A TS sor 1973-ban jelent meg, a keletnémet márka hagyományaihoz illően 125, 150 és 250 köbcentis, kétütemű egyhengeresekkel. A motor lényegében az előd ETS-é volt, csak nagyon keveset változtattak rajta, viszont vázból vadonatújat, látványos hídszerkezetűt terveztek a korábbi erős bölcső helyett, a blokkot pedig gumibakokra szerelték.
1976-ban csak a negyedliterest fejlesztették tovább a /1-essé,
új, jobb hűtésű hengerfejjel, négy- helyett ötfokozatú váltóval és átdolgozott első villával. A nyugatiakhoz közelítő technikájú, de azoknál sokkal olcsóbb, megbízható és tartós gépeknek két gyenge pontjuk volt, a fék és a 6 voltos elektromos rendszer miatt gyenge világítás. Ezeket csak a következő, elöl később már tárcsafékes, 12 voltos elektromosságú ETZ sorozaton sikerült csak rendbe tenni.
A TS-eket több mint ötven országba exportálták – még az USA-ba és Angliába is, a 70-es és a 80-as években rengeteget hoztak Magyarországra, volt belőle rendőrségi és katonai kivitel is.
Tesztgépünk a 250/1-es csúcskivitele, mert van fordulatszámmérője,
az alapmodellétől eltérő ívű, magasabb a kormánya és krómbetétes a tankja.
István, a mai tulajdonos teljesen eredeti és hiánytalan állapotban találta egy idős úrnál, csak fényeznie kellett, meg ki kellett cserélni a kipufogót és az elöregedett gumikat, máshoz nem is nyúlt. A hajtáslánc kiválóan működik, csendes (a dugattyúcsapszeg jellegzetes hangját sem hallani), és jól is húz, a gyakran viseltes gumi motorrögzítések itt teljesen rendben vannak.
Nagyot kell rúgni a hosszú berúgókaron, de a motor gyorsan életre kel, és hidegen különösen jellegzetes, összetéveszthetetlen az ércesen kalapáló hangja.
Alig füstöl, a keverési arány a gyári, 1:50-es.
Pörgős, dinamikus a negyedliteres, és bár nem lehet villámgyorsan végigcsattogtatni a fokozatokat, nagyon jó a dinamika, csak a gumibakokon ugráló motor alapjárati remegését kell megszokni.
3000/perc körül jön meg a kedv, innen szépen egyenletesen húz, a kényelmes utazótempó 90 km/h körüli, feljebb elfogy a szufla - de ha kell, a TS megfutja a 120-at is!
A futóművének hangolása puha, szinte úszik az úton,
ami eleinte félelmetes. Az endurós rugóúttal megszerkesztett első villát mintha kifejezetten kátyúharchoz tervezték volna.
Szerencsére a beállítás azért nem annyira lagymatag, hogy kanyarban elbizonytalanodjon a motoros, bár az időnként belengő orra kicsit mindig figyelni kell, és terhelésváltásoknál, fékezéseknél is bólogat a gép. Kiváló egyenesfutású, két személlyel is élénk túramotor, de a már emlegetett gyenge fékek miatt ajánlatos ügyelni a féktávra. A 17,5 l-es tankkal hosszú túrák futhatók, és amikor meg kell állni tankolni vagy pihenni egyet, garantált lesz az érdeklődés.
Műszaki adatok - MZ TS 250/1 (1981)
Motor: egyhengeres, léghűtéses, résvezérlésű kétütemű. Hengerűrtartalom: 243 cm3. Furat x löket: 69,0 x 65,0 mm. Kompresszió: 10,0:1. Teljesítmény: 19 LE, 5200/perc fordulaton. Nyomaték: 25,5 Nm, 4600/perc fordulaton.
Erőátvitel: ötfokozatú, lábkapcsolású sebességváltó, hátsókerék-hajtás tokozott lánccal. Többtárcsás, olajfürdős tengelykapcsoló, primerhajtás lánccal.
Felépítés: acél hídváz. Felfüggesztés: elöl teleszkópvilla lengéscsillapítással, hátul lengővilla két rugóstaggal. Elöl-hátul mechanikus működtetésű dobfék.
Hossz x szélesség x magasság: 2090 x 730 x 1195 mm. Saját tömeg: 131 kg. Ülésmagasság: 720 mm. Végsebesség: 125 km/h.