Az új MQB kódjelű legókészlet a lehetőségek valóságos tárházát nyitotta meg a Volkswagen előtt, a rugalmasan variálható padlólemeznek köszönhető, hogy egyre-másra készülnek az alternatív Golfok. Az elektromos változaton már túl is vagyunk, azon kívül, hogy nem olcsó, semmi gond nincs vele, de világos, hogy ennek a technológiának egyelőre korlátai vannak. A nagy baj, hogy addig lesznek is, amíg nem történik nagy ugrás az akkumulátor-technológiában, az infrastruktúra-fejlesztésben és a megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználásában.
Addig is, amíg ezekre várunk, az autógyártók részéről tök logikus lépés, hogy a konnektoros hibrideket erőltetik. Hiszen a koncepcióba belekötni sem lehet: amíg lehet, az elektromos motort használja az autó, nem szennyezve a környezetet, de ha esetleg azelőtt elfogy a delej, hogy odaérne egy töltőhöz, még mindig ott a benzinmotor megmentőnek.
Maga lenne a kánaán, ha már ott tartanánk, hogy ezek a konnektoros hibridek elmennek 500 kilométert űrhajóként zümmögve, ekkora hatótávolságnál már olyan ritkán kéne bekapcsolnia a benzinmotornak, ahányszor egy rocker a Muzsika tévére alszik el. A kőolaj mehetne a levesbe, pontosabban maradhatna ott, ahol van, mélyen a föld alatt.
Ettől egyelőre a Volkswagen is messze van, a Golf GTE az iparágban sztenderdnek számító 45-55 kilométert tudja produkálni kizárólag elektromos hajtással. Hatótávolság szempontjából ezt nehéz lett volna forradalomként tálalni, logikus lépés hát a gyártó részéről, hogy a GTE-t a benzines GTI és a dízel GTD mellett egy újabb sportos modellként próbálja eladni. Nem is rossz trükk.
A Volkswagen az 1,4-es, 150 lóerős TSI motort kombinálta egy 105 lóerős villanymotorral (ezt gyakorlatilag egybeépítették a hatfokozatú DSG-váltóval), a rendszer együttes teljesítménye 204 lóerő 350 Nm-es nyomaték mellett. A GTI 220 és a GTD 184 lóerős teljesítményéhez mérve a GTE-nek a világon semmi szégyenkeznivalója nincs, százas tempóra ráadásul ugyanúgy 7,6 másodperc alatt gyorsul, mint a 380 Nm-es nyomatékkal megáldott sportdízel.
A GTE külsőre majdnem ugyanolyan, mint egy sima Golf, az egyedi stíluselemein az e-Golffal osztozik. Ott van a hűtőrácsán a kék csík is, amelynek mindig jól kell látszania, ezért van, hogy a GTE csak néhány olyan színben (fehér, ezüst, szürke) rendelhető, amelybe nem olvad bele a sok-sok áldozatos munkaórával megtervezett kékség. Az elektromos Golfhoz képest változás, hogy a töltőcsatlakozó az embléma alá költözött, a GTE-be oldalt ugyanúgy a benzint kell tölteni, mint a hagyományos Golfokba.
A GTE utasterében is otthon érezheti magát bármelyik Golf-tulajdonos, van ugyan néhány módosítás (műszerfal, csapott aljú sportkormány, sötétben felizzó kék hangulatvilágítás), de ezektől nem áll a feje tetejére a világ. A GTE többféle üzemmódot kínál: lehet villanyautó, dolgozhat egyszerre a benzines és az elektromotor, illetve kapcsolható egy akkukímélő funkció is, ez adott szinten tartja az akku töltését, hogy mondjuk a városba beérve még kapcsolni lehessen a dodzsemhajtást.
Ezek az üzemmódok a DSG-váltó konzoljáról kapcsolhatók, itt kapott helyet az autó sportos énjét előcsalogató GTE gomb is. Van azonban még egy hajtási mód, amely furcsa mód a váltó mellől nem, csak a központi érintőképernyőről kapcsolható (több újságíró sem találta meg elsőre), ez pedig arra jó, hogy menet közben feltöltse az akkumulátort. A konnektoros hibridek lényege ugye az, hogy amikor lehet, az autó elektromos üzemmódban közlekedjen, az ötven kilométer azonban előbb-utóbb biztosan elfogy. De ez konnektor nélkül sem gond, ha van a napi útvonalban egy hosszabb országúti vagy autópályás szakasz: elég csak bekapcsolni a töltőmódot, és a kisebb terhelést igénylő szakaszokon vissza lehet kapcsolni elektromos hajtásra.
Vigyen el az ördög, de az a funkció az, amely miatt még vágyni is tudnék egy Golfra, ez fogott meg a hibrid Porsche Panamerában és a Mitsubishi Outlanderben is. Ja, és persze a vezetési élmény sem kutya: alaphelyzetben a GTE-t pont ugyanolyan vezetni, mint a többi Golfot (hiszen ez véletlenül pont egy Golf, hát milyen lenne?), de fogadni mernék, hogy a cikkre kattintva senki nem számított másra.
Az autó pozicionálása nem véletlen, a GTE gomb megnyomásával tényleg megőrül kicsit. A legkisebb kormánymozdulatra is táncolni, a beépített hanggenerátor segítségével morogni kezd, bőven van benne élmény, de hogy pontosan mennyi, azt később még nyomozni kell. Maradjunk annyiban, hogy Svájc nem a legjobb terep egy autó képességeinek feszegetésére, a kollégák nevében is mondhatom, hogy gyáva újságírók vagyunk. 49-ről 79-re gyorsítva (és fordítva) mindenesetre mindenkit óriási élmények várnak, ezt garantálhatom.
A GTE szabvány szerinti átlagfogyasztása 1,5 liter/100 km, de ez csak az elektromos hajtással megtett kilométereket is számolva jön ki. Soha nem voltam még olyan sajtótájékoztatón, ahol szinte elnézést kértek egy ilyen katalógusban szuperül mutató adat miatt, az EU-t és az erre vonatkozó előírásokat felemlegetve. Szerencsére készült egy valósághoz közelebb álló kalkuláció is, ezek szerint hibrid üzemmódban a GTE átlagfogyasztása 4,5 l/100 km, amely egészen hihető érték, és alacsony fenntartási költséget vetít előre. Ha az a bizonyos akkutöltő üzemmód aktív, a fogyasztás ennél természetesen magasabb is lehet.
Ami a piszkos anyagiakat illeti, a Golf hibridnek magyar ára még nincs, de a 36 ezer eurós (nagyjából 11 millió forintos) németországi listaár előre vetíti, hogy mifelénk nem lesz tucatmodell. Pedig az első pillantásra ijesztő összeg ellenére nem sokkal drágább a többi sportos Golfnál, amelyek alaposan felextrázva majdnem ugyanennyibe kerülnek, a GTE viszont alapból tartalmaz egy nagy rakás extrát. És egy innovatív hajtásláncot.
Műszaki adatok - Volkswagen Golf GTE
Motor, erőátvitel, fékek. Hengerűrtartalom: 1395 cm3. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 110 kW (150 LE)/5000-6000. Nyomaték: 250 Nm/1600-3500. Villanymotor teljesítménye: 75 kW (105 LE)/2500. Rendszerteljesítmény: 150 kW (204 LE). Rendszernyomaték: 350 Nm. Akkumulátor kapacitása: 8,7 kWh. Sebességváltó: hatfokozatú automata. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.