Ennyire rosszul aligha alakulhatott volna hazai gyártónak a világ egyik legfontosabb autószalonja: amikor az idei 66. Frankfurti Nemzetközi Autókiállítás a sajtónapok után a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit, a Volkswagen szekrényéből kiesett egy csontváz.
Innentől fogva az érdekes Audi Q6-előfutár, az elektromos Porsche Mission E koncepció vagy éppen az új VW Tiguan csillogása helyett egyből a múltbéli tettükre terelődött a figyelem. A dízelügy kirobbanása óta napról napra dagad a botrány, a vevők bizalma a német GPRA felmérése szerint a két évvel ezelőtti 84-ről 43 százalékra csökkent a Volkswagen iránt.
Nem csoda, hisz egy olyan szoftverrel, ami a gázadásokból és a kormány (egyenes) állásából felismeri a labormérést, éveken át ment nagyüzemben a szabályok kijátszása. Sőt zárt ajtók mögött
a VW amerikai leányvállalata már másfél éve tudott arról, hogy lebukott,
és próbálta a szőnyeg alá söpörni az ügyet. Aztán eljött szeptember 20., és az exkonszernvezér, dr. Martin Winterkorn beismerése után egyetlen sürgős cél maradt: a válságkommunikáció.
Kevesen hitték, hogy így megrogyhat a német ipar szimbóluma, a világ második legnagyobb autógyártója (tavaly az első helyezett Toyota 10,23 millió, vagyis a VW-konszernnél alig 90 ezerrel több autót tudott eladni). A tőzsdei értékvesztéssel és a várható büntetésekkel, vevői kárpótlásokkal, visszahívási számlával együtt egyes gazdasági elemzők 30 milliárd eurós tőzsdei, és további 30 milliárd tényleges költséggel járó veszteséget jeleznek előre a Volkswagennek.
Ez a világcég 2014-ben becsült bruttó 202 milliárd eurós értékének közel a harmada. Hogy mekkora is ez a szám, jól mutatja, hogy forintban kifejezve Magyarország teljes éves állami kiadásának, egészen pontosan 18 ezer milliárdnak felel meg. Matthias Müller, a konszern új vezetője be is vallotta nemrég, a dízelbotrány a Volkswagen valaha volt legnagyobb válsága.
Most a VW minden nélkülözhető kiadást befagyaszt,
beleértve sok sportszponzorációt, sőt a luxusfejlesztéseket is jegeli, így a belső égésű motoros Phaeton limuzin, sőt a rekordgyors Bugatti Veyron utódlása is lekerült a napirendről. Egyedül a dolgozókat csillapítják olyan ígéretekkel, hogy a munkahelyük nem kerül veszélybe, legfeljebb a bónuszuk. 600 ezer állásról van szó világszinten, ennek több mint a fele Németországban van.
És mi lesz a győri gyárban?
A Volkswagen Konszern az Audi márkával nem csupán a kereskedelmi, hanem a gyártási oldalon is jelen van Magyarországon, Győrött. A mintegy 11 000 dolgozót foglalkoztató autó- és motorgyártó komplexumban többek között az A3 és a TT széria és évi milliónyi motor készül. Köztük az EA189 is, amelynek Euro5 kiviteléből közel hárommillió született a nyugat-magyarországi nagyvárosban a csalás évei alatt, igaz, a gyár közleménye szerint az előre felprogramozott motorvezérlő elektronika készen érkezett a beszállítóktól.Túléli vagy elbukja a cég a dízelbotrányt, vagy teljesen átalakul? Mindenki ezt a kérdést feszegeti, de korai még választ adni rá - mindenesetre az elemzők nem tartják valószínűnek a csődöt. E cég az autóipari növekedés egyik iskolapéldája volt a közelmúltban, értékes (köztük Év autója és Év motorja) díjak sorát söpörte be, és bemutatta, hogyan lehet moduláris, tehát legóként felépíthető részegységekkel, több márkanév alatt gazdaságossá tenni a gyártást.
