Az amerikai katonai lajstromban negyedtonnás összkerékhajtású teherautóként szerepel, de a világ csak Jeepként ismeri. 1940-ben az amerikai haderő parancsnoki-felderítő járműparkjának felfrissítésére kiírt pályázaton az American Bantam és a Ford is elindult, de a szigorú feltételeknek csak a Willys-Overland gépe felelt meg. A kis márka nem igazán számított a győzelemre, nem is tudta teljesíteni a hatalmas megrendelést.
Így az egyik versenytársnak is jutott bevétel: miközben 1941 és 1945 között 363 ezer darabot gyártott a Willys, azzal párhuzamosan 280 ezer készült a Fordnál is. A könnyű összkerekest szinte mindenre használták,
hadianyagot, sebesülteket és tiszteket szállított,
felderített, sőt a rászerelhető géppuskával harcolt is, ha kellett. Nem hiába kapta a General Purpose (többcélú) Vehicle nevet, ennek rövidítéséből (GP) lett az egyik elmélet szerint a nép ajakán Jeep.
A szövetségesek is kaptak belőle, 50 ezer példányt a Vörös Hadseregnek küldtek. Az apró és könnyű kocsit könnyen lehetett szállítani, és karbantartani is egyszerű volt, mert a történelem első, élettartamra méretezett nagysorozatú autója volt. Ez azt jelenti, hogy úgy rajzolták meg az alkatrészeit, hogy lehetőleg minden eleme egyszerre érje el életciklusa végét, ne kelljen külön a váltó vagy a motor felújításával bíbelődni. Ha egy Jeep lefutotta a kitűzött nagyjából 90 ezer mérföldet, jöhetett a teljes nagygenerál, de hadigazdasági szempontok alapján gyakran inkább a roncstelep.
Tesztautónk a gazdája gyerekkori rajongásának köszönheti, hogy romhalmazból igazi veteráncsemegévé változott.
Összes fődarabja hazai beszerzésből érkezett,
először egy lepusztult létravázra, jóval később pedig egy szitává rohadt felépítményre talált rá a felújító csapat. Másfél évnyi munkával készült el a test, az 1942-es gyártású motor pedig egy tanyáról került elő.
Működőképes volt - stabilmotorként fűrészgépet hajtott évtizedeken át -, de csak teljes felújítás után kerülhetett a Jeep orrába. A többi hozzávalót türelmes és kitartó keresgéléssel és utánajárással bogarászta össze a tulajdonos ócskapiacokon, börzéken meg az interneten, a legtöbbet külföldről.
Harctéri körülményekre tervezték, luxusnak nyoma sincs, csupasz, rideg vas mindenütt, az ülések is kényelmetlenek. Motorja örök darab is lehet, ha nem hajtják szét: 40 mph (65 km/h) feletti tartós „száguldásnál" beégnek a szelepek. Ezt a hadsereg és a Willys is tudta: ki is írták az utastérben. Hangos a szerkezet, a motor és a váltó is zajong,
menet közben nincs értelme a beszélgetésnek,
legfeljebb ordítozni lehet, és ajánlatos jól kapaszkodni, mert a két merevhíd rendesen ráz és pattog még a sima betonon is. Rövid a váltó mindössze három fokozata, és a hosszúlöketű motor is nyomatékos, érezni, hogy terepmunkára tervezték: az elméleti végsebesség 105 km/h.
A mászást kapcsolható összkerékhajtás és felező is segíti, a gázlómélység 70 centi! A kormányzás és az egyenesfutás pontatlan, de nem nehéz a volánt tekerni. Békebeli és harctéri világítással is felszerelték, előbbi a szokásos helyzetjelző, tompított és országúti fényszórószettből áll, de a tervezők a kapcsolójára reteszt szereltek, nehogy a vezető frontkörülmények között véletlenül bekapcsolja.
Az úgynevezett konvojlámpák csak annyira erősek, hogy megvilágítsák az előző jármű hátulját, a bal sárvédőre erősített harci reflektor pedig
meredeken a Jeep elé vetít sejtelmes fényudvart.
A négy dobfék nagyon gyenge, de az előírt tempót tartva azért elfogadhatóan lehet lassítani velük, a széllel bélelt utastérben pedig ilyenkor is komoly a sebességélmény.
Ez a típus a koreai és vietnami harcokban is részt vett, több hadsereg rendszeresítette, a Willys pedig egészen 1968-ig gyártotta, de részegységei még húsz évvel később, a világ több táján is tovább éltek különböző konstrukciókban. Még a Mitsubishi is megvette a licencét, így a klasszikus kontúrok ma is gyakran feltűnnek az utakon, vagy azok mellett. De talán mondanunk sem kell, az eredeti, második világháborús veteránok a legértékesebbek.
Műszaki adatok - Willys Jeep MB (1942)
Motor: csupa vas szerkezetű, függőszelepes benzinmotor, elöl hosszában beépítve. Hengerűrtartalom: 2199 cm3. Furat x löket: 79,4 x 111,1 mm. Kompresszió: 6,5:1.
Teljesítmény: 60 LE, 4000/perc fordulaton. Nyomaték: 142 Nm, 2000/perc fordulaton.
Erőátvitel: háromfokozatú kézi váltó, hátsókerékhajtás, kapcsolható összkerékhajtás, felező.
Felfüggesztés: elöl-hátul merevtengely laprugókkal, hidraulikus lengéscsillapítókkal. Elöl-hátul dobfékek, egykörös fékrendszer, kardánra ható rögzítőfék.
Felépítmény: nyitott acélkarosszéria létraalvázon. Hosszúság x szélesség x magasság: 3360 x 1570 x 1770 mm. Tengelytáv: 2032 mm. Saját tömeg: 1113 kg. Tank: 57 l.
Végsebesség: 105 km/h.