Az Év autójának is megválasztott Leaf már letette a névjegyét, a világ legnépszerűbb tisztán elektromos autójává vált az elmúlt években, úgyhogy időszerű volt, hogy a Nissan megtegye a második lépést. Dönthettek volna úgy is a japánok, hogy készítenek még egy elektromos személyautót, ehelyett azonban inkább a haszonjárművek felé fordultak. A márka második villanyautója így a kompakt e-NV200 lett, hogy a fuvarozók is tehessenek végre valamit ezért a benzinszagú világért.
Elektromos kishaszonjárművet más is készített már, a Nissannál komolyabban azonban még senki nem vette a projektet. A japánok annyira elszántak, hogy az elektromos furgon a világ nagy részén, még nálunk is piacra kerül októberben, erről egyelőre annyit tudunk, hogy versenyképes áron. Lesz belőle normál dobozos, kombi és utasszállító változat is, ez utóbbi neve már barátságosabb, mert nem egy betű-szám kód, hanem Evalia.
Az e-NV200 félig Leaf, félig NV200: a hajtás és az első futómű változtatás nélkül érkezett a Leafből, a karosszéria pedig az NV200-é. Utóbbin kellett itt-ott változtatni (összességében az alkatrészek harminc százaléka egyedi), hogy be tudja fogadni az elektromos hajtást, és a raktér mérete se csökkenjen az alá épített, a Leafhez képest módosított és 7,5 kilóval könnyebb akkumulátor miatt, de sikerült megoldani.
A rakodótér 4,2 köbméteres (két EUR raklapot is benyel), a terhelhetőség akár 770 kilogramm, szóval jól meg lehet pakolni. A játékos barcelonai menetpróbán voltak is ezt kidomborító megállók, ezekről annyit, hogy az alacsonyan, egész pontosan 52 centinél húzódó padló tényleg sokat segít a cuccolásban.
A villanymotor teljesítményén nem változtattak, a 4,56 méter hosszú e-NV200-ban is 109 lóerőt és 254 Nm-es nyomatékot tud, de az érezhető, hogy a haszonjárműves jelleghez illően a zajszigetelést kevésbé vették komolyan. Az e-NV200 menet közben sokkal inkább trolihangú, mint a Leaf, de ez cseppet sem zavaró, sőt éppen az űrhajós süvítéstől igazán szórakoztató. A szabvány szerinti hatótávolság 170 kilométer egy feltöltéssel, ez biztosan hozható is, ezzel együtt a menetpróbán a fullra töltött autók 130–140 kilométert jeleztek indulás után. De mint mindig, finom menetpedál-kezeléssel könnyedén lehet javítani a számokon.
Hogy mire elég 130–170 kilométer, azon lehet vitatkozni, a Nissan felmérése szerint mindenesetre a kishaszonjárművek hetven százaléka napi átlagban 100 kilométert fut, ezeket tehát elméletben – a szokásos kompromisszumok bevállalásával – bátran ki lehet váltani villanyautókkal. Egy másik adat szerint Európában a hasonló kategóriájú kishaszonjárművek 35 százaléka egész élettartama során nem közlekedik napi 120 kilométernél többet, szóval vevőt elvileg lehet találni bőven az autóra. A feltöltés a szokásos menet szerint megy, normál konnektorból pár óra, de egy éjszaka alatt biztosan megvan a feltöltés, gyorstöltővel fél óra alatt 80 százalékos szint érhető el.
Az elektromos hajtás miatt a műszerfal átalakult a sima NV200-ashoz képest, a hűtő-fűtő rendszert is energiatakarékosra cserélték. A kabin összességében rendben van, egy haszonjárműnek nem kell pihe-puha lágyságot adnia, de a kormány azért lehetne mélységben is állítható, és az elektromos ablakemelők konzoljai is nyomják kicsit a térdeket mindkét oldalon.
A futómű egész kellemes, már minimális terheléssel sem ráz, nem kényelmetlen, csak azt kell megszokni, hogy az e-NV200 viszonylag nagy kormánymozdulatokkal irányítható. Mint egy dodzsem. A teljesítmény se nem sok, se nem kevés, a mérnökök jól ráéreztek, hogy nem kell változtatni azon, ami bevált a Leafben.
A kizárólag Barcelonában gyártott e-NV200 karbantartási igénye jóval alacsonyabb, mint egy benzines vagy dízel furgoné, olcsóbban is üzemeltethető náluk, szóval, ha tolongás nem is lesz érte, jó néhány flottának lehet teljes értékű szereplője. Nálunk elvileg októberben indul a forgalmazása. Az ára egyelőre ismeretlen.