Sosem kop’ el – a 120 éves Opel mérföldkövei

1862-ben Adam Opel csak egyike volt a számtalan vállalkozó szellemnek, akik varrógépépítésbe kezdtek. Neki azonban olyan jól sikerült, hogy ma már több tízmillió legyártott autón van túl vállalkozása. Bemutatjuk az idén jubileumát ünneplő márka történetének 10+1 legfontosabb modelljét, rakétahajtású sportkocsitól az ezredforduló ügyes családi autójáig.

6. Rekord C (1966)

Az Opel újkori történelme elsősorban tágas családi autókról szól, ezek közül az egyik csúcspont a felső-közepes Rekord C generációja. Míg a korábbi változatok mind háború előtti technikát használtak, az 1965-ös Rekord B vadonatúj motorokat kapott:

a CIH motorcsalád vezérműtengelye a hengerfejben volt,

de nem felül (OHC), hanem a szelepszárak mellett, hogy egy kicsit alacsonyabb legyen a motor.

Megbízható, takarékos és kulturált gépek lettek ezek, és a Rekord C generációjával méltó szépségű karosszériába kerültek. A siker nem maradt el, mindössze öt év alatt 1 276 681 kelt el belőle, bár az 1965-ben bemutatott Kadett B még ennél is sikeresebb volt. Kevéssé ismert, hogy versenyautó készült a Record kétajtós szedán változatából (volt lejtős hátú kupé is), melyet mattfekete fényezése miatt Fekete Özvegynek becéztek.

Az egyetlen gyári példány nem aratott sok sikert a pályán, és később eltűnt, de ültem egy magyar építésű replikában, mely akkorát szól, és olyat megy, hogy az felfoghatatlan. Az alapverzió 58 lóereje ugyan nem szívdobogtató, de a legendás versenyverziónak volt 106 lóerős utcai átirata is (1900 H), melynek fennmaradt példányai ma már keresett veteránok.

7. Manta A és B (1975)

1971-ben átlépte a 10 milliós álomhatárt az Opel össztermelése, sikerei csúcsán járt a német gyártó. Megbízhatóság, gyakran frissített, csinos formatervek és olcsóság adták a tökéletes receptet. Az erőtől duzzadó európai GM-leány

ekkor járatlan utak felé indult, és sportkocsikészítésbe kezdett.

Az 1968-as Opel GT eredetileg csak amolyan szalonkirálylánynak készült, ám a közönség utcára követelte, és felszippantott belőle százezret.

A szintén amerikai tulajdonú, kölni Ford 1968-ban mutatta be a megfizethető Capri kupét. Erre volt csattanós válasz a Manta A, vagány formával és 1,2-1,9 literes motorokkal Forrás: Opel

Különböző okokból a Kadettre épült apró sportgépet nem lehetett folytatni 1973 után, de szerencsére 1970-ben piacra lépett a Rekord és Kadett közé szánt Ascona, és annak technikáján az Opel Manta. A kupé 1975-ös B generációja is tovább vitte az induló motorkészletet (1.2 OHV, 1.6 és 1.9 CIH), hátsókerék-hajtással és sportfutóművel, ráadásul nemcsak a kontinentális Európában, de az angol és az USA-piacon is.

A második generáció már az Ascona B technikájára épült. Különösen menő volt a csepptükrös, ikerfényszórós GSi-kivitel Forrás: Opel

Mivel az első Manta sikeres versenyző lett, a másodikból Irmscher és Cosworth segítséggel igyekeztek éles fegyvert kovácsolni. Az így megszületett Manta 400 (és Ascona 400) 2,4 literes, 16 szelepes, befecskendezős motorral 144 lóerőt tudott utcán, és beállításoktól függően legalább 230 pacit versenyváltozatban, ezt állítólag 340-ig fel lehetett srófolni.

Masszív sárvédő-szélesítések jelezték a B csoportos raliautó utcai változatát, a 400-ast. Az alig 960 kilós gépet már a széria 144 lóerő is flottul vitte, de a tuningnak kevesen tudtak ellenállni Forrás: Opel

Raliban az Ascona bizonyult jobbnak, Walter Rörhl 1982-ben VB-t nyert

a megbízható versenygéppel, akkor, amikor már az Audi Quattro volt a jövő királya. Ez volt az utolsó alkalom, hogy nem 4x4-es géppel győzött valaki, és a sportsikerek az utcára is átszivárogtak. A Manta B egészen 1988-ig piacon maradt, még film is készült szubkultúrájáról – bár inkább vicces, mint hősies szereplő a „Manta-sofőr”.

