Az autóipar 10 felejthetetlen botránya

"Gondtalan utazásra tervezett kisautó" szlogennel mutatták be a Ford Pintót, a mindent elsöprő botrány Mark Dowie újságíró cikke után tört ki: eszerint a Ford tudott a tűzveszéylről, és direkt nem lépett

Nyilván egyetlen gyártónak sem érdeke veszélybe sodorni a tulajdonosokat, de olykor homokszem kerül a gépezetbe. Ilyenkor mérlegelnie kell a menedzsereknek, hogy az emberélet vagy a nyereség fontosabb-e, és sokszor rossz döntés születik – csakhogy Amerikával az élen egy ideje már nyitott szemmel járnak a hatóságok. Éppen ez lett a veszte öt éve a trükköző Volkswagen konszernnek is.

6. DeLoeran: csőd és kokainüzlet (1982)

Elsősorban amerikai piacra szánták, de a brit állami támogatások miatt a munkanélküliség és zavargások sújtotta Észak-Írországban kezdődött meg a DMC-12 gyártása. John DeLorean forradalmasítani akartra az autózást a rozsdamentes acél karosszériás, szárnyas ajtós sportkocsival, de kezdetben minőségi kifogások merültek fel, gyenge volt hozzá a V6-os motor, ráadásul a tervezett ár kétszereséért, 25 ezer dollárért tudott kikerülni az akkoriban meglehetősen gyengélkedő piacra.

Végül mindössze 21 hónapnyi, nagyjából 9000 autónyi termelés után eljött a vég, de nem csak az ilyenkor megszokott likviditási problémák csődeljárás miatt. A világsajtó attól volt hangos, hogy a

DeLoreant drogkereskedelem miatt letartóztatták.

Mint később kiderült, az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) és az FBI ügynöke csalta csapdába, kokaineladásból és pénzmosásból szerzett tőkét kínálva. Végül DeLoreant ártatlannak nyilvánította a bíróság, de cégének végleg befellegzett.

7. Audi TT: kritikus terhelésváltások (1999)

A győri összeszerelésű, első generációs TT-t komoly (természetesen ingolstadti) tervezési hiba sújtotta: gyorsan vett kanyarban a sportautó semlegesből hirtelen túlkormányzottá vált, és átlagos vezetők ilyenkor nemigen tudták elkerülni a megpördülést. Walter Röhrl is kritizálta a TT-t: „200 km/h-nál gázelvételre sokan hátramenetben fogják találni magukat." Az Audinál visszahívással reagáltak a dagadó botrányra, hátsó szárnyat, átdolgozott futóművet és ESP-t építettek be.

8. GM-márkák: hibás gyújtáskapcsolók (2014)

Bár évekkel korábban tudtak a problémáról Detroitban, elhallgatták, és csak 2014-ben kezdték meg a gigantikus, 2,6 millió autós visszahívási akciót. Az ok: a hibás kormánykapcsoló miatt menet közben leállt a gyújtás (és vele a motor), működésképtelenné téve a légzsákokat, elektronikus rendszereket, kormány- és fékszervót. Legalább 124 halálos áldozatot szedtek az emiatt bekövetkezett balesetek, a General Motorsnak pedig a kártérítéseken kívül 900 millió dolláros bírságot is ki kellett fizetnie.

9. Volkswagen dízelek: emissziós botrány (2015)

Sok más ügyhöz hasonlóan az Egyesült Államokban robbant ki a Volkswagen botránya, amelynek több sajátossága is van. Míg a legtöbb más visszahívási ügynél konstrukciós hibáról van szó (amit a gyártók megpróbáltak eltussolni), itt szándékos csalás történt. Természetesen annak, hogy a VW a mérések idején

trükkös szoftverrel csökkentette a károsanyag-kibocsátási értékeket,

nincs szerepe balesetek okozásában, a nagyobb környezeti terhelés miatt mégis kihat az emberek egészségére.

Végül az EA189-es dízelmotor botránya nem csak a konszernt vezető menedzserek (köztük Martin Winterkorn) kirúgásával, 25 milliárd dolláros bírsággal, 11 millió autót érintő visszahívással és máig tartó perek sokaságával végződött, de más gyártók, köztük az Opel, a Daimler és a BMW svindlijeire is fényt derített. Maga a Volkswagen aránylag rövid idő alatt fel tudott állni a padlóról, a bizalomvesztés inkább magukat a dízelmotorokat sújtotta – és felgyorsította a villanyautók európai térnyerését.

10. Ford Pinto: rossz helyen a benzintank (1978)

Üzleti etika szemináriumokon is tananyaggá vált a kompakt Pinto (gyártási idő: 1970-1980) esete. Ráfutásos balesetnél könnyen megsérülhetett az üzemanyagtartály, illetve annak töltőcsonkja, a kiömlő majd sok esetben meggyulladó benzinnel szörnyű következményei lettek a baleseteknek. Több kiszivárgott dokumentum szerint a Fordnál korán felismerték a hibát, de kiszámolták, hogy még mindig olcsóbb az áldozatoknak kártérítést fizetni, mint visszahívási akciót hirdetni.

Még az Országos Közúti Forgalombiztonsági Hivatal vizsgálata és perek sokasága alatt sem javították ki a konstrukciót, miközben a balesetben elhunytak és sérültek kártérítései már messze túllépték a tervezett költségeket. Négy év elteltével, a vizsgálat végén aztán

mégis kénytelenek voltak másfél millió autót visszahívni,

de az anyagiaknál is súlyosabb volt az erkölcsi katasztrófa: mindenki (persze főleg a médiában) arról beszélt, hogy a Fordnak fontosabb a nyereség, mint az emberéletek.

Embed from Getty Images