Nem való mindenkinek, de akinek igen, annak nagyon - Subaru Outback 2.5i teszt

A mindent elsöprő SUV-divat dacára, vagy talán éppen annak oldalvizein evezve jó pár gyártó kínálatában szerepelnek megemelt terepkombik, és természetesen a műfaj úttörőjének számító, 4x4-specialista Subaru sem maradhatott ki a buliból. Nálunk vendégeskedett az Outback új, hatodik generációja, amely különleges értékeket hordoz a mai autók világában, de az egyféle motor-váltó kombináció garantáltan rétegmodellé teszi.

Vezetőfelismerés és más okosságok

A kényelmet hátul sem alibizték el az Outbackben, már-már Superb és Mondeo méretű hátsó térben ülhetnek az utasok, külön klímával és kétfokozatú ülésfűtéssel, ami sok prémium autóban is hiánycikk lehet. Két állásban reteszelhető a háttámla, és mivel a Subaru nem szállt fel a kétes hírű vonatra, ahol mindenki kupésított tetővonallal teszi használhatatlanná autóit, ebből öröm kinézni a nagy ablakfelületeken. Eddig sem volt gond az összeszerelés színvonalával, most viszont a felhasznált anyagok minősége is nagyot lépett előre, különösen a nappabőr kárpittal kellemes az összhatás.

Úgy gondolták a Subaru mérnökei, hogy amikor tele a kezünk, ne akarjunk egyik lábunkon ugrálni, és a másikkal a lökhárító alatt kaszálva szenzorral barátkozni. Inkább a kézi nyitásra szavaztak: ha a kistenyérnyi méretű hátsó Subaru-logót eltakarjuk, akár csak úgy, hogy odafordítjuk akár a csomagot tartó alkarunk, akkor egy figyelmeztető pittyenés után fel is emelkedik a csomagtartóajtó.

Ezenfelül az óriási, 561/1822 literes raktér teljesen sík padlója pakoláskor áldás.

Az aktív élet, vagy legalábbis az aktív pakolás szerelmesei imába foglalják a 12 voltos aljzatot, hálókat és temérdek masszív fémkampót.

Utóbbiakhoz bátran rögzíthetjük a biciklit, boardokat, hanyagul bedobott hegymászó felszerelést, csak hogy a prospektusok idilljével szemléltessünk. A csomagtérroló sajnos bénán csúszik, sokszor ki is akad a sínjéből, de legalább használaton kívül a padló alatt dedikált helye van, ahol meg sem moccan. Régi japán hagyományokat követve amúgy a Subaru négy felszereltségi szintet kínál, amiket nem lehet kedvünkre szabni. Igazából nem is tudnánk nagyon hova, legalábbis ami a vezetéstámogató rendszereket illeti, hiszen már alapáron kivétel nélkül mindent megkapunk.

A Subaru EyeSight csomagnak hívja ezt, és figyeli a sávtartást, a holtteret, tolatáskor a keresztirányú forgalmat, sőt, még a vezető arcát is. Olyannyira, hogy indulás előtt szkenneli az arcunkat, ebből kitalálja, ki fogja vezeti az autót, majd az előre elmentettből előhozza az ülés- és tükörpozíciót, illetve a klímabeállításokat. Nyilván lehet nélküle élni, de gyakran váltott sofőrnél hasznos ez, a biztonságot pedig fáradtságfigyelő fokozza – olyannyira, hogy ha kicsit elkalandozik a tekintetünk, akár csak az utasunkra, finoman csipog, hogy bár a család szent, de ideje lenne inkább az útra koncentrálnunk.

Szó sincs diétáról, de elfogadhatóan fogyaszt

Mivel egyfajta motorral, hajtáslánccal, kerékmérettel kapható, így tényleg csak pár dolog a különbség a szintek között. A nappa bőr helyett alapáron szövet jár, a gyakran túrázók vízlepergető poliuretán üléskárpittal is kérhetik. Alapból hat, a csúcsfelszerelt tesztautóban tizenkét hangszórós és Harman Kardon rendszer biztosítja a koncertélményt, illetve a front- és oldalkamerák sem járnak minden szinten. A praktikus tetősín széria, amiből gyárilag kihajthatóak a kereszttartók. Ugyancsak extra a napfénytető, ezt kinyitva huzatmentesen szellőzik át az autó, jó dolog így tekeregni a hegyekben.

