A magyar autógyártás 10 legérdekesebb terve

Szürke taxi, farmotoros prototípus, dízel mopedautó, KGST-elemekből összeállított kabrió és katonai terepjáró is szerepel a Made in Hungary különlegességek sorában. Sokuk megérdemelte volna, hogy nagy sorozatban készülhessen, némelyik modell blamázs volt, de közös vonásuk, hogy licenc helyett hazai tervek alapján készültek. Összegyűjtöttük a 10 legérdekesebb magyar autót.

4. Puli

Egy-egy példányban már a hetvenes években is készültek villanyautó prototípusok, de értékelhető sorozatban csak egy vált ismertté: a Puli (nem összetévesztendő napjaink Komondor harcjárművével, amelyet mi is teszteltünk). A kétüléses hódmezővásárhelyi minit Szollár Tibor rajzolta, és láthatóan a racionalitás győzött az emocionális szempontok felett – bár az 1991-es facelift utáni, elektromos 2E változat lényegesen jobban festett a kezdeti dízelmotorosokénál, főleg kabrióként.

Ennél azonban jóval korábban, a nyolcvanas évek közepén kezdődött a miniautó története, amikor a mezőgazdasági eszközökkel foglalkozó Hódgép nehézségekkel küzdött, és felépítményeket, majd (színvonalas) reptéri vontatókat kezdett gyártani. Végül úgy új, ígéretes profilként az L6e kategóriás járműveket, ma ismert nevükön mopedautókat vették fel a kínálatba, elsősorban a francia piac igényeit szem előtt tartva,

hiszen ott ezeket már akkor B-s jogosítvány nélkül lehetett vezetni.

Annyi feltétel volt csak, hogy a saját tömeg ne haladja meg a 350 kilót, a végsebesség a 45 km/h-t, a teljesítmény pedig – dízelként- a 4 kilowattot. Eszerint tervezték tehát a Pulit, de a francia üzletfél meglepődött a szocialista munkamorálon, vagyis a határidők csúszásán és a gyenge minőségen. Idővel javítottak ezeken a Hódgépnél, a füstölő Yanmar motort pedig Lombardinire cserélték, aztán elektromosra váltottak - itthon is ilyen temetői pompakocsikkal zárult a Pulik gyászos története.

5. Sigma

A nyolcvanas évek végén felpezsdült az élet a magyar kisautógyártás körül: az Ikarus-gyárban német megrendelésre elkészült a Tecoplan Leo, Borlóy Mátyás pedig Trabant-alapokra, de négyütemű motorral és gömbölyű karosszériával mutatta be a Mathiast. Mindkettő megmaradt prototípusnak, akárcsak a Sigma nevű mini, leánykori nevén Terno 650. Érdekessége, hogy a vezető középen ült, két oldalán pedig az utasai, egyik változatát mozgáskorlátozottak szállítására szánták.

Érdekes vonalait az Ikarus gyárban formatervezőként dolgozó Csathó József rajzolta,

de ő is kénytelen volt a KGST-kelléktárból kiszolgálni magát: az index 120-as Skodáról, a kilincs kocka-Ladáról, a hátsó lámpa, a kormány és a négy felni pedig Kispolszkiról származott. Először egy rendőrségi BMW motor kéthengeres bokszere, majd amikor azt visszakérték, apró Lombardini dízel mozgatta, de itt nem a hajtás, hanem az ötletes felépítés volt a lényeg. Végül e projekttel is végzett a tőkehiány.

6. Borbála

Ajtó híján a vaskos küszöbre fellépve kellett bemászni utasterébe, odabent pedig az ezerötös Lada műszerei és az Ikarus ülései várták a sofőrt és utasát, mégis, az 1989-es BNV egyik sztárja volt a csinos Borbála sportkocsi. Eredetileg hobbiautóként indult: Tóth Lajos, a Közlekedéstudományi Intézet mérnöke és a magyar gokartos szakág kiemelkedő alakja építgette szabadidejében, de a Platina Kisszövetkezetnél fantáziát láttak benne, és kisszériás gyártásban gondolkodtak.