Persze az érem másik oldala, hogy egyes TSI-motorok és dupla kuplungos váltók nyilvánvaló típushibája ellenére sem rendelt el visszahívási akciókat a konszern, mégis jó volt mostanáig a megítélése: minőségi, innovatív technikájú, átgondolt, a (főleg német) összehasonlító teszteken rendszerint győztes kocsikat kínál.
Most viszont odaveszhetnek a nyereséges idők.
Az akár 60 milliárdra becsült kárösszeget sok bizonytalan tényező módosíthatja még: a rendőrségi vizsgálatnak, a gigantikus visszahívási akciónak, a beszállítók esetleges felelősségvállalási tervének, sőt a munkahelyek megtartásában és adóeurókban érdekelt állami beavatkozásoknak sem ismerjük a részleteit. Részben azért, mert még meg sem történtek, részben pedig azért, mert nem nyilvánosak.
Sok mindent mégis tudunk már. Az elmúlt héten több kontinens sok országában, többek közt a szomszédunkban, Romániában is betiltották a VW konszern Euro 5-ös dízelmotoros járműveinek árusítását. Volt, ahol válogatás nélkül mindent felfüggesztettek, és volt, ahol csak az EA189 sorozatot, másutt jelezték, hogy jogi útra terelik a kárpótlás kérdését.
Valószínűleg az USA lesz a legkeményebb terep, ahol a hivatalos szervek mellett nyilván egyéni fogyasztók tömegei is perelni fognak, a nagy összegű kártérítések reális reményében. Ezenfelül folyamatban van a rendőrségi vizsgálat többek között Németországban, és egy átfogó céges belső ellenőrzés is zajlik, többek között a személyi felelősi kör felkutatása érdekében. Ma hetente változó információk keringenek arról, egy szűk mérnöki kör partizánakciója volt-e a csalószoftver, vagy magasabb szinten is tudtak róla.
A híres EA189 motor
A kilencvenes években külön utakat járt a Volkswagen az erős és takarékos PD TDI motorokkal, de a technikának látszottak a hátrányai: zajosabbak voltak az átlagnál, és a hengerenkénti adagolófúvókákat (Pumpe-Düse) drága volt gyártani. Ezért 2007-ben a TDI-k harmadik generációjánál áttértek a közös nyomócsöves (Common-Rail) befecskendezésre, ami olcsóbb tömeggyártást és könnyebben regenerálható részecskeszűrőt is jelentett.Szerencsére az érintett EA189 sorozatú, 2006-2013 között gyártott, Euro 5-ös besorolású 1.2, 1.6, és 2.0 literes dízel Volkswagenek (illetve Audik, Seatok, Skodák és VW haszonjárművek) tulajdonosai számára tisztult már a kép. A gyár október 8-án bemutatta a részletesnek nem mondható, de irányadónak elfogadható cselekvési tervét.
A múlt hét pénteken frissen kinevezett Porsche-vezér,
Matthias Müller 2016-ra ígéri a visszahívási program elindítását.
Eszerint a 2.0 TDI modelleken szoftverfrissítést, az 1.6 és 1.2 TDI motoros autókon pedig szeptembertől ezenfelül injektorcserét is elvégeznek, és NOx katalizátort építenek be. Egyes esetekben komplett autót cserélnek.
Miután világszerte 11 millió EA189 motoros Euro 5-ös VW dízelről van szó, nem feltétlenül lesz egységes a visszahívási metódus. Fontos hangsúlyozni, hogy a laborprogram csak méréskor aktiválódik, azaz a csalós motorok alapvetően üzembiztosan és hatékonyan működnek, akárcsak eddig.
Az utólagosan elvégzett beavatkozások miatt azonban némi teljesítményveszteség és fogyasztásnövekedés várható, mindkettő 5% körül, azaz
alig érzékelhetően ront majd a két paraméteren.