8. Corsa A (1982)

Számos sikeres évtized után az Opel hátsókerék-meghajtású technikája piaci hátránnyá vált. Válaszul 1979-ben jelent meg a vízválasztó, az első keresztmotoros-fronthajtásos Opel, a Kadett D. Ugyanilyen komoly lépés volt a Corsa bevezetése. Hagyján, hogy ez volt az első kiskocsi a „villámos” cégtől, de az első olyan modell is, mely kizárólag Németországon kívül készült: a GM zaragozai gyárában.

Kicsi és takarékos volt a Corsa, 1985-től pedig a kisgyerekes családok örömére öt ajtóval is kínálták Forrás: Opel

Takarékos OHC-motorok és csinos kasztni jellemezték, Angliában, a Vauxhall testvérmárkánál mégis sztrájk fogadta, mert a munkások nem örültek, hogy külföldről érkezik. Az Opel klasszikus sikerkategóriáit megrázták a sorozatos olajválságok és a piac átalakulása, a nagykocsik, sőt, felső-közepes autók eladásai visszaestek, égető szükség volt az átalakulásra.

Ködlámpa, metálfényezés, tetőablak és jellegzetes alufelni – a nagyobb autók extrái a Corsához is elérhetők voltak. A modellfrissítés után pedig Isuzu-féle szívó- vagy turbódízellel, sőt, GSi-változatként is bemutatták Forrás: Opel

A három- vagy ötajtós ferdehátú mellett lépcsőshátúként is kapható Corsa szerencsére telitalálatnak bizonyult,

több mint 3 millió készült az első generációból,

így a GM európai leánya nyereséges tudott maradni a változó világban. Értettek a németek az idők szavából: mire 1993-ban kifutott a Corsa A, az Opel termékpalettája teljesen átalakult.

9. Calibra (1989)

A fronthajtásra váltás nem vette el az Opel sportos kedvét, Kadett D-ből és Corsa A-ból is készült „forró ferdehátú” változat, a gömbölyű formával hódító Kadett E pedig megkapta az első 16 szelepes nagyszériás motorjukat – az 1988-as GSi 16V 150 pacit tudott katalizátorral. Igazán nagyot azonban a Manta-utód Calibra szólt, amikor 1989-ben szenzációsan áramvonalas karosszériával színre lépett.

Nemcsak gyors, és teljesítményéhez képest takarékos volt az áramvonalas Calibra, hanem nagy tempónál is csendes. Jókora harmadik ajtón lehetett pakolni a csomagteret Forrás: Opel

A mindössze 0,26-os légellenállási együttható 10 évig rekord maradt

a szériaautók között, de szükség is volt erre a hivatkozási pontra, mert megjelenésekor nem volt minden kritika elragadtatott. A Vectra A technikájára felhúzott Calibra a felső-közepes kocsi futóművét és műszerfalát kapta, így alapesetben nem volt annyira sportos, amennyire vonzó alakja sejttette.

Fontos autóipari dizájnfordulatot jelentettek a keskeny, ellipszioid-fényszórók. A szívómotoros modelleknél feláras összkerékhajtás a Turbo kivitelhez alapáron járt, így 7,8 másodperc alatt gyorsult százra Forrás: Opel

Szerencsére már 1990-től lehetett 4WD-hajtással kérni, melyhez független hátsó futómű járt, 1992-től 204 lóerős Turbo, 1993-tól pedig egy valamivel gyengébb, de finomabb járású V6-os színesítette a palettát. Ezeknek köszönhetően a Calibra kupé népszerű lett Európában, közel 240.000 darab készült belőle, amit manapság már nem biztos, hogy meg tudna ismételni.

10. Zafira A (1999)

Az 1990-es években radikálisan felgyorsult az autóipar fejlődése és színesedése, sosemvolt kategóriák, keresztezések és technológiák érkeztek évről évre. Ilyen sláger volt a kompakt egyterű is, mikor a Renault Mégane Scénic bevezetésével hirtelen tömegek döbbentek rá, mi hiányzott az életükből. Az Opel nem elégedett meg egy másolat készítésével, az első saját egyterűjük többet tudott a francia élharcosnál: kompakt mérete ellenére hét ember is beülhetett.

Harmonikus formával és sokféleképpen alakítható, hétüléses utastérrel hozta divatba a kompakt egyterűeket a Zafira Forrás: Opel

Ráadásul a 6-7. ülés padlóba csukható, tehát nem kell kivenni,

ha utas helyett csomagot szállítanánk inkább. Hogy ez mennyire volt korszakalkotó ötlet, ahhoz elég körülnézni ma a piacon: gyakorlatilag az összes európai hétüléses ilyen megoldást használ. Igaz, most már inkább SUV-ban, nem egyterűben, de már csak ilyen a divat.

