Bepötyögi a rendőrnő az érintőképernyőn a jelszót, összeáll a rendszer, és lassan mérni kezdi a vadiúj traffipax az Alkotás utcában a BAH-csomópont felé tartókat. Nem hömpölyög túl gyorsan a forgalom, de befut egy VW Golf közel hetvennel, mire pirosan kezd világítani az amúgy fehér sebességérték. Ez 30 ezer forintos csekket jelentene, de a golfos szerencséjére tesztüzemben működik a rendőrség csodafegyvere, így a gyorshajtó most megússza a bírságot.
A KKEP néven emlegetett, autóból vagy állványról, akár távirányítással is kezelhető kamera automatikusan készíti és küldi a központba a felvételeket, és ugyanazt a hatást váltja ki, mint elődei: amint meglátja, nagyot fékez és ijedten néz minden sofőr. Ám nemsokára kevés lesz a lassítás: májustól további funkciókat kap mind a 160 darab új traffipax. Büntetést számláz ki a tilos jelzésen áthajtásért (jelzőlámpánál és vasúti átjáróban is), a záróvonal átlépéséért, a kötelező haladási irány megszegéséért, a tiltott behajtásért, a leálló- vagy buszsáv jogosulatlan használatáért is.
Megjárják azok is, akik kihangosító nélkül telefonálnak, vagy nem kapcsolják be a biztonsági övet, a rendszámfelismerés alapján pedig az is lebukik, akinek lejárt a műszakija, vagy nincs befizetve a kötelező felelősségbiztosítása. Idén a kamerák mellé 1000 mindentudó PDA-t is kapnak a rendőrök, árulta el Jámbor István rendőr alezredes, közlekedésrendészeti osztályvezető.
Szakmai berkekben csillagháborús tervként emlegették csak a 2012-ben elhatározott traffipaxbeszerzést, amelyről Pintér Sándor így nyilatkozott az InfoRádióban: olyan komplex ellenőrző rendszer jön létre, amilyen Magyarországon még sohasem volt. Nem titkoltan távlati célja, hogy az autópályán legalább húsz kilométerenként belefussanak egy kamerába a gyorshajtók, plusz a lakott terülten kívüli és belüli legveszélyesebb országúti szakaszokon is legyen ellenőrzés. Ez nálunk még illúzió, de első körben máris 525 új készülék beszerzése van terítéken, zömében uniós finanszírozással.
Több mint 15 milliárdot költ erre a rendőrség, amiből a hordozható készülékek tervezése, gyártása, és új funkciókkal bővítése bő 900 millió forintba kerül (korábban 720 milliós beruházásról lehetett hallani), a fix kamerákra közel nyolcmilliárdot költenek, a kapcsolódó információs rendszer pedig 825 milliót visz el. Persze a traffipaxok sokat hoznak a konyhára, a közigazgatási és szabálysértési bírságok bevételei már 2012-re csaknem elérték a 20 milliárd forintot, és éppen a gyorshajtóktól folyt be a legtöbb a pénz. Némi késéssel 2013 végén kiírták a tendert új traffipaxok beszerzésére, idén márciusban pedig üzembe állnak az elsők.
A nagybevásárlás tehát két csapáson halad. Egyrészt érkezik 356 darab fix telepítésű kamera, ezeket az idei harmadik negyedévben kezdik leszállítani, és 130 helyen figyelnek több forgalmi sávot. Tavaly kérdésünkre megerősítette a rendőrség, hogy a fix kamerákat Traffic Controll feliratú táblákkal előre jelzik (akárcsak a mostaniakat az M0 körgyűrűn és az M1-es autópályán), így aki nyitott szemmel autózik, notórius gyorshajtóként sem kap feltétlenül bírságot. Még nem tudni, hol lesznek ezek, Jámbor István most nyolc gyorsforgalmi csomópontot mondott biztosra, konkrét helyszínek említése nélkül. A többi főutakra kerül, de csakis oda, ahol korábban nem voltak más EU-s finanszírozású biztonsági fejlesztések.
Másrészt 160 darab hordozható traffipaxot, kacifántos nevén változtatható helyű komplex közúti közlekedési pontot (KKEP) is kapnak a rendőrök – ezek bemutatójára voltunk most hivatalosak. A beszerzésükre kiírt tender 2014. márciusban lezárult, két hónappal később pedig kihirdették a nyerteseket. Egyikük a rendszámfelismerő rendszerekkel foglalkozó ARH Informatikai Zrt., a másik pedig a flottás járműkövetést, mobil (többek közt parkolási) díjfizetést és volános utastájékoztatót is kifejlesztő i-Cell Mobilsoft Zrt. A két cég közösen üzemelteti a teherautók Hu-Go útdíjrendszerét is.