A Volkswagen erre a célra külön tájékoztató menüt hozott létre a weboldalán, aki követni szeretné az eseményeket, ezen a linken megteheti.
Az európai környezetvédelmi szervek is találtak szabálytalanságokat. A napokban a Honda, a Mazda, a Mercedes és a Mitsubishi is elvérzett az Emission Analytics szervezet a közúti és a labormérés összehasonlításain. Korábban, a német autóklub, az ADAC saját mérési metódusával 69 új Euro 6-os dízelt vizsgált, és azok 52/17 arányban nem feleltek meg a nitrogén-oxid-kibocsátási előírásoknak. Csaló szoftvert azonban más gyártóknál nem találtak.
Mindez rávilágít arra a tényre, amit a szaksajtó mellett oly sok dühös tulajdonos is évek óta reklamál: a mostani referenciaként szolgáló laboratóriumi mérési ciklusok nem életszerűek. Szerencsére már nem kell sokáig várni a változásokra, 2017-től felváltja a mostani NEDC-t (New European Drive Cycle) a világszerte egységes WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicle Test Procedure). A két eljárás közötti különbséget a táblázatban láthatja.
Minden autógyártó küzd a környezetvédelmi határértékek betartásával, ezért is van, hogy a papíron erős motorok sokszor kelletlenül pörögnek fel, és
a trükkös kipufogógáz-tisztító rendszerek miatt egyre többször romlanak el.
Egy példával érzékeltetnénk az ördögi kört: aki zömmel városban használja dízel autóját, a részecskeszűrő eltömődésével küzdhet, aki inkább autópályán jár, az Euro 6-os motornál sűrű karbamid- (AdBlue) utántöltésre számíthat.
Mindez azért kellemetlen, mert az elmúlt időszakban a dízeleknél eleve ott vannak a külön-külön is százezres javításokhoz vezető hibalehetőségek. Ha a nagynyomású befecskendezők, a változó geometriájú turbók és a kettős tömegű lendkerekek tönkremennek, több százezres kiadás javítani őket, így 10-15 éves dízel autókra piaci értékükhöz képest óriási összegeket lehet költeni. Mi lesz ennyi idős korukban a még bonyolultabb Euro 5-ös és 6-os autókkal?
A gyártói oldal nagy-nagy bánatára a dízelmotorgyártásban felülmúlhatatlan érdemeket szerzett Mercedes például a botrány után bejelentette, hogy
nem kezd bele az Euro 7-es dízelek fejlesztésébe,
inkább a plug-in benzin-elektromos hibridekre, illetve a tisztán elektromos hajtásra összpontosít. Rajtuk kívül is egyre többen vallják, hogy a dízel erőforrások – legalábbis a gazdaságos gyárthatóság szerint – elérték a műszaki határaikat.
De miért ragaszkodtak hozzájuk ilyen sokáig? A katalógusokban és hirdetésekben önök is láthatják a megoldás kulcsát, a kötelezően feltüntetendő CO2-kibocsátást. Ezt a sokat kritizált NEDC átlagfogyasztási cikluson mérik, és az üvegházhatás miatt az összes többi kipufogógáz-összetevőnél jobban figyelik. Pedig a dízeleknél ott van ugye a korom, sok rákkeltő részecske és a mostani botrány kirobbantója, a krónikus légúti problémákat okozó nitrogén-oxid is.
Csakhogy sok országban a szén-dioxid-értékekhez kötik az adókedvezményeket,
és például ez alapján választanak – részben Magyarországon – is a multinacionális cégek is autókat: egy középvezetői kocsi például nem lehet 120 g/km-es érték felett. Így például Passat-méretben máris csak a négyhengeresek maradnak fenn a rostán.
