Akad-e vajon olyan autós, akinek ne lenne valamilyen kellemetlen élménye a budapesti parkolással kapcsolatban? Kicsi a valószínűsége. A fizető övezetekben a legnagyobb óvatosság mellett is könnyen összejön egy Mikulás-csomag, és nem olcsók a pótdíjak. 15 naptári napon belül egységesen a mindenkori egész napi díj + 2 óra, 15 napon túl az adott övezetben érvényes óradíj negyvenszerese a sarc.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Az igazán rebellisek és pechesek pár perc alatt akár 100 ezer forint feletti bírságot is be tudnak gyűjteni, ennyibe fáj ugyanis, ha egy 3,5 tonna feletti haszonjárművet elszállítanak. Persze a büntetés befizetésének halogatásával egy mezei úrvezető is el tud jutni ilyen magasságokig – vagy mélységekig, ez ugye nézőpont kérdése.
Általánosságban elmondható,
minél kijjebb parkolunk a belvárostól, annál kevesebb költségre és idegességre számíthatunk.
A peremkerületek általában nem jelöltek ki fizetőövezeteket. Határaikon belül a KRESZ-ben foglaltakon túl persze jó néhány helyen tilos a parkolás, de a hibázók „mindössze” közterület-felügyeleti pénzbírságra számíthatnak. Kerékbilincs nincs, lopós kocsitól pedig csak a romos vagy lejárt műszakis járművek tulajdonosainak kell tartaniuk.
A bilincseléssel, elszállítással és bírságolással főleg a belső kerületekben élnek a közterület-felügyelők, akik az 1999. évi LXIII. törvény és az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet alapján dolgoznak. Ezek értelmében minden olyan útszakaszon, ahol megállni vagy várakozni tilos, illetve díjfizetést jelző tábla van, kattanhat a kerékbilincs. Ha a kocsi balesetveszélyt jelent, vagy forgalmi akadályt képez, szinte biztos, hogy elszállítják, a BKK is eltakarítja a járművei útvonalába eső (nemegyszer luxus-) autókat.
Mindkét esetben az elszállításon felül 5–50 ezer forintos közterületi bírságra is számíthat az autós, e téren nagy a közteresek döntési szabadsága, de általában a középértéket írják rá a csekkre. Nem haboznak büntetni, ráadásul a közterületi kamerák képét is látják, így
a Nagykörúton például perceken belül a helyszínre érnek.
A mozgáskorlátozottak helyén jogosulatlanul parkolók sorsáról nem is mérlegelhetnek, rájuk a legmagasabb, 50 ezer forintos összeget kell kiszabniuk.
Az ország településeire a lakosság számával arányos fix lopóskocsi-díjakat állapít meg az említett IRM (igazságügyi és rendészeti minisztériumi) rendelet, és persze a főváros a legdrágább. Itt minden személyautó vagy utánfutó, sőt, motorkerékpár vagy segédmotor (!) elszállítása kereken 20 000 forintba kerül, ha pedig vontató, lassú jármű vagy pótkocsi akad horogra, 60 000 forint fizetendő. Emellé büntetőpont is adható, így a notórius szabálysértők a jogosítványukért is aggódhatnak.
A jármű tárolásáért és őrzéséért naponta 1200 forintot számolnak fel, míg a kerékbilincset 11 500 forint kifizetése után szerelik le. Bilincselés esetén az autón, elszállításkor pedig az autó helyén feltűnő figyelmeztetést hagynak telefonszámmal. Ha felhívjuk, minden részletet megtudunk a befizetendő összegtől az átvétel helyének megközelíthetőségéig. Az elszállítást a mozgássérült-parkolásra jogosultak sem úszhatják meg, ha a forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztetik.
Természetesen nehéz vitatni az olyan eseteket, amikor valaki azért kap büntetést, mert egy járda közepén, buszmegállóban vagy rokkanthelyen parkol csak azért, mert fütyül a szabályokra, vagy meg akar spórolni két perc gyaloglást. De sokszor vétlenül is könnyű beleszaladni bírságokba: pünkösd hétvégéjén például az Állatkerti körúton büntették sorra azokat, akik
parkolóhelynek látszó, ám valójában zöldterületnek számító részen álltak meg.
A felügyelők furgonja a helyszínen várakozott, és készségesen mindenkinek le is szedték azonnal a kerékbilincset, persze csak miután fizetett.
Pontosan hol is nem szabad parkolni?
