Ildenfono Guarjuardo Villareal ambiciózus tervvel zárja ünnepi beszédét: „az a célunk, hogy a világ autógyártásában a hetedikről az ötödik helyre lépjünk elő”, és a tények igazolják, 48-féle kocsi készül ma országában. A csibészes mosolyú gazdasági miniszter persze azt is elárulta, hogy komoly kihívás volt meglépni a német minőséget Mexikóban, de úgy értékelte, sikerült. Mindenképpen dicséretére szól, hogy nem politikai kortesbeszédet tartott, mint előtte Puebla tartomány kormányzója.
Senior Villareal végül megnyomta a nagy piros gombot, amivel jelképesen elindult a gyártósor, rázendített az Audi-zenekar és -kórus, mindenki feszülten figyelt. Egyszer csak a „Vorsprung durch Technik” feliratú fal mellett megérkezett a darura akasztott első Q5-ös, és leereszkedett a színpadra. Persze ez a sokadik kocsi volt, mint minden más gyár nyitóünnepségén, de nem is ez a lényeg. A szériagyártást jelképező óceánkék SUV történelmet írt, mint az első Made in Mexico prémiummodell.
Valószínűleg sejti a kézenfekvő választ: mert olcsó a munkaerő. Ennyire azonban nem egyszerű a megfejtés, a világ nagy részén még ehhez képest is töredékáron lehetne foglalkoztatni,
kell még a kiszámítható politikai-gazdasági környezet,
és persze Mexikó földrajzi helyzete is, hiszen innen Dél-Amerikába és főleg a tehetős, terepjáróőrült Egyesült Államok piacára is könnyen lehet exportálni. Ráadásul a szabadkereskedelmi egyezmények miatt vámmentesen, akárcsak hozzánk, Európába.
A világ minden tájára Mexikóból fogják szállítani a Q5-ösöket (a később kiépülő indai és kínai gyártás csak helyi piacra termelhet), és ez még csak a kezdet, az üzemet belátható időn belül bővíteni fogják. Mint az Audi AG elnöke, Rupert Stadler ékes spanyolsággal elmondta, szerepet szánnak San José Chiapának a 2025-ig minden négykarikás modellcsaládban megjelenő elektromos, illetve a tíz éven belül érkező önvezető autók készítésében is.
Miután 2013-ban az Audi bejelentette, hogy zöldmezős beruházást tervez az USA-piac előszobájába, a másik két német prémiummárka is vérszemet kapott,
nemsokára BMW-ket, majd Mercedeseket is fognak gyártani Mexikóban.
Komoly helyzeti előnye van azonban a VW-konszernnek, mert 1967 óta működik egy Volkswagen-gyár Pueblában, ahol az ezredforduló utánig kitartottak a klasszikus Bogár mellett (azóta többek közt ez a Beetle szülőhelye is), a közelmúltban pedig egy új motorgyár is épült.
„Magyarországon van az egyik legjobb gyárunk a 16-ból, és szépen fejlődik” – válaszolt a kérdésre Stadler úr, az Audi-vezér, és hozzátette, San José Chiapa üzeme főleg Észak-Amerikának szól. Nincs okunk kételkedni szavaiban, hiszen gőzerővel épül Győrben a vadonatúj karosszériaüzem, ahol két év múlva az új Q3 fog készülni. Mellesleg a világ legnagyobbjának számító magyar motorgyárból szállítják Mexikóba a két- és háromliteres dízeleket, és a V6-os benzines is tőlünk érkezik majd.
A megnyitó után kerekasztal-beszélgetésen további érdekes információkat is megosztott velünk Rupert Stadler, többek között azt, hogy
az egy órára vetített gyártási költség Mexikóban körülbelül ötöde a németnek,
és a kantinban 80 centért (átszámítva 244 forintért) ebédelhetnek a munkások, és gyors termelési-szállítási láncot építettek ki Európának. Így a Velacruzban behajózott Audi Q5-ösökre összesen csak 2-3 hetet kell várniuk a leendő tulajdonosoknak.
A zöldmezős beruházással felépült gyárba kilencen érkeztek az Audi Hungáriától, de természetesen nem a szalagoknál álló munkásként, hanem irodákba, elsősorban IT-s vagy termelési szakterületre. Egy szimpatikus párral, Emesével és Attilával közelről is meg tudtunk ismerkedni, ők kalauzoltak minket a mexikói közlekedés forgatagában (erről a helyi autókülönlegességek mellett külön cikkben számolunk majd be). Határozott idejű szerződéssel és két gyerekkel érkeztek; azért mondtak igent a lehetőségre, mert meg akarták ismerni az itteni világot – és nem is csalódtak benne.
Maga az üzem a préri közepén nőtt ki a semmiből, a modern szürke-fehér épületegyüttes éppúgy állhatna Ingolstadtban, mint Pekingben is – egyedül a precízen rendezett udvaron álló kaktuszok és pálmák árulkodnak arról, hogy Mexikóban járunk.
A tengerszint felett 2400 méteren elterülő fennsíkon épült,
úgyhogy ez az Audi legmagasabban fekvő gyára, és egyúttal az első, amit teljesen digitálisan terveztek – az alapkőletétel után szűk három évvel ki is gördült a kapun az első Q5.
