Carlos Ghosn kalandregénybe illő szökése a házi őrizetből, kínai gyártók gátlástalan kópiái, önvezető Teslák karamboljai – az autóipar az elmúlt években is kiszámíthatóan szállította a botrányos témákat. De az igazán komoly és tragikus történetekért az 1965 és 2015 közötti fél évszázadot kell nagyító alá vennünk, az első visszhangot kiváltó tervezési bakitól az intézményesített csalássorozatig. Íme, tíz érdekes eset veszélybe sodort autósokkal, kártérítésekkel és egy furcsán megbukott cégvezetővel.
Látva a Volkswagen Bogár hallatlan amerikai sikereit, úgy döntöttek a General Motorsnál, hogy lemásolják a német receptet, de négy ajtóval és nagyobb, az újvilági kompakt autós igényekhez illő (4,6 méter hosszú) méretben. Csakhogy a hathengeres farmotor, a diagonál gumi és a lengőtengelyes hátsó futómű olyan menettulajdonságokat nyújtott, amihez a klasszikus autóépítési iskolához szokott amerikaiak egyáltalán nem voltak hozzászokva: kanyarban bizony hirtelen ki tudott törni a hátulja.
Valójában nem is a tulajdonosi panaszok, hanem egy fogyasztóvédő ügyvéd, bizonyos Ralph Nader könyvének (Bármekkora sebességnél veszélyes) egyik fejezete irányította a figyelmet a Corvair kritikus menettulajdonságaira.
A média felkapta a botrányt, és a GM hiába hívta fel a figyelmet az előírt magas hátsó guminyomásra,
majd épített be független hátsó futóművet, a kezdetben remek eladások beleálltak a földbe. 1969-ben az első farmotoros amerikai népautót törölték a kínálatból.
Szendvicsszerkezetével és ütközésnél a padló alá mozduló motorjával kivételes biztonságot ígért az első kompakt Mercedes, ezért különösen ironikus volt, hogy három nappal a hivatalos bemutató után felborult egy svéd autós szaklap jávorszarvastesztjén. Az akkor még nem szabványosított sávváltási manőver után az A-osztály kritikák és viccek céltáblájává vált, ezért Stuttgartban új gumikra váltottak, feszesebbre hangolták a futóművét, és alapfelszereléssé tették a menestabilizáló rendszert (ESP).
Valamennyi beszállítói hiba közül a legnagyobbat a japán Takata esete kavarta: már 11 gyártó összesen 53 millió autóját hívták vissza miatta, sőt, a kutatási eredmények manipulálása miatt a topmenedzsereit letartóztatták. Az új, ammóniumnitrát töltet miatt bizonyos időjárási körülmények közt
olykor maguktól, ráadásul kontrollálatlanul gyorsan nyíltak ki a légzsákok,
fém alkatrészei pedig az utasok felé repültek, amivel bizonyítottan 11 halálesetet és 184 súlyos sérülést okoztak.
Sokat vitatott ügy miatt volt kénytelen milliós visszahívási akciót elrendelni és rekordnagyságú, 1,2 milliárdos bírságot fizetni a japán cég. Több amerikai Toyota és Lexus tulajdonosa arról számolt be, hogy beakad a gázpedál és gyorsul az autó, az ijesztő jelenséget először a padlószőnyeg rossz elhelyezésének tulajdonították. Később egy beszállítói (CTS) alkatrészre terelődött a gyanú, és meg is történt a pedál önkéntes javítása, de a NASA szerint mechanikai helyett sofőrhibák sorozata történt.
Venezuelából, Szaúd-Arábiából jöttek az első hírek, aztán a fogyasztói perek hazájában, Amerikában dagadt óriási botránnyá a Firestone gumik ügye, amely több száz halálos áldozatot szedett. A nehéz terepjárókra (Ford Explorer és társai) szerelt abroncsok futófelülete meleg időben és nagy tempónál esetben levált,
az előnytelen futóműhangolású SUV-ok pedig megpördültek és fel is borultak.
Óriási kártérítés és visszahívás lett a következmény, a Firestone igazgatója is megbukott, egy üzeme bezárt.
Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!