Még fontosabb érv, hogy öt év múlva az autógyártók is CO2-kibocsátási kvótákat lesznek kénytelenek teljesíteni, az eladási adatok szerint súlyozva. Aki nagy volumenben nem tud jó emissziót produkálni, autónként több száz eurós büntetést fizet.
Tény persze, hogy a nagynevű gyárak is sorra csatlakoznak a zéró emissziós klubhoz (a VW például az E-Up és Golf GTE szériákkal, a Renault-Nissan pedig vagy egy tucatnyi e-autót gyárt már most), de szerény hatótávolságuk miatt a villanyautók egyelőre nem tudnak igazán nagy számban elterjedni az utakon, a konnektorról tölthető hibridek pedig túl drágák. Ezért úgy látták az európai gyártók, hogy amíg nem zajlik le a villanyautó-forradalom, addig a modernizált, tömeggyártású dízelekkel teljesítik a kötelező szén-dioxid-kvótákat.
Ám ez a terv egyre kevésé tűnik teljesíthetőnek. Ha bevezetik az új fogyasztási világszabványt, hirtelen minden motor többet fog fogyasztani, és persze magasabb emissziót produkál, nem kis fejtörést okozva a marketingeseknek. A szén-dioxid mellett az egyéb emissziós értékeket is szigorúbban fogják ellenőrizni, ami egyébként a benzines turbómotorok gyártóinak sem feltétlenül jó hír.
2015 szeptemberében nemcsak a Volkswagenben, hanem
a dízelmotorban is megingott sokak bizalma,
az évtizedek óta kínkeservesen haladó amerikai térnyerés most valószínűleg végleg megáll. Európában azonban minden második új kocsi orrában gázolajos motor berreg, így sokkal nehezebb lesz azt kiváltani.
A botrány természetesen tálcán kínálja a nagy lehetőséget az elektromos autók gyártóinak, főleg a Teslának, de annak tavalyi 35 ezres eladási száma ezért nem igazán játszik egy ligában a VW-konszern bő tízmilliójával.
A dízelügy haszonélvezője a világranglistán harmadik helyre szorult General Motors, és persze mindenekelőtt az éllovas Toyota lehetne, amely saját személyautós dízelprogramját lényegében leállította, és amellett, hogy sorozatgyártásba vitte az eddig zsákutcának tartott hidrogénautót, minden eddiginél jobban kiterjesztette hibridoffenzíváját. Ám nem ilyen egyszerű a helyzet: minden gyártó, amely dízeleket is kínál, veszíthet az ügyön.
Az elmúlt években fantasztikus növekedési pályát bejárt Porsche éléről áthelyezett új VW-vezér, Matthias Müller láthatóan nem a múlt miatt kesereg, hanem a jövő megoldásait keresi, és azt nyilatkozta: a botrány korábban soha nem gondolt lehetőséget ad a konszernnek a megújulásra. Valószínű, hogy ebben a forgatókönyvben a hosszú távú tervek között nem fog már szerepelni a dízelmotorok TDI-betűkombinációja.
Botránykronológia
2005 - a konszern első embere, Bernd Pieschetsrieder (ex-BMW vezér) és Wolfgang Bernhard VW márkaigazgató időszakában bekerülnek a Bosch által kifejlesztett laborfelismerő szoftverek az első 2.0 TDI motorokba.2015. október 4. - A Volkswagen műszaki vezetéséből többen is egybehangzóan bevallják, 2008-óta használta a cég a csalóprogramot.
2015. október 8. - a Volkswagen elleni átfogó vizsgálat részeként rendőrségi razzia kezdődik a gyanúba keveredett vezetők munkahelyén és otthonában is.
2015. október 9. - Felmerül egy 500 km hatótávú, 15 perc alatt tölthető elektromos Phaeton II bemutatása.
2015. október 12. - A Standard & Poor's leminősítette a Volkswagen hosszú távú adósbesorolását.
2015. október 13. - A VW bejelenti, hogy évi egymilliárd euróval csökkenti beruházásait.