Mielőtt próbaútra indulnánk a Malév-midivel, tisztázzuk, mi fán terem maga a Setra: ez a német selbsttragende (önhordó) szó rövidítéséből lett márkanév, és a Kässbohrer céghez kötődik. Karl Kässbohrer 1893-ban alapított, családi műhelyből lett nagyvállalatát 1922-től két fia, ifjabb Karl és Otto vette át, de útjaik hamar szétváltak: előbbi haszonjármű-felépítményekkel, utóbbi autóbuszokkal kezdett foglalkozni.
Hivatalosan az első sorozatgyártású, önhordó vázszerkezetű Kässbohrer autóbusz, az S 8, és vele együtt a Setra név 1951-ben jelent meg. Ez azért fontos, mert egy alvázas helyett önhordó szerkezetű busz Magyarországon már korábban elkészült: Zerkovitz Béla, az Ikarus-előd Uhry Karosszéria- és Járműgyár főmérnöke már 1947-ben ilyennek tervezte a Rába Tr 3,5-öst (Budapesten egy ideig ilyenek jártak az ideiglenes Kossuth hídon is).
A Setra 1972-ben, a turista S 200 sorozattal, majd ennek 1976-ban érkező különböző változataival robbantott nagyot, végérvényesen helyet szerezve magának a luxusbuszok kategóriájában. Az 1979-ben bemutatott S 208 H szokatlan méreteivel volt különleges, hiszen hossza 7600, tengelytávja pedig csupán 3585 mm, miközben 2,5 m-es szélessége és 3,07 m-es magassága a normál buszokéhoz igazodik.
Nemzeti légitársaságunk, a Malév 1981-ben vásárolt két ilyen rövid (egy arany- és egy ezüstmetál fényezésű) Setrát az Air Toursnak. Az ulmi gyártású midibuszok városnézésre, Hortobágyra, Tihanyba jártak, de rendszeresen feltűntek a Mátyás Pince és az Atrium Hyatt szálloda előtt is. Ne feledjük, ilyen kis méretben az Ikarusnak a rendszerváltás előtt nem volt luxusbusza, a ritka 212-es nem volt emelt utasterű.
Az 1990-es évek második feléig üzemeltek rendeltetésszerűen, majd az Air Tours állományából kikerülve belterületi feladatokra osztották be őket: speciális, közúton nem érvényes rendszámmal a repülőtéri dolgozókat szállították a ferihegyi 1-es és 2-es terminál között – volt menetrendjük és rendes megállójuk. Amikor bevezették a szigorított biztonsági területet (SRA), a belső járatokat megszüntették, így a feladat nélkül maradt Setrák a Malév telepén landoltak.
A Légiközlekedési és Kulturális Központ a régi repülőtéri értékek megmentését, megőrzését és bemutatását tűzte ki céljául, mindehhez profi hátteret adva az Aeropark kiállítótérrel és a különleges reptérlátogatásokkal. 2013-ban látták meg a telepen árválkodó, eredetileg aranymetál, de akkorra már fehérre átfestett S 208 H-t, és 2014 tavaszán már a gyűjteményükben is tudhatták.
A kis luxusbusz meglepően jó állapotban volt, apró hiányosságai voltak csupán. A felújításnál kicserélték a szőnyegeket, megjavították a műszerpult törött elemét, új szoknyát kapott a hosszú váltórúd, amelynek a végére bőrözött markolatot tettek. Az ülések és a kárpitozás is eredeti, egyedül az idegenvezető forgatható „pótszékét” vették át egy másik Setrából.
A Daimler-Benz-gyártású OM 352 A dízelmotor bevallottan a busz leggyengébb pontja: amikor először beindították, az üzemanyaggal összefolyt motorolaj miatt borzasztóan füstölt. Hatból öt porlasztót kicseréltek, most rendben működik, de már szerepel a tervekben a generál. Lakatosmunka nem sok akadt, a mechanikusan nyitható-zárható utastéri tetőszellőzők gumikéderei elöregedtek, ezeknél befolyt a víz, így mindet újra cserélték.