Nem szimpla összeszerelésről van szó, hanem helyben préselik az acél- és alumíniumhengerekből a vázakat és a karosszériaüzemet, akárcsak Győrben. Legfőbb érdekessége, hogy az utolsó szegletig be van hálózva, sőt, az is pontosan látszik, hogy a jelölt alkatrészekkel épp hol jár a kamion. Autónként követhető minden egyes logisztikai lépés, új SAP-rendszert használnak, és minden folyamatra rá lehet látni Ingolstadból – ez a három legfontosabb előrelépés a magyar gyártóegységhez képest.
Az okosgyár agyába is beengedtek minket, ahol a változtatható kameraképek mellett a szalagon járó minden egyes Q5 sorsába bele lehetne pillantani, a legapróbb alkatrészekig precíz logisztikával.
Ha bármilyen minőségi gond merülne fel, azonnal jelez a rendszer,
vagy akkor is, hogyha például egy amerikai kivitel díszléce hiányozna – kétségbeesett leállás helyett rögtön megoldást talál. De ilyesmi szinte sosem fordul elő, önjáró Tesz-Vesz Város ez, millió vészforgatókönyvvel (földrengés, tűz stb.).
Érdekes, hogy a helyi gyártású alkatrészek aránya a mennyiségben (sőt, Herr Stadler szerint értéket tekintve) is 70 százalék körüli, ami még akkor is meglepően magas érték, ha tudjuk, hogy az összes kasztni és (a VW-féle üzemből) a benzinmotorok zöme is mexikói. De mi újság a beszállítókkal? Nos, a 180 partnerből 100 helyi székhelyű, a multik közül feltűnően sok német cég, köztük a ZF és a Hella is rég kiépítette itteni gyártókapacitását. Megértették ugyanis, mekkora üzlet van Mexikóban.
A gyárral szomszédos telken egy új beszállítói központ is kinőtt a földből, ahol hét cég (öt termelő és két logisztikai) rendezkedett be, és már most is ezer embert foglalkoztat. Ezek közül a magyar fejlesztőközpontot is működtető ThyssenKrupp bázisán kaptunk ízelítőt abból, hogy
az autónként két futómű valójában mennyi különféle alváltozatot takar,
régiónként eltérő hangolással, motorerőhöz igazított fékekkel, sima front- és Quattro-hajtással, alapáras acél- vagy légrugókkal.
Utolsó utunk a Puebla tartomány beruházásaként épült, később szabadon látogatható képzési központba vezetett. Nyilván senki sem gondolhatja, hogy bárki nekieshet a szalagnál egy Audinak, először minimum hathetes tréninget kell teljesíteni, ami gyerekesnek tűnő, de átgondolt feladattal indul: játékok összeszerelésével. Aki logisztikán dolgozik, próbadobozokat pakolászhat targoncával, de van profi tanműhely is, lehet hegeszteni vagy (a minőségellenőröknek) illesztéseket méregetni.
Már most 3300-an dolgoznak a gyárban, és nemsokára további 900 embert vesznek fel az összesen 240 ezer (!) jelentkezőből. Pár száz dolgozót Németországban tanítottak be, és a mexikói üzem építésénél is felismerték, hogy a versenyképesség kulcsa a tanítás. Ezért a duális képzés mellett a Pueblai Műszaki Egyetemmel (UTP) is együttműködnek,
a gyárban pedig már most van igény a jó mérnökökre,
többek közt a minőségellenőrző laborban vagy az utasterek színharmóniáját kutató fénystúdióban. Nem a jövő Audijait fejlesztik, hanem a gyártástechnológiát – még a győri szint alatt.
Most még csak a 400 hektáron fejlő terület felét használják ki, de egy üveg tequilában le mernénk fogadni, hogy öt éven belül a mostani évi 150 ezres kapacitás sokszorosával folyik majd a termelés. Hiszen vasút, autópálya, kórház, tűzoltóság és megannyi más infrastrukturális fejlesztés készült itt az Audi kedvéért, és a 8000 lakosú San José Chiapa körzetében egy másik építkezésbe is belekezdtek. Egy új város születik – azt rebesgetik, gyári és beszállítói dolgozók tízezreinek.
Hasonló, mégis más
Az első generáció igazi telitalálat lett, úgyhogy nem siettek a leváltásával: nyolc évig tartották a kínálatban, és 1,6 milliót adtak el belőle. Utódjánál nem akartak radikálisan szakítani a bevált formavilággal, viszont faragtak a tömegén, és tágasabb utas-, illetve csomagteret (550-1550 liter) alakítottak ki benne.
Felárért ez az Audi is megkapja a digitális műszerfalat és a 12,3 colos középső kijelzőt, megannyi (többek közt a dugóban önálló araszolást lehetővé tevő) vezetéssegítő rendszerrel és kényelmi extrával együtt, később plug-in hibrid és SQ5 sportváltozat is bemutatkozik belőle.
Fő vetélytársa a BMW X3 és a Mercedes CLC, műszaki érdekességei közé tartozik többek közt az opcionális légrugó, aktív kormányzás és sport-differenciálmű. Kezdetben háromféle váltóval (kézi, automata vagy DSG) és 163–286 lóerős teljesítménnyel gyártják, a dízelmotorok Győrből érkeznek.