A mostani hideg téli reggeleken sokak rémálma, hogy a slusszkulcs elfordítására csak erőtlen köhögés a válasz az autó elejéből. Ha négy évnél idősebb az akkumulátor, ez gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet, akár a jelenleginél enyhébb időben is.
Az autók akkumulátora ugyanúgy veszít a teljesítményéből az idő múlásával, mint például egy mobiltelefoné,
csak míg ez utóbbit észrevesszük abból, hogy gyakrabban kell a töltőre dugni, az autóaksi többnyire váratlanul adja fel – főleg ekkora mínuszokban.
Ennek meglehetősen egyszerű az oka: nagy hidegben a kapacitásának akár kétharmadát is elveszítheti az autó akkumulátora, így egy életciklusa vége felé járó darab, amely ősszel még eljátssza, hogy kutya baja, a kemény mínuszokban sokszor már nem képes beindítani a motort.
A kezdeti pánik ("miért nem cseréltem ki a tél előtt?") és tehetetlen düh után több megoldás is felmerülhet: a legegyszerűbb és egyben a leggyorsabb, ha van nálunk egy bikakábel, amely (és egy másik autó, például a szomszédé) segítségével viszonylag hamar beindítható egy autó, attól függően, mennyi szufla maradt még a gyengélkedő akkumulátorban, illetve mekkora a kábel áteresztőkapacitása.
Bikázás után nem árt legalább fél, de inkább egy órát autózni,
és mellőzni az elektromos fogyasztók használatát, hogy biztosak lehessünk a következő startban. Ha a tél előtt nem történt még, fejben még mindig nem késő felkészülni egy új akkumulátor beszerzésére, hiszen amelyik egy hideg reggelen feladta, azzal bármikor megtörténhet ugyanez. Újabban sokan esküsznek az úgynevezett zsebbikákra is, télen nem nagy kockázat a kesztyűtartóban tartani őket.
Segítség és/vagy bikakábel hiányában két dolgot tehetünk: felhívunk egy akkusegély-szolgálatot, szervizt vagy a Magyar Autóklubot, amely némi felárért ugyan, de ellát minket a megfelelő akkumulátorral, és még be is szereli.
Csere előtt persze nem árt meggyőződni arról, hogy valóban az akkumulátor a ludas, és nem egy égve hagyott lámpa, bekapcsolva hagyott fogyasztó, hibás generátor vagy zárlatos berendezés áll a háttérben. Ezt némileg bonyolítja, hogy csak műszeres vizsgálattal deríthető ki, hogy megfelelően tölt-e az autó generátora, mekkora az indítómotor áramfelvétele, illetve hogy mekkora az akku sarkain a töltőfeszültség. Egy szervizbe begurulva biztosan segítenek a mérésben.
A hideg motor többet fogyaszt, károsanyag-kibocsátása az egekben, de ami a legfontosabb, a hideg motorolaj nem biztosít tökéletes kenést, ezért sokkal jobban kopnak a mechanikus elemek, ha ilyenkor erőltetjük. De mi a teendő nagy hidegben? Járassuk a motort alapjáraton, vagy üljünk be, és induljunk el finoman, mert a magasabb fordulattól hamarabb bemelegszik? Korábban szakértőket kérdeztünk erről.
Egységes vélemény tehát nincs. Összegzésként talán annyi mondható, hogy a dízel és turbós benzines autókat nagy hidegben legalább egy percig melegítsük egy helyben. A szívó benzinesnek sem árt fél perc melegítés, de akár azonnal is el lehet velük indulni.
Fokozatosan terheljük elindulás után az autót, amíg el nem éri az üzemi hőmérsékletet. Alacsony fordulatszámon erőltetni, magas fordulaton pörgetni nem szabad a hideg motort.