Egy, az LKK munkáját rendszeresen segítő grafikussal újratervezték a régi Malév Air Tours-dekorációt, a karosszéria pedig visszakapta autentikus fényezését. A műszaki vizsgát könnyen vette a régi fényében tündöklő 208-as, ám a forgalomba helyezéssel megküzdöttek az ügyintézők, hiszen a Malév megszűnése miatt a tulajdonos kilétét nem volt könnyű tisztázni.
Hogy mitől is luxusbusz a kis Setra, hamar kiderült a ferihegyi reptéren tartott próbán. A hangtalanul nyíló ajtón át felszállva a Sütrak légkondicionálóval temperált, 27+2 személyes utastérben hangulatos világítás fogad, az üléssorok szellősek, bőséges a lábtér. A fejek felett nincs hálós polc, hanem teljes hosszban a repülőgépekéhez hasonló a csomagtartó (igaz, ajtó nélkül), alatta pedig ülésenként állítható a dupla légfúvóka – érdekes, hogy olvasólámpát nem rendelt a Malév, csak a helyük van meg.
A zöldre színezett, kétrétegű hőszigetelt (!) oldalüvegek elfüggönyözhetők. Az 5,7 l-es, 169 lóerős, soros hathengeres dízel halkan és olyan finoman jár, hogy az esti fotózásnál sem kellett leállítani, nem rázta be az állványra tett gépet. Hidegindítását vízmelegítős Webasto kályha könnyíti, ezt bekapcsolva néhány perc után pöccre indul a gép.
A rugózás meglepetésre nem lég-, hanem elöl tekercs-, hátul pedig laprugós, sőt, a fék sem tisztán légfék: Bosch-féle levegőrásegítéses hidraulikus rendszer lassít, elöl tárcsákkal, hátul dobokkal. Az utasok mellett a sofőrt is kényezteti a Setra, a pedálok könnyen kezelhetők, akárcsak a 6+1 fokozatú ZF kézi váltó, a kormányzást hidraulikus szervó könnyíti.
Természetesen kívülről nyithatóak a ládaajtók, ahová az utasok bőröndjeit és nagyobb utazótáskáit pakolja a sofőr, de nem bárkinek: a poggyászteret műszerfali kapcsolóval működtetheti – levegős központi zár őrzi. Az idegenvezető ülése miatt hasznos a bal oldali vezetőfülke-ajtó, ebben az üveg elektromosan megy le-fel.
A Légiközlekedési és Kulturális Központ ma is használja a 36 éves luxusbuszt, amelynek egész pályafutása a Malévhez, illetve a repülőtérhez kötődik. Ami még nagyon hiányzik róla, az egy garnitúra gyári, Kässbohrer dísztárcsa, amely a sztenderd buszokénál kisebb mérete miatt nagyon ritka, nehezen beszerezhető.
Az LKK-s fiúk egyetlen darabot találtak a járműosztály gumisműhelyében, ahol faliórát csináltak belőle. Sebaj, majd lesz dísztárcsa is, de addig már biztosan nem áll meg az idő a kis Setra életében. NSZK-gyártmány létére is teljes jogú tagja a ferihegyi nosztalgiaflottának, amelybe Lada, Wartburg és több Ikarus is tartozik.
Műszaki adatok - Setra S 208 H (1981)
Motor: OM 352 A jelű, soros hathengeres turbódízel, a hátsó tengely mögött hosszában beépítve. Hengerűrtartalom: 5675 cm³. Teljesítmény: 169 LE, 2800/perc fordulaton.
Erőátvitel: 6+1 fokozatú ZF S 6-65 kézi váltó, egytárcsás Fichtel & Sachs GFM 330 K tengelykapcsoló, hátsókerék-hajtás.
Felfüggesztés: elöl független, progresszív tekercsrugókkal, hátul merevtengely, parabolikus, háromrészes laprugókkal. Hidraulikus szervokormány. Hidraulikus fékrendszer levegőrásegítéssel, elöl tárcsa-, hátul dobfékek.
Felépítmény: 2+1 ajtós, önhordó acélkarosszéria, 27+2 ülés. Hosszúság x szélesség x magasság: 7600 x 2500 x 3070 mm. Tengelytáv: 3585 mm. Megengedett legnagyobb össztömeg: 9700 kg.