Már Rákosi is lemondott a metrózásról

Az első budapesti mélyépítésű metróvonalat 1949-ben kezdték el építeni, de csak a hetvenes évek elején indulhatott el. A tervezettnél jóval drágábban készült el, és kis híján a Puskin mozi is beomlott miatta.

A budapesti felszíni tömegközlekedés tehermentesítésével már a két világháború között is komolyan foglalkoztak, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. ki is dolgozta a legjobb megoldásnak vélt koncepciót, a földalatti vasútét. 1949-ben, a hároméves terv végén a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium jóváhagyta a mélyépítésű, kelet-nyugati vonal Népstadion és Deák tér közötti első szakaszát, és a tervezéssel az Állami Mélyépítési Tervező Intézetet (ÁMTI) bízta meg.

A tervezéssel megbízott ÁMTI irodaháza a Rákóczi út 58.-ban, az Osvát utca sarkánál. Az épület korábban Metropol néven szállodaként üzemelt Forrás: Fortepan

A hidegháborús években az alagutakat és az állomásokat eleve óvóhelyeknek is szánták. A kormány a népi demokratikus ipari Magyarország felemelkedésének jelképeként propagálta az első ötéves tervben megvalósítandó, hihetetlenül drága, nagyjából kétmilliárd forintos beruházást, és szokás szerint munkaversenyekkel, sztahanovista mozgalmakkal felpörgetett rohamtempót diktált. 1950-ben megalakult a Földalatti Vasút Vállalat, kifejezetten az építésre, és próbált eleget tenni a Minisztertanács megalomániás elvárásainak. Az első szakaszon már 1954-ben, a Deák tér és Déli pályaudvar közötti újabb vonalon pedig 1955-ben kellett volna megindulnia a forgalomnak.

A moszkvai metró mintájára szobrokkal gazdagon díszített állomásokat terveztek, a legpompázatosabbnak a HÉV-csatlakozással is kiegészített Népstadion megállót szánták, kupolás csarnokokkal. Az alagutat több szakaszban fúrták, az építkezéseken 4000--6000 ember dolgozott. A kitermelt földet 15 munkaaknán keresztül hozták a felszínre, elsőként a Rákóczi úton, a Hársfa és a Szövetség utca közötti telken és a Bazilika mögött létesült ilyen ideiglenes telep. Teherautókkal és a Fővárosi Villamosvasút iparvágányokkal kiegészített hálózatán vasúti teherkocsikkal szállították át a kitermelt földet Lágymányosra. 1952-ben hajszál híján tömegkatasztrófa történt: a Puskin mozi alatt fúrás közben mintegy 200 köbméter föld beomlott, egy ember meghalt, a munkások napokig titokban küzdöttek a mélyben, nehogy összedőljön a mozi.

Földszállítás a Baross téren, a Fővárosi Villamosvasút teherkocsiján. Ez a telek ma is üresen áll Forrás: Fortepan

Már tesztelték a hazai gyártású metrokocsikat

A Ganz-MÁVAG-ban 1953 tavaszán, szovjet mintára, elkészültek a próbaüzemre szánt, 70 km/óra sebességű, egyenként 19,6 méter hosszú, bordó-csontszínű P1 és P2 jelű motorkocsik. Ezeket a felszínen, részben a Népligetben épített deltavágányon tesztelték. A sorozatgyártás sosem indult be, az árván maradt párost sokáig őrizték, majd 1972-ben törölték az állományból, helyettük szovjet EV típusú motorkocsikat rendszeresítettek.

Az első ötéves terv derekán világossá vált, hogy a kormány túlköltekezett. Ekkor, figyelmen kívül hagyva a munkálatok előrehaladottságát, a Rákosi Mátyás vezette Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a földalatti építésének leállítása mellett döntött, 1954 februárjában ki is adta az erről szóló minisztertanácsi határozatot.

Belvárosi munkatelep a Sas és a Hercegprímás utca közötti telken, közvetlenül a Bazilika mögött Forrás: Fortepan

A folytatás gondolata csak 1959-ben merült fel, de négy évig érdemi lépés nem történt, igaz, a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház metróépítéssel indokolt felrobbantása éppen erre az időszakra esett. Az a vonal, amit ma 2-es metróként ismerünk, 1963 végén állt össze végleges terv formájában, a régi koncepcióhoz képest kiegészítve az Astoria megállóval, valamint a Népstadiontól az Örs vezér teréig tartó meghosszabbítással. Másfél évtizedes csúszással és szerényebb kivitelben, de Budapest végül birtokba vehette az első mélyépítésű földalatti vasutat. A Deák tér és az Örs vezér tere között 1970. április 2-án, a Deák tér és a Déli pályaudvar között pedig 1972. december 22-én indult meg a forgalom.

Felvonulási épületek a Vérmezőn. A Déli pályaudvar modern, üveges csarnokát hiába keresnénk. A kisebb épület 1962-ben, a nagyobb pedig csak 1975-ben készült el Forrás: Fortepan

Forrás: Retro Mobil