Februárban tesztüzemben működnek a hordozható kamerák, még nem készítenek bizonyítékot bírsághoz, igaz, párhuzamosan használják őket a régi, éles traffipaxokkal. Márciusban már élesben is hadrendbe állnak, de ettől még nem fog minden bokorból traffipax leselkedni, hiszen a rendőrség ezzel egy időben leselejtez 80 darab sebességmérőt. Ezek száma amúgy eléggé megcsappant, négy-öt éve még 200-at használtak. Ahogy eddig, úgy ezután sem vetik be szabálytalanságok rögzítésére a matrica- és útdíjellenőrző, illetve a forgalomfigyelő kamerákat, a bemérés a rendőrség privilégiuma marad.
A több ezres holland vagy angol radarállománytól még messze elmaradunk, de azért lutri lesz a száguldozás, ha a maradék 365 telepített mérő is megérkezik. Ezek egy részét közlekedési lámpákhoz telepítik, úgyhogy a túlzott tempó mellett kapásból piroson áthajtásért is érkezhet büntetés. Ilyen szabálytalanságot fix eszköz ma még csak néhány helyen, Budapesten például a Kós Károly sétány és a Hermina út kereszteződésében rögzít, de egyik lámpaőr sem mér sebességet. Amint megérkeznek a telepített radarok, a már üzemelő KKEP-ket újra elosztják a megyei kapitányságok között, és minél többhöz próbálnak elfogó járműveket rendelni - a legutóbbi autóbeszerzések után lesz miből.
Természetesen semmi garancia sincs arra, hogy a vadonatúj csodafegyverekkel sosem fognak lesből, útépítéseknél kint felejtett sebességkorlátozó tábláknál mérni, de a rendőrség szerint javítani kell a biztonságot, ezt a romló baleseti statisztikák is igazolják. 2014. januártól szeptemberig 11 706 személysérüléses baleset történt (az előző év hasonló időszakában 11 559), igaz, ez még nem feltétlenül bizonyítja azt, hogy romlott a morál az utakon: a Magyar Ásványolaj Szövetség jelentése szerint tavaly 6,4 százalékkal több üzemanyag fogyott, mint tavalyelőtt.
A válság lassú múlásával többet autózunk, és értelemszerűen több a baleset, csak egy dolog változatlan, az okok sorrendje. Első helyen a gyorshajtás áll (nincs külön listázva az abszolút, illetve a relatív, vagyis a látási- és útviszonyoknak nem megfelelő tempóválasztás), ami évek óta indokolja, miért van szükség még több sebességmérésre. Ugyanakkor az elsőbbség meg nem adása vagy szabálytalan haladás és irányváltozatás miatt elvétve büntetnek meg bárkit is, holott ezek a vétségek szerepelnek a statisztikában második, illetve harmadik leggyakoribb baleseti okként.
Mint korábbi cikkünkben bemutattuk, igen magas arányban okoz karambolokat a figyelmetlenség, különös tekintettel az okostelefonok használatára, bár ezt a jegyzőkönyvekben nem sikerül mindig rekonstruálni. A stresszes életmód, a sérthetetlenségbe vetett hit és sok más tényező miatt a kormány mögötti elalvások száma is nő, összességében egyre kevésbé koncentrálnak az emberek a vezetésre, és egyre lazábban értelmezik a szabályokat. Szerencsés tehát, hogy a rendőrség végre a sebességmérés mellett a többi kihágást is tömegesen megfigyeli, és azoktól is próbál elrettenteni.
Persze az új készülékek aligha jelentenek mindenre gyógyírt. Nem pótolhatják a rutinellenőrzéseket, hiszen csak ezekkel lehet kiszűrni például az ittas vezetőket (a tavalyi első három negyedévben ők 1162 alkalommal okoztak balesetet). Nem odázhatják el a veszélyes útszakaszok átépítését sem, ezekről tavaly a Közlekedéstudományi Intézet térképet készített a baleseti és forgalmi adatok pontos összevetésével. Használhatóak viszont a rendszámfelismerő KKEP-k a lopott autók felderítésében, amiben nem túl eredményes a rendőrség. Sőt forgalmat is számlálnak, így elvileg egy közútkezelői applikációval a dugók elkerülésében is segítik majd az autósokat. De ki fog akkor büntetést fizetni?