Hosszú évtizedek után ez volt az első hazai sportkocsi,

és angolos stílusú, de egyedi karosszériája alatt a rendszerváltás előtt egyedül szóba jöhető hátsókerekes gépészet dolgozott: a Lada 2106 motorja, váltója, futóműve. A tervező lányáról Borbálának elnevezett roadsterre itthonról és külföldről is lettek volna érdeklődők, de a típusengedélyhez sokféle vizsgálatra és borulástesztre is szükség lett volna. Erre végül a rendszerváltás után nem tudott tőkét szerezni Albert László szövetkezete.

7. Szöcske

A részben teherautónak tekinthető Csepel 130-as rövid pályafutása után évtizedekre feledésbe merült a hazai gyártású katonai terepjáró ötlete, hiszen ez erősen szovjet felségterületnek számított a Varsói Szerződés államaiban. Aztán a rendszerváltás és az Öbölháború tapasztalati után az állam megbízást adott egy könnyű terepjáró jármű (KTJ) tervezésére a Gépfet Kft-nek. Első példánya 1992-ben készült el, amit háromféle széria követett,'94 végén azonban a HM lemondta a vásárlást.

Pedig az autókrossz versenygépre emlékeztető, de négyszemélyes Szöcske érdekes szerzet volt: mesterlövész vagy fedezékromboló puskával,

hátrasiklás nélküli löveggel és páncéltörővel is fel lehetett szerelni,

befért a szállítógépek gyomrába és ejtőernyőn leengedve és be tudták volna vetni. Mindegyik változata farmotoros volt a Volkswagen T3 technikájával, készült víz- vagy léghűtéses, hátsó- vagy összkerékhajtású kivitele is. Legalább két ilyen csővázas Szöcske máig fennmaradt.

8. Helix

Nem könnyű a helyzet az építőkészlet-autókkal Magyarországon, de a Helix Motorsportnak sikerült 19 darab roadstert elkészítenie, és mindet forgalomba is helyezték. Csonka József ötletgazda a nyolcvanas években KGST-haszonjárművek (Aro, Zuk, UAZ) alapjaira épített lakóautót, aztán 1994-re megvalósult a nyitott sportgép. Önálló dizájn helyett Lotus Seven replikát készítettek, akárcsak szerte a világon oly sok manufaktúra, így garantált volt a feltűnés, a kényelemhiány és a vezetési élmény.

9. Alma

Nemigen fordul elő olyan, hogy sajtóbemutatót szervezzenek magyar tervezésű autóra, de az Almánál ez történt 1995-ben. Meglehetősen vegyes volt a megítélése, de a többség álláspontja szerint nem igazán érte meg a 720 ezer forintos vételárat,

az Autópiac cikke pedig a Nem esett messze a fájától címmel is utalt hendikepjére.

Az Alma ugyanis nem volt más, mint egy használtan beszerzett Trabant 601 úgy-ahogy felújított alapjaira épülő kabrió.

Néhányan szidták a gyenge dobféket, a dobálós futóművet és a minőséget, bár a benzintartály szomszédságába beépített, felújított Fiat 127-motor egész jól szuperált. Igazából csak az üvegszálas karosszéria volt hazai gyártású (KGST-elemekkel fűszerezve), de máshonnan nézve a biharkeresztesi vállalkozás legalább megpróbált olcsó alapanyagokból érdekeset főzni. Mint a nagyjából 20 eladott autó mutatja, az ötlettel elkéstek, mára viszont a megmaradt Almákra sok veterános vadászik.

10. Silver Sting

Peredy Zoltán álmodta meg a Kispolszkra épülő, de szárnyas ajtós Frog miniautó és a szokatlan, elöl sárvédő nélküli Vanessa formáját. Legharmonikusabb alkotása kétségtelenül a Silver Sting, amelyből a Bovi Motorsportnál

csak egy példány épült, az is kifejezetten versenypályára,

ott azonban jó eredményeket ért el. Sokan sajnálták, hogy nem készült belőle kisebb széria, de az egyedi karbon és kevlár karosszéria illetve a Porsche 997 RSR-ből átvett technika árában és megoldásaiban sem közútra született.

Felhasznált források: Boros Jenő: Magyar autókrónika, Magyarjarmu.hu (Négyesi Pál), Zsuppán István: Magyar autó, HM Hadtörténeti Intézet weboldala, Autószektor.hu, Autó-motor.