A ballonos kerekek a puha, de ugyanakkor stabil futóművel egy idő után elfeledtetik velünk a kátyúkat, meg sem érezzük a fekvőrendőröket, ami manapság ritka, mint a motorháztetőre kért csillag egy új Mercedesen. Autópályán otthonosan mozog az Outback, a számok ellenére az ereje bőven felhatalmazza bármelyik sávban haladni.

A 130 km/h körüli tempót 1500-2000-es fordulat között, néma csendben hozza a CVT váltónak hála,

és ilyenkor a fogyasztás is 7-8 liter körül áll meg. Természetesen tudja a várost is, ha kell, de ilyenkor kíméletesen hajtva is megeszik 9-10 litert.

Annak, aki kevésbé ráérős, két számjegyű összegek is meg fognak jelenni a kijelzőn, de a német Spritmonitor.de közösségi fogyasztásmérő oldalon a típus vegyes átlaga 8,6 liter, ami a méreteket és az állandó összkerékhajtást figyelembe véve nem rossz érték. Természetesen nem a lakott terület az Outback valódi élettere, a start-stop rendszer néha megrázza a kasznit, és a főváros zegzugos útjaira kétségkívül nagy, de a hegyek környéke azért elég jól áll neki. Persze a slusszkulcsával nem lehet felvágni a szomszédnak, aki jó eséllyel a német trió közül választana autót 14-17 millió között.

Nem feltűnni, hanem eltűnni segít

Amerikában nagyobb piaca van, anyukák milliói okkal járnak szívesen ilyennel, hiszen nem kell félteni, a gyerek befér, minden logikus, az ottani normákhoz nézve pedig baráti a fogyasztása. Nálunk is igaz, hogy a műszaki részétől nem kell félni, mert a szívó, nagyköbcentis motornak kevés hibalehetősége van, ezért borítékolható, hogy a használtpiac megbecsüli majd. Bár léteznek más emelt terepkombik is, mint a VW Passat Alltrack, valójában a SUV-ok a fő kihívói a piacon, köztük a házon belüli Forester, amely kicsit kisebb ugyan, de szintén valódi terepképességekkel bír, és bizony kevesebbet fogyaszt.

Utóbbi többek közt abból adódik, hogy a Forester már csak hibridként kapható, méghozzá 13,1 milliós alapáron, és még a csúcsmodell is megáll 15,6 milliónál – vagyis pont ott, ahol az Outback ára kezdődik. Ennek ellenére van létjogosultsága a terepkombinak: aki nem feltűnni, hanem eltűnni akar a szemek elől, de nem veti meg a kényelmes utazást és a hegyi élethez is kapcsolódik, mindenképp próbálja ki, mielőtt egy kamu crossoverbe ülne, amivel a padkára is csak horzsolás árán tud felállni.

Olyanok is garantáltan akadnak majd, akik korábbi fájó szerviztapasztalatok után lesznek újra szívóbenzines-hívők.

Ha viszont a fent leírt feltételek nem igazak, más lehet a szél járása: néhányan komolyabb dinamikára vágynak, mások az Outback városi étvágyát fogják sokallni (amin már csak a CO2-bírságok miatt is változtathatna a Subaru egy hibrid boxer bevezetésével). Cserébe viszont jó gumival meghökkentő helyeken tudja átverekedni magát, messze a bekötőúttól sem jön zavarba. Autópályán is otthonosan mozog, kényelmes, de a városban kihasználatlan marad az összes igazi előnye, és valójában a legkevésbé sem menedzserautó. Olyanoknak való inkább, akik életmódot is jól tudnak választani.