A KRESZ szerint, ha arról az útkezelő másként nem rendelkezik, parkolni csak az úttest jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. Tehát járdán megállni is csak akkor lehet, ha felfestés vagy tábla megengedi, és ilyenkor is csak a teljes szélesség felét foglalhatja el a kocsi úgy, hogy legalább 1,5 méter maradjon a gyalogosoknak. A garázs- és kapubejárókat mindig szabadon kell hagyni.Nyilván aki körültekintően, minden szabályt betartva áll meg, nem kell, hogy tartson a közteresek bírságaitól, de fizetőzónában azért meggyűlhet a baja a parkolóőrökkel. Előfordulhat például, hogy a fizetési időszak utolsó negyedóráján belül akar fizetni, de az automata visszadobja a pénzt, mert nem tud mit kezdeni a kijelölt minimumösszeg és az annál kisebb bedobható díj ellentmondásával.
Ha ilyenkor megbüntet az őr, a Mikulás-csomaggal érdemes elmenni az ügyfélszolgálatra és előadni, hogy hiába akartunk, nem tudtunk fizetni. Egy hónapban egyszer elfogadják ezt az érvet, és törlik a bírságot.
Ám a legtöbb automata ennél már okosabb,
ugyanis elnyeli a minimumösszeget, és a jegyen a parkolás végeként a másnap reggeli fizetőidőtől számított lejárat, például 8 óra 15 perc szerepel.
Nincs kibúvó akkor sem, ha elromlott az automata, hiba esetén keresni kell egy másik oszlopot – csak ne jöjjön ez alatt az őr.
Méltányosságot 15 napon belül minden pótdíj esetében lehet kérni,
érdemes próbálkoznia egy beadvánnyal annak, akinek van rá ideje és elég nyomós érve. Reklamálás előtt persze ajánlott átrágni az önkormányzatok honlapjain a parkolási rendelkezéseket.
Szerencsére az autósok nincsenek teljesen magukra hagyva, lelkes civilek Emberibb Parkolás Mozgalom néven évek óta igyekeznek vagdosni a vadhajtásokat. Aknamunkájuknak köszönhetően vezették be például a fizetőzónákban a türelmi időt (1 óránál rövidebb időre váltott parkolójegyre 5, 1 óránál hosszabbra 15 perces lauf jár), de ezzel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy nem a büntetés, hanem a jegy lejáratának idejétől számítják.
Nem mellékesen elérték még, hogy a büntetéseket ne lehessen adó módjára behajtani. Kevésbé ismert, de legalább ennyire hasznos eredményük az is, hogy 2800 forintért be lehet regisztrálni az okmányirodákban, így bilincselés előtt SMS-ben figyelmeztetést kap a nem feltétlenül rosszhiszeműen parkoló szabálytalankodó. Ezután negyed órája van arra, hogy a kocsijával arrébb álljon.
A törvényesség kereteit súrolja, de civil kurázsiként is felfoghatók azok a netes fórumok, amelyeken parkolójegyeket lehet utólag beszerezni.
Magánemberek egymás között cserélgetik a megváltott jegyeket,
akit megbüntetnek, futhat egy kört az interneten, hátha az egyik ilyen oldalon rámosolyog a szerencse, és talál egy olyan fecnit, ami a büntetése idején és helyén érvényes volt.
A világért sem hagynánk ki a cikkből azt az értesülésünket, miszerint érdekes közjáték zajlik közteres berkeken belül. Egy XVII. kerületi közterületes kollégának vitte el a lopós kocsi a VIII. kerületben az autóját. A szakavatott elkövető kiszúrta, hogy Józsefvárosban teljesen törvényellenesen áfát és még némi felárat is raknak az egyébként hatósági áras elszállításra.
További pikantériája az ügynek, hogy egy joghézagra is fényt derített: a közterület-felügyeletek törvényileg nem alkalmazhatnak méltányosságot, ugyanakkor a bírság be nem fizetése esetén automatikusan rendőrségi eljárás indul, ami ellen fellebbezésnek helye nincs. Nincs tehát másodfokú fórum, ahol a szabályszegők esélyt kaphatnának a körülmények tisztázására, ami alkotmányellenes.
Várhatóan két héten belül megszületik az ügyben egy állásfoglalás,
ami perek sokaságát indíthatja el a jogtalan árképzés, illetve a jogorvoslat hiánya miatt. Addig is létezik ugyanakkor egy kiskapu: a parkolási szabálysértésekért járó rendőrségi büntetés egy régi módszerrel, a közeli hozzátartozóra hivatkozással megkerülhető. Nem valami elegáns megoldás, és senkit sem bíztatunk rá, de mivel a parkolás az objektív felelősség hatáskörén kívül esik, bírságolás esetén továbbra is kibúvó lehet.