Mi ez, és mi az új benne?
Ma Esztergomban készül az európai piac legolcsóbban elérhető sportos kiskocsija, miután kihaltak az olyan bolhák, mint a Fiat Panda 100 HP, a Toyota Yaris T-Sport és a Renault Twingo RS. A gyáraknak nem éri meg többé ilyen rétegmodellekbe energiát fektetni, a ma kapható GTI-k mind nagyobbak, nehezebbek, drágábbak, és turbófeltöltéssel 200 lóerő körül járnak.
Ilyen környezetben csak úgy maradhatott versenyképes a 136 lovas Swift Sport, ha élmény mellett használati értéket is kínál. Ezért született meg most, az alapmodellek ráncfelvarrásával egy időben az ötajtós változat, hátha olyanok is kedvet kapnak hozzá, akik egynél több utassal is szoktak furikázni.
Hogy néz ki?
Óhatatlanul elvesz a vagányságból a plusz két nyílászáró, de nem ez, hanem tesztautónk két másik hendikepje zavaró igazán. Egyrészt gyöngyházfehérre fújták, ami divatos szín ugyan, csak a Swiftnél nem elég hatásos. Talán azért, mert sok hófehér fut az előző, devizahiteles generációból, amihez képest nem sokat változott a formaterv, inkább csak pufókabb lett a karosszéria. Még zavaróbb, hogy a 15 colos téli gumikat lemezfelnikre húzták, a dísztárcsa látványa egy ilyen autón lohasztó.
A gyári 17-es alufelniken és élénkebb színben, mondjuk azúrkékben vagy az új napsárgában nagyobbat ütne a Sport, amely olyan dögös kiegészítőket kapott, mint a fekete betétes fényszóró, a két kipufogóvég, a küszöbtoldat vagy a sötétített üveg. Érdekes módon elkerülte az alapmodellek facelitje, így hiányzik a LED-es nappali fény és a tükörbe épített index, de ezt cseppet sem bánjuk.
Műszaki tartalom
Nagy dilemma előtt állt a Suzuki, amikor nyugdíjba küldte az előző Sportot: fejlesszen turbómotort, vagy a szívó 1,6-ost reszelje tovább? Költséghatékonyságból utóbbinál maradtak, ami használtpiacon akár előny is lehet, hiszen kiesik egy komoly hibalehetőség. Végül a változtatható hosszúságú szívócsővel sikerült nyerni plusz 11 lóerőt, a régi ötös váltót pedig lecserélték egy új hatfokozatúra.
Start-stop rendszer, vezetéssegítő asszisztens, érintőképernyős navigáció - néhány fejlesztés az elmúlt évekből, amiről a Swift Sport tulaja nem is álmodhat. Viszont amit kap, azt legalább alapáron megkapja: van automata klíma, tolatóradar, USB, bluetooth, ülésfűtés, tempomat, hét légzsák és ESP is. Ne feledjük, a Suzuki már régóta nem papírból van, ez a generáció is ötcsillagos töréstesztet ért el. Extralista viszont a Sportnál nincs, még a metál- vagy gyöngyházfény is széria.
Milyen benne utazni?
Míg külsejében nem fejlődött sokat elődjéhez képest, addig a belseje más világ. Egyszerűek ugyan a műanyagok, de a komorságot ezüst betétek oldják, plusz igazi GTI-hangulatot adnak a piros varrások. Sokat finomodott a dizájn, de szó sem lehetett arról, hogy bármi a könnyű kezelhetőség rovására ment volna - az előd rejtélyes Illumi Cancel gombjának tervezője valószínűleg harakirit követett el.
Nem is gondolnánk, mi mindent hozott a konyhára az ötajtós kialakítás. Végre négy- helyett ötszemélyes lett a Sport, ami aranyat ér, ha a szomszéd gyerekét is haza kell hozni az oviból, vagy még egy cimbora bekéredzkedik hazaútra a buliból. Hasznos, hogy könnyebben elérik az elöl ülők az övet, szállításnál pedig immár osztottan dönthető a hátsó ülés támlája.
Szó nincs azonban kényelmes utazóautóról: az utastér átlagos méretű, a csomagtartó pedig a maga 213 literjével parányi. Még a ballonosabb téli gumikon is kissé dobálva rugózik, nagy felinkkel hamar összerázódhat benne a társaság. Bömbölő elődjével ellentétben itt legalább lehet beszélgetni autópályán is, de így sem csendes igazán: 130 km/h-nál 3500-as forog a motor - hatosban.
Milyen vezetni?
Civilizált használatban nincs sok értelme a Swift Sportnak, ahhoz, hogy megismerjük a valódi arcát, időnként hajszolni kell. Ilyenkor nem elég csak a gázt tiporni, mint a mai turbós autóknál, hanem ésszel kell fel- és visszaváltani, nehogy 4000/perc alá essen a fordulatszámmérő mutatója. Nyugodtan bele lehet forgatni a leszabályozásba is, hiszen pontosan erre tervezték, és a fogyasztása sem nő meg drasztikusan, ráadásul a vad morgás mindenféle akusztikai trükk nélkül is szórakoztató.
A Sport sofőrje a KRESZ brutális megszegése nélkül is gyorsnak érezheti magát, ebben nem a valódi tempó, hanem a sebességérzet nyújt élményt. Persze a 8,7 másodperces százas sprintidő néha kevés egy-egy kakaskodó dízel cégautó ellen, de kanyarodnia úgyis a swiftesnek jobb a precíz kormány, az ügyes futómű, az alig egytonnás tömeg és a gázzal is irányítható far miatt. Egyedül a magas üléshelyzet rondít bele a képbe, szerencsére legalább maga a sportülés jó formázású.
Megéri az árát?
Ha az ötajtós kivitelért elkért százezer forintot is hozzácsapjuk, a Sport ára eléri az ötmillió forintot, ami a gazdag felszereltség ellenére is pokolian soknak tűnik egy Swiftért. Ennyiért dízel kompakt autókat is lehet kapni, de nem igazságos hozzájuk hasonlítani, hiszen ez nem csak használati tárgy, hanem játékszer is egyben. A sportosságot sehol sem mérik ennél olcsóbban, de így is túlárazták.
Húsz százalékkal drágábban ugyanis már bőven akadnak izgalmas konkurensek. Ezek közé tartoznak a Swiftnél legalább ötven lóerővel erősebb, turbós kisautók, például a Peugeot 208 GTI, az Opel Corsa OPC vagy a Ford Fiesta ST. Ha kizárólag az élmény számít, és a teljesítmény mellett a helykínálat is lényegtelen, hatmillióért akár még a kifutó Mazda MX-5 alapváltozata is érdekes lehet.
Egy kihaló faj utolsó képviselőjeként nincs könnyű helyzetben a Swift Sport, de aki bevállalja, nem fog rosszul szórakozni. Igazán ellenállhatatlan ajánlat azonban csak évek múlva, használtan lesz. Aki addig nem ér rá várni, vegye meg az előző generációt, amely hétévesen már 1,5 millió forinttól elvihető - fapadosabb kivitelben és kevesebb ajtóval ugyan, de hasonló vezetési élménnyel.
Műszaki adatok - Suzuki Swift Sport ötajtós