de inkább a McLareneknek, Lamborghiniknek és a Ferrarinak örültek. Az itt felhalmozott több száz autó értéke egy kisebb ország GDP-jével vetekedett, igaz, ez még mindig aprópénz volt a benti új és veterán autók értékéhez képest. A modern szupersportautók a Michelin Supercar Paddockban gyülekeztek, többek között itt volt az Eric Clapton számára készített egyedi Ferrari SP12EC, az új Rolls-Royce kupé, a Wraith, a Pagani Huayra, a már említett Porsche 918, az ezer lóerőnél jóval erősebb Koenigsegg Agera R, a 691 lóerős Ruf CTR3, a mesés hangú Ferrari F12 Berlinetta, az Aston Martin CC100 és a rézkarosszériás Peugeot Onyx tanulmány is.

A középmotoros, rettentő hangos Renault Twin'Run és a Renaultsport Twizy F1 tanulmányok

Egy másik tanulmányt, a hibrid Jaguar C-X75-öst ugyan rejtegették a nézők elől, de mozgás közben lehetett látni, akárcsak az egyetlen működő McLaren P1-est, egy fekete példányt. Egy sárgát ugyan kiállított a McLaren a saját standján, de az csak egy mozgásképtelen show-car volt. Csupán egyvalami hiányzott, de az nagyon: a 963 lóerős Ferrari LaFerrari, pedig nem lett volna akkora meglepetés a szereplése, mivel márciusban már kiállították Genfben.

Loeb autója a Pikes Peakről egyenesen ide repült, sajnos a kilencszeres rali világbajnok nélkül

Persze a főszerepet idén is a versenyautók kapták, Európában itt lehetett először látni a hihetetlen hangú, pár hete Sébastian Loebbel hatalmas Pikes Peak rekordot elérő, 875 lóerős, 875 kilogrammos Peugeot 208 T16-ost, de a franciák elhozták elődjét, az Ari Vatanen által a 80-as években használt, szintén rekorder 405 T16-ös kupét, ennek sárga, dakaros változatát, valamint a legendás B-csoportos raliautót, a 205 T16-ost is. Kitett magáért a Renault is: 115 éves motorsport történelmükből elhozták a világ egyik legelső versenyautóját, az 1902-es Type K-t, az 1978-as Le Mans-győztes Alpine A442B-t és a legújabb tanulmányautókat, a V6-os középmotorral szerelt új Twingót (Twin'Run) és egy KERS-szel ellátott, hatalmas szárnyakkal látványossá tett, elektromos hajtású Twizy Renaultsport F1-et is.

A cikk még nem ért véget, kattintson a második oldalra!