Semmit sem változott a fejlesztési koncepció az első BRZ-hez képest: könnyű karosszéria, pörgős,
alacsony súlypontot biztosító szívó boxermotor,
közvetlen kormányzás, precíz kézi (felárért automatikus) váltó, stabil futómű, mély üléspozíció és természetesen hátsókerék-hajtás.
Az új BRZ három centivel hosszabb (427) és eggyel alacsonyabb (131) elődjénél, és a tengelytávja is megnőtt fél centivel, most 257,5 centis. Nem nagy ár a torziós merevség 60 százalékos javulásáért, hogy
a tömeg kb. 70 kilóval megnőtt (1315 kilóra),
ráadásul ezt bőven ellensúlyozza, hogy erősebb is lett.
A korábbi kétliteres, 200 lóerős boxermotort ugyanis a Subaru egy
2,4 literes, 231 lóerős
boxerre cserélte, amely maradt négyhengeres. Még nagyobb mértékben nőtt a nyomaték (205-ről 250 Nm-re), ami jót tesz a rugalmasságnak, és talán a korábbi kritikusokat is elhallgattatja, akik folyamatosan erőhiányra panaszkodtak a korábbi szériánál.
Minden változathoz széria az önzáró differenciálmű, a vevő választható, hogy 17 vagy 18 colos kerékkel kéri az autót, a felnikre Michelin Pilot Sport 4 gumik kerülnek. A korábbi három helyett már
öt fokozatban állítható a menetstabilizáló érzékenysége,
az ötödikben már teljesen kikapcsol a rendszer.
Az Egyesült Államokban jövőre kerül piacra az új BRZ, amely a 2012-ben debütált elődjéhez hasonlóan a Subaru-Toyota együttműködés gyümölcse.
A BRZ és ikertestvére, a mechanikailag teljesen azonos Toyota GR86 (korábban GT86-nak hívták) várhatóan csak a hangolásában fog különbözni egymástól,
mint ahogy az első generációk esetében is volt. Csak reménykedhetünk benne, hogy a Subaruval ellentétben a Toyota eljut majd Európába, mint az egyre bővülő GR modellcsalád legújabb tagja.