Újabb botrány érik a kozmetikázott fogyasztás miatt

Szerdától 2 forinttal emelkedik a benzin ára, a gázolajé nem változik.

Most minden a dízelek nitrogén-oxid-kibocsátása és a Volkswagen csalása körül forog: a botrány egyre inkább rávilágít arra, mennyire valótlan adatokkal szembesülnek az új autók vásárlói - főleg akkor, ha turbós benzinest vesznek. Egy kutatásból kiderült, átlagosan 40 százalék az eltérés a gyártók ígérete és a valóság között.

Forrás: Getty Images/2008 /Cameron Spencer

Újabb felmérés látott napvilágot, amiből kiderül, nem csak a dízelbotrányban érintett Volkswagennél van gond - bár csalószoftvert bizonyítottan csak ők használtak. Végre ráirányul a figyelem arra, hogy minden gyártónál kozmetikázzák az adatokat, mégpedig a hatóságok asszisztálásával. Ezúttal a fogyasztásról van szó, ami természetesen összefüggésben áll a károsanyag-kibocsátással is - márpedig a szén-dioxid-kvóták teljesítése nemsokára égetően fontos lesz a gyártóknak.

Mesébe illő gyári adatok

A Bloomberg egy olyan jelentésről tudósít, amit a brüsszeli székhelyű Transport & Environment készített. Ez alapján a laborokban mért szabvány és a valós használat során tapasztalt fogyasztás között

átlagosan 40 százalékos az eltérés,

tehát például a gyártó által megadott 5 liter helyett 7 litert tankolhatunk 100 kilométerre.

Eleve rettentő szomjas a Mercedes G63 AMG. Persze lehet súlyosbítani a helyzetet négy helyett hat kerékkel Mercedes-Benz

A megvizsgált autók közül a legrosszabb eredményeket a Mercedes produkálta, itt átlagosan 48 százalék volt az eltérés. Közülük is kiemelkedett két modell, a G 63 AMG és a G550, egy-egy szögletes ősterepjáró bivalyerős benzinmotorral. A német gyártó nem hagyta szó nélkül a dolgot, közleményben kifogásolta, hogy a méréseket végző intézet nem tette közzé a pontos országúti metódust.

Ugyanakkor leszögezték, hogy támogatják a ma érvényben lévő európai NEDC ciklus leváltását az új, WLTP nevű, világszerte érvényes szabványra. Ezenfelül

igyekeznek a legszorosabb együttműködést kialakítani a hatóságokkal.

Más vállalat vezetői sem dőlhetnek azonban hátra, a vizsgált 600 ezer autóból például a BMW 5-ösnél vagy a Peugeot 308-nál is 50 százalékos eltérést tapasztaltak.

Torkos tesztautók

Korábban az Origo Autó is közölt cikket arról, mekkora különbségek vannak a nem túl életszerű laboratóriumi mérések és több tízezres közösségi adatbázisok alapján az autók valós fogyasztása között. A katalógusadatokból úgy tűnhet, alig lehet már tíz liter feletti fogyasztású kocsikat kapni, de a valóság más. Ezt bizonyítja a német Auto Bild újság összesítése is az idei év legszomjasabb tesztautóiról: bár lejárt a húsz litert vedelő monstrumok korszaka, a benzintemetők köztünk élnek.

Ízelítő az elmúlt év legszomjasabb Auto Bild-tesztautóiból. Persze több száz még szomjasabb autó kapható újonnan Forrás: Auto Bild / Murányi János

Főleg a luxusterepjárókkal, az amerikai modellekkel és a sportkocsikkal van baj, ezek a gyári, eleve nem túl szerény átlagnál is legalább két literrel többet esznek valós körülmények között. Az országúti mérésekre az Auto Bild külön tesztkört jelölt ki, az időjárási körülményeket leszámítva azonos paraméterekkel. Erre azonban világszerte

még csak körvonalazódni sem látszik semmilyen egységes szabvány,

épp ezért ragaszkodnak a gyártók az egységes, jó összehasonlítást adó labormérésekhez.

Első lépésben tehát ezeket kell életszerűvé tenni, a következőt pedig már be is harangozta a német autóklub (ADAC): már jövőre szúrópróbaszerűen elkezdik mérni a kocsik fogyasztását az új országúti RDE-ciklus szerint.

Ezt a valós metódust már 2014 óta tesztelik,

de nagyon hosszú idő kell ahhoz, mire egy világszerte egységes, hatósági méréssorozat részévé válhat a közúti teszt. Akkor viszont a dízelbotránynál is nagyobb kihívás elé kerülnek a sokszor csak papíron takarékos, kis lökettérfogatú, turbós benzinmotorok gyártói.