A csehszlovák autómárka, amely összesen 12 évet élt

A Zbrojovka Brno elsősorban a kézifegyvereiről, a szocialista időkben pedig a Zetor traktorokról volt híres. Akadt azonban egy igazán érdekes korszak a történetében: bő egy évtizedig autókat is gyártott, méghozzá akkoriban modern kétütemű motorral és nemegyszer egész csinos karosszériával, ám sikersztoriról beszélni erős túlzás lenne.

A Disk, Európa egyik első sorozatgyártású kétüteműje feleannyiba került, mint a versenytárs Tatra 11-es és a Praga Piccolo. Ám komoly minőségi kihívásokkal küzdött. Forrás: Retro Mobil

Nem volt ritka, hogy egy gyártónál a fegyverek mellett járművek készültek, cseh példánál maradva a Skoda Műveknek is volt ilyen korszaka. Brünnben ugyanakkor kezdettől ezek jelentették a fő profilt: az első világháború alatt is javítottak-készítettek az Osztrák-Magyar Monarchia seregeinek, Csehszlovákia megalakulása után pedig egyre komolyabb méreteket öltött a puskák, pisztolyok és géppuskák gyártása, s később a szocializmusban is híresek voltak a Zbrojovka Brno (ZB) tűzfegyverei.

Baljós kezdés után ígéretes modellek

Érdekes nyitás történt ugyanakkor a húszas években egy új terméktípus, a személyautó felé. Az elsőt 1924-ben Bretislav Novotny főmérnök konstruálta, ez volt a kétütemű, 598 köbcentis és 10 lóerős Disk, melynek parányi motorja négyhengeres volt. A várt siker helyett azonban

katasztrofális bukás lett az amúgy világszinten előremutató tervből,

kritikán aluli megbízhatóságuk miatt a gyár kénytelen volt mind a 75 példányt visszavásárolni.

A módosított motoros, Rudge-Whitworth kerekes Sport Roadster 45 000 koronás árával a legdrágább Z18-as volt Forrás: Retro Mobil

Ennek ellenére a vezetőség folytatta a programot, de 1925-ben a 18 lóerős, változatlanul kétütemű, de immár kéthengeres Z18-ast új mérnökcsapat építette, élén a tehetséges Frantisek Mackerle-vel. A phaeton, limuzin, roadster és féltonnás kisteherautó felépítménnyel is gyártott típusból 1930-ig több mint 2500 darab készült.

Alapból 80 km/h-s végsebességet ért el és áltagosan 10-11 litert fogyasztott az új modell,

melynek gyártását 9200 kilométeres, részben magashegyi (Alpok, Dolomitok) tesztelés előzött meg.

Egyre formásabbak, de marad a két ütem

Pont a sötét idők és a gazdasági válság elején, az 1929-es Prágai Autószalonon mutatták be a nagyobb, jobban felszerelt és erősebb (993 cm3-s, 22 lóerős) utódmodellt, a Z9-est, szintén kéthengeres kétüteművel. Ezzel a két típussal vészelték át a recessziót, új típust (a Z4-est) pedig csak 1933-ban konstruáltak. Ez már az új vezetőség, Antonin Vozenilk igazgató és Borivoje Odstrcil főmérnök alkotása volt, DKW licenc alapján.

A Z9 alapból négyajtós nyitott vagy zárt kasztnival készült, de rendelésre a Fischer, a Brozik és a Sodomka műhely roadstert is épített belőle Forrás: Retro Mobil

Ez a szerény, 903 cm3-s, 19 lóerős kisautó pont megfelelt a krízis utáni időkben. 1934-ben felfúrták 980 cm3-re (25 LE), és létezett belőle 35 lovas sportkupé kivitel is.

A Z4 lett a márka legsikeresebbje, 2680 darabot adtak el belőle összesen.

A típuscsalád debütálásának idején az autóipar már több éve benne volt az áramvonal-korszakban, így ezek a szimpla technikájú autócskák és utódaik ívelt felépítményeikkel kifejezetten elegánsaknak számítottak.

Egész kapós volt a Z4, a márka első fronthajtású típusa: az első 500 darab már a gyártás megkezdése előtt elkelt. Kategóriagyőzelmet ért el a csehszlovák 1000 mérföldes versenyen Forrás: Retro Mobil

Különösen szépek voltak a Zbrojovka-modellek, ha olyan híres karosszériaszobrászok vették őket kezelésbe, mint Josef Sodomka. 1935-ben jött el a személyautó-kaland utolsó felvonása, igaz, két új szereplővel. A kisebbik Z6 Hurvineket továbbra is kéthengeres, vízhűtéses motor vitte, mindössze 735 köbcentivel és 19 lóerővel. Csak kétajtós zárt karosszériával gyártották, és kedvező, 19 800 koronás ára ellenére sem kelt el belőle több pár száz darabnál.

Négyhengeres finálé, újrakezdés Zetorral

Közel kétszer ennyit kellett fizetni a nagyobb testvérmodellért, a Z5 Expressért, amely márkán belül a luxuskategóriát képviselte. Ennek megfelelően

minden eddiginél nagyobb, 1,5 literes, de továbbra is kétütemű motort kapott,

ami két Hurvinek-gép összeillesztéséből született, így négyhengeres volt. A 120 km/h végsebességű típus kétajtós szedán mellett négy- és kétüléses kabrió felépítménnyel is készült, a nyújtott tengelytávú négyajtós limuzin viszont prototípus maradt.

Népszerű bábfiguráról kapta nevét a Hurvinek, amely független felfüggesztésű futóművével elérte a 90 km/h-t is. Egy tank benzinnel meg tudta tenni a Prága-Brünn utat Forrás: Retro Mobil

Az Expressnek már akadtak híres tulajdonosai is, II. Károly román királynak a brnoi Plachy karosszéria műterem készített egy spéci, négyüléses luxuskabriót és Prágában, a Technikai Múzeumban megtekinthető az 1939-es bábkormány miniszterelnökének, Alois Eliasnak a Z5-öse is. 1936-ban a Zbrojovka a szerény autóeladások miatt átállt a katonai járművek gyártására, három évvel később, Csehország német megszállása után pedig az üzemet a Hermann Göring Művekhez csatolták.

Sodomka mester kitett magáért: a Z5 Expressből mutatós kabriót faragott. A harmincas években virágzott a csehszlovák ipar, márkák sokasága kínált autót (Praga, Walter, Skoda, Aero, Jawa, Tatra) Forrás: Retro Mobil

A második világháború után fel sem merült már a személyautós üzletág, egy korábban dédelgetett tervről, a traktorgyártásról fújták le a port, és

a ZB leányvállalataként máig működő Zetor típusai nálunk is fontos szerepet kaptak a mezőgazdaságban.

Később a brünni üzem közös vállalatba került egy másik fegyvergyárral, a Česká zbrojovkával, melyet rokoni szálak kötnek egy másik céghez – de autók helyett ott is kizárólag motorkerékpárok készülhettek, ČZ márkanéven.

Még több veterános olvasnivaló a Retro Mobil novemberi számában: