Ez a farmotoros kisautó mentette meg a BMW-t

Letakart emblémával a veteránok szakértőit kivéve senki sem mondaná meg erről a hűtőrács nélküli, fecskefarkú kisautóról, hogy BMW. Pedig igazi mérföldkő volt, ez mentette meg a müncheni céget attól, hogy csődbe menjen vagy bekebelezze a Mercedes. Kipróbáljuk a gazdasági csoda slágerét.

Hiába volt a remek motorkerékpár kínálat, a parányi Iseatta, a két nyitott kisszériás sportkocsi (503 és 507), na meg a Barokk angyal néven ismert 501/502 luxuslimuzin, a BMW a csőd szélén tántorgott az ötvenes évek második felében. Egy kívülálló, Wolfgang Denzel autóépítő-versenyző és nem mellesleg

a márka osztrák márkakereskedője azonban saját szakállára mentőakciót indított.

Felkérte a híres Giovanni Michelottit, hogy rajzoljon valami olcsót és eladhatót a münchenieknek.

A kupé és a szedán alig különbözik egymástól, előbbi C- oszlopai élesebb szögben dőlnek előre, és ívelt a hátsó szélvédője. Nincs ablakkeret az ajtókon Forrás: Retro Mobil

A BMW ugyan elvileg jóváhagyta a tervet, de idő és pénz sem volt valami teljesen új megkonstruálására. Így aztán 600-as kisautó (ez volt a négyszemélyes Isetta) mechanikájából építkeztek: onnan jött a futómű, a váltó és a kéthengeres bokszer is, de az 582 köbcentis, mindössze 19 lóerős kisgépet - ami eredetileg az R67-es motorkerékpárból származott - Alex von Falkenhausen mérnök és csapata 32 lóerősre tuningolta, és 700-asra fúrta fel.

Kéthengeres bokszer, mint a Puchban

Közben Wilhelm Hofmeister főkonstruktőr Michelotti rajzai alapján megszerkesztette a karosszériát, a BMW első önhordó szerkezetét.

A kis farmotoros gép 1959-ben mutatkozott be

kupé formában, az év végére megérkezett a néhány centivel hosszabb és tágasabb limuzin is. Akkor még nem tudták, de a márka megmentőjét alkották meg, rövid időn belül 25 000 megrendelés gyűlt össze a „munkásosztály Porschéjára”.

A 600-asban is ugyanilyen volt a kormány, a két bajuszkapcsoló az index és a fényváltó, a húzógombokkal a világítás és az ablaktörlő kapcsolható Forrás: Retro Mobil

Később megnövelt kompresszióval és két karburátorral 40 lóerősre izmosodott, és megérkezett a Baur-karosszériás kabrió is. A mi példányunk a gyártás elejéről való, 1959-es, korai kétajtós limuzin. Tulajdonosa itthon vette, a restaurálás az előző gazdát dicséri.

Első ránézésre nem tudjuk hová sorolni az autós rendszertanban,

mintha nem is BMW lenne, hiányoznak a vesék, a forma kicsit a Triumph Heraldé (szintén Michelotti-terv). Utasterét a lehető legegyszerűbben rendezték be.

Nehéz bejutni hátra, a hely két gyereknek elég Forrás: Retro Mobil

Prémiummárka? Ugyan, a csupa vas műszerfalon mindössze a 600-asból átvett sebességmérő és üzemanyagszint-jelző fogadja a látogatót. Az ülések éppen hogy megfelelő méretűek, de rugós ülőlapjuk meglepően puha és kényelmes. A dinastarter (magyarul indítódinamó) csupán néhányat fordul, már indul is a két henger, érdekes, ütemes, kicsit zörgős muzsika jön a hátsó ülés mögül.

Ez az egyporlasztós 32 lóerős alapváltozat. 1960-tól Saxomat félautomata váltót is lehetett rendelni Forrás: Retro Mobil

Nincs gond a kezelhetőséggel, a váltó könnyű járású és pontos, mind a négy fokozata szinkronizált, a kiosztása is jó.

A 32 lóerőtől ne várjunk aszfaltgyűrő gyorsulást,

kereken fél perc alatt alatt küzdi fel magát álló helyeztből százra. Bezzeg a raliváltozatok és a 70 lóerősre pumpált, áramvonalas RS rendesen tudtak repeszteni!

Még luxusváltozat is készült belőle

Ebben 50-60 km/h körül megjön a zaj, már csak emelt hangon lehet beszélgetni, a rádiót pedig nyugodtan ki lehet kapcsolni, igaz, a lárma jelentős részéért a felújítandó váltó felelős. A mindössze 2,1 méteres tengelytáv és a közepesen feszesre hangolt futómű csak korlátozottan képes az úthibák elnyelésére, remeg az egész kocsi, vibrál a kormány is.

Tankoláskor az orrába kell dugni a töltőpisztolyt. Az ablakmosó- és a fékfolyadék tartálya a sarkokban lapul. A kör alakú kivágás a padló alatti tank szellőzője Forrás: Retro Mobil

Cserébe viszont könnyen fordul, már csak azért sem kell birkózni a kormánnyal, mert az össztömeg nagyja a hátsó tengelyt nyomja. A féktávra nem árt odafigyelni, a mikroszkopikus méretű 600-asból átemelt szerkezet a nagyobb dobok ellenére is nehezen birkózik meg a csekélyke 640 kilóval.

A gombnyomásra kiugró kilincsek az 507-esből érkeztek. Ilyen külső visszapillantókat a későbbi évjáratú kabriókra tettek, de itt sem mutatnak rosszul Forrás: Retro Mobil

A limuzin-alapmodellt 1962-ben felváltotta a 16 centivel megnyújtott Luxus, kényelmesebb ülésekkel és elegánsabb, két kerekórás műszerfallal. Ez a bájos kis kompakt egészen a Neue Klasse 1962-es felbukkanásáig a márka legkedveltebb modellje volt, és valódi üzleti siker lett:

1965-ig, a gyártás befejezéséig több mint 188 000 készült.

Ma elég kevés maradt meg belőle, különösen nálunk, mert a szocializmusban a nyugat népautó kínálatát inkább a VW Bogarak és a 850-esek képviselték.

Műszaki adatok - BMW 700

Motor: OHV-vezérlésű kéthengeres léghűtéses, benzines boxer, hátul hosszában beépítve. Hengerűrtartalom: 697 cm3. Furat x löket: 78,0x73,0 mm. Kompresszió: 7,5:1. Teljesítmény: 32 LE, 5000/perc fordulaton. Nyomaték: 50 Nm, 3400/perc fordulaton.

Erőátvitel: négyfokozatú kéziváltó, hátsókerék-hajtás. Felfüggesztés elöl független tekercsrugós, hátul ferde lengőkaros tekercsrugós. Kétkörös fékrendszer, szervo nélkül, elöl-hátul dobfékek.

Felépítmény: kétajtós önhordó acélkarosszéria. Hosszúság x szélesség x magasság: 3540x1480x1320 mm. Saját tömeg: 640 kg. Üzemanyagtartály: 33 l.