Széles motorkínálattal indult csatába a Zafira, az 1,6-2,2 literes Ecotec benzinesek és a közvetlen befecskendezéses dízelek mellett CNG-üzemmel is készült Forrás: Opel

Nehéz elhinni, hogy a Zafira már húszéves modell, hiszen még ma is tele vannak vele az itthoni utak. Bizony, az Opel ugyan

nehéz időszakot ért meg a fronthajtásra váltással,

de ma megint ott tartunk, hogy a középosztály számára építenek strapabíró, viszonylag olcsón fenntartható járgányokat. Persze a szükséges plusz sem maradhat ki, a Zafiránál például a forma és a praktikum mellett ilyen volt a sietős apukáknak épített, 200 lóerős OPC-változat.

+1: Astra K (2015)

Tudja, mi a közös a Kadett D-ben, az Omega A-ban, az Insignia A-ban, az Amperában és az Astra K-ban? Mind az öt modell elhódította a rangos Év autója címet. A legfiatalabb díjazottal el is érkeztünk a márka jelenéhez, amelynek

egyik fő törekvése a jelentős tömegcsökkentés.

Kiviteltől függően 120-200 kilót fogyott az Astra elődjéhez képest, ami vezethetőségén és fogyasztásán is sokat javított, ráadásul megkapta a személyi asszisztenssel kombinált OnStar rendszert is.

Ez már az ötödik Astra generáció, mely öt centivel kisebb hossza ellenére tágasabb az elődjénél, és ötcsillagos eredményt ért el az Euro-NCAP törésteszten Forrás: Opel

Bár a K-generációval kettőre csökkent a karosszériaváltozatok száma (ötajtós ferdehátú és kombi), a motorválaszték széles spektrumot ölel fel a magyar gyártású, háromhengeres turbómotortól a 350 Nm-es nyomatékú biturbó dízelig. Külön kiemelte a zsűri, mennyire fejlett extrák érkeztek az Astrával a kompakt kategóriába - ilyenek a LED-mátrix fényszórók, a masszázsfunkciós AGR-ülések, a vezetéssegítő rendszerek és az adaptív lengéscsillapítók.

Analóg műszerek jellegzetes, opeles tipográfiával, Sport gomb és kiviteltől függően 6,3-8 colos érintőképernyő, okostelefon-tükrözéssel Forrás: Opel

Mekkora kontrasztot mutatnak ezek az 1992-ben piacra dobott első magyar Astra F szerény felszereltségéhez képest! Igaz,

anno az 1.4i modell árcéduláján baráti, 998 500 forint szerepelt,

alaposan fel is forgatta a hazai autópiacot. Három generáció követte a gömbölyded Opelt, olyan különlegességekkel, mint a Bertone-féle Coupé (G), a szegmentált keménytetős TwinTop (H) vagy az OPC Nürburgring Edition (J), mígnem elérkeztünk az Év autója díjas K-ig. Egy valami mindegyikben közös: józan változatai meghatározzák az utcaképet.

Az ezredforduló utáni széles Opel-kínálat, díszhelyen a Speedsterrel. Agilától az Omegáig minden népszerű kategóriában volt mit kínálni, nem is beszélve a haszonjárművekről Forrás: Opel

Amióta a francia PSA-csoport érdekeltségébe került, újabb komoly változásokat él át az Opel, a SUV-okkal (Crossland X, illetve Grandland X) kezdett offenzíva folytatódik. Úgyhogy a körbezárt villám jövője biztosítottnak tűnik – már csak az a kérdés, lesz-e még autózás további 120 év múlva, vagy megint váltani kell majd, mint 1899-ben varrógépről és bicajról a gépkocsira.

„Igaz barátja, Opel Astra”

A Központi Statisztikai hivatal legutolsó, teljes évet felölelő adatai szerint 2017-ben Magyarországon összesen 3,47 milliós volt a személyautó-állomány. Valamennyi márka közül az Opel a legnépszerűbb, ma már több mint szerepel a nyilvántartásban, nem véletlenül: sok-sok éven át piacvezető volt a márka, részben éppen „Made in Hungary" címkés modellje miatt.

Az Opel első autóipari beruházóként érkezett a rendszerváltás idején Magyarországra, 1992 márciusában pedig a szentgotthárdi gyárat elhagyta ez első Astra. Több mint 80 ezer készült az „Igaz barátja" szlogennel hirdetett autóból, majd az ezredforduló előtt a motorgyártás felfutásával profilváltás következett, és a Flex-üzem ma is ontja a benzineseket és dízeleket.