A tavaly szilveszter délelőtti, verőfényes napsütéssel ellentétben idén kellemetlenül zegernyés, igazi veteránosokat elriasztó, szemerkélő esős, nyálkás idő adott díszletet a Trabant-Wartburg Klub évzáró rendezvényének. A tavalyi helyszín, a Pólus Center üzemeltetői idén csak nagyon drágán adták volna bérbe a placcukat, ezért új helyszínt kellett keresni. Mivel a Lurdy Ház hátsó, murvás parkolója
eddig is több veterános klubrendezvény helyszínül szolgált,
kézenfekvő választásként szolgált az év végi összeröffenés helyszínéül, a Pólussal ellentétben ráadásul közel a belvároshoz.
A több részből álló parkoló murvás-saras fertályán reggel tíztől volt a gyülekező, és a főként keleti autók hitelesen idézték meg a hajdani, Nagykőrösi úton működő Fővárosi Autópiac hangulatát. Velük átellenben pedig egy elölhűtős Wartburg gyújtását szerelték elszántan meglehetősen fiatal gazdáik. Az ő céljuk egészen egyszerű volt: valahogyan hazajutni a citromsárga színű kétüteművel.
Az eléggé kellemetlen időben azért az igazán látványos autócsodákat nem hoztak ki a gazdáik, persze ez a téli rendezvény nem is erről szól. Sokkal inkább a kompromisszumokat nem ismerő öregautózás élvezetéről.
Néhány csemege azért így is akadt: például az OT rendszámos, hetvenes évek elejéről származó BMW 2000, vagy a nálunk hiperritka, lengyel gyártmányú OSA M-52 robogó. Érdekes volt a P60 karosszériaelemeivel visszaöregített négyütemű Trabant is: árulkodó jelként a C-oszlop szellőzője, szélvédői és a felnijei szolgáltak.
A legbevállalósabb közösség idén egyértelműen a rongytetősöké volt: az egymás után, nyitott tetővel érkező Fiat Barchetták, illetve X 1/9-es Fiat gazdáit láthatóan nem zavarta sem a nyirkos idő, sem az esetleges középfülgyulladás eshetősége: az évutóra budapesti örömautózást terveztek be, ha esik, ha fúj.
Volt néhány rat-stílusú járgány is,
megosztva a nézelődőket: egyesek szerint, ha valaki megvesz egy autót, azt csinál vele, amit csak nem szégyell, mások szerint viszont szándékosan elcsúfítani egy régi autót főben járó bűn, még ha hajdani tucatmodellről is van szó.
A korábbi határvonalak idénre már teljesen elmosódni látszanak a keleti- és nyugati autós szubkultúra között, ami a régi autók áraiban is tükröződik. Próbáljon meg valaki valóban szép 2103-as Zsigulit, Trabant Trampot, vagy akár M24-es Volgát vásárolni egymillió forintnál kevesebb pénzből, és rögtön meg fogja érteni, mire gondolunk.
Miközben ennyiből például egészen szép Volvókat kaphatnánk,
a korábban oly gyakori francia- vagy olasz autókról nem is szólva. A valóban ritka 313/3 Wartburgok vagy 603-as Tatrák ára pedig már inkább a tízmillióhoz esik közelebb, semmint az öthöz.
Egyre több autón láthattunk utángyártott, régi típusú rendszámtáblát. Köztük olyat is, amilyen személyautón annak idején csak ritkán volt: az egyik Bogárra díszként felszerelt, hátsó, négyzet alakú azonosítót főleg csak motorkerékpárok, teherautók vagy buszok kaphatták annak idején. Ennek ellenére a két betű, négyszámos azonosítók még jobban felidézik a szocializmus autózását, még ha csak parkoláskor is kerülhetnek fel.
Már évek óta nincs külön hatóságilag engedélyezett szilveszteri autós felvonulás, ezért a kialakult gyakorlat szerint délután egytől "elvonulással" szokott végződni a program. Ennek keretében
kisebb-nagyobb csoportok távoznak az Andrássy út és Lánchíd irányába,
hogy aztán a Hősök terénél elkészüljenek a kötelező fotók, háttérben a hét vezérrel. Mondanunk sem kell, a járókelők legnagyobb örömére, egy trabantos-zsigulis konvoj sokaknak megadta a hangulatot a szilveszteri bulihoz.
Mi ez a modern csodabogár?
Bár még közel sem ért nosztalgia korba, sokan álltak körül egy zöld rendszámos, szemből leginkább talán egy modernizált Fiat 600 Multiplára emlékeztető autócskát. A Mia a franciaországi Cerizay-ben készítette tisztán elektromos üzemű kisautóit 2011 nyarától kezdve, másfél éven keresztül, a vállalkozás csődjéig.
A tizenhárom lóerős teljesítményt leadó elektromos motort alapesetben 8 kWh-s akkumulátor táplálja, de kérhető volt 12 kWh-s akkuval is. Utóbbival 120-130 km-es hatótávolságot tud az autó. Nekünk a négyszemélyes változathoz volt szerencsénk, de létezett Mia együléses áruszállító változatban is, szintén praktikus eltolható oldalajtókkal.