Igazi szerelemprojekt volt az ország első OT-rendszámos Renault Cliója

Hosszú évek óta a francia masinák nagy rajongója Attila, az egyik piacvezető autóforgalmazó cég értékesítési és marketingigazgatója. Történetünk a fanatizmus mély bugyraiba kalauzol.

„Gyári hibásan születtem, így alapállapot, hogy az autóktól nem tudtam nyugton maradni. Egyébként mindig a szép és erős kocsikért rajongtam, főleg az európai modellek vonzottak, vonzanak, bár azóta már tágult a kör. Ezen belül is kifejezetten a francia, olasz vonal, illetve némileg az angol, ami leginkább a Mini iránti rajongásban nyilvánult meg. Emellett természetesen van néhány modell, amely márkától függetlenül a kedvenceim közé tartozik. Mindig is mély rajongást tápláltam a kisautók iránt, főleg kompaktság és az izgágaság tekintetében, ezen kívül pedig azok a modellek vonzottak leginkább, amelyek a versenysportban, a raliban sikeresnek bizonyultak” – helyezi képbe magát Attila.

Szerepel a kívánságlistán a Peugeot 205 GTI is
Fotó: Peugeot

Fontos szempont az eredeti atmoszféra

„A francia-olasz és kisautó vonal kedvelése már önmagában elegendő volt. Amikor elhatároztam, hogy keresek egy 30 év körüli autót magamnak, szempont volt, hogy biztosan kicsi legyen. A Peugeot 205, illetve a Renault 5 került a fókusz központjába, és bár tágabb keresés mellett, de ez a két modell volt az, amelyek közül terveztem egy jó darabot találni, ismert előélettel, lehetőleg magyar származással, és természetesen mindenek felett a lehető legjobb állapotban. Az OT kategóriában is a megőrzött állapot vonz a legjobban, ami nem teljesen restaurált, hanem a használati nyomok mellett mégis őrzi az eredeti atmoszférát. Emellett számomra kiemelten fontos az esetleges felújításoktól eltekintve az eredeti, gyártásnak megfelelő állapot. Nos, ilyen módon kerestem autót” – meséli lelkesen.

Felmerült az előd R5 beszerzése is, de nem sikerült megfelelő példányt találni
Fotó: Renault

Volt egy 205-ös, amiről lecsúsztam, az R5-ösöket illetően pedig nem találtam megfelelőt akkor, amikor teljesen kiforrta magát a gondolat, hogy venni szeretnék valamit.

Kevés szünet után bővítettem a keresést, és ennek kapcsán felötlött bennem, hogy néhány éven belül a Clio első szériája is átlépi a bemutató óta eltelt 30 évet, ilyen módon elkezdtem Cliókat nézni. Szempont volt, hogy ne teljesen tucat legyen, így főként azok jöttek szóba, amelyek nem alapmotorral, illetve kicsit jobb felszereltséggel rendelkeztek. Végül sikerült találnom egy minden kritériumnak megfelelő darabot: 1,4-es motorral felszerelt, első szériás, RN besorolású (felszereltségi szintek: RL-alap, RN-közép, RT-magas) Clio.

Íme, az elkészült Clio. 1991-ben ez a típus nyerte az Év Autója díjat
Fotó: Autó-Motor

A konkrét autó érdekes, személyes története, hogy az autónak az előttem lévő, és ezzel együtt első tulajdonosa egy idősebb úriember volt, aki valamilyen nyeremény formájában jutott hozzá, sorsoláson vagy játékban, és ennek megfelelő becsben tartotta teljes nála töltött ideje alatt. Az egész biztos, hogy az autó végig garázsban állt, és alig lépte állt a 100 000 km küszöbét, ennek okán, a dísztárcsákat leszámítva, minden teljesen eredeti volt rajta. Még a külső műanyag elemek sem mattultak le, nem voltak és nincsenek elszürkülve, még egy oldalelem sem, azaz minden az eredetinek megfelelő fekete. Ennek az autónak szerencsére még üvegből vannak a fényszórói, és annak ellenére, hogy az indexburkolatok és a hátsó lámpa műanyagból van, semmilyen UV-sugárzás által keletkezett károsodás nem volt rajta” – sorolja Attila a szóban forgó autó ma már mesebelinek tetsző tulajdonságait.

Patika belső, nosztalgikus színkombó
Fotó: Autó-Motor

Mivel távolabbról, vidékről sikerült beszerezni, így ott helyben, a szememre hagyatkozva kellett átnézni, alánézni, mindenét kinyitogatni és kipróbálni,

viszont mindezek után is teljesen ideális választásnak bizonyult. Ami igen ritka, de fontos: az autó teljes felületén eredeti állapotú volt a fényezés, amikor hozzám került. Egy pici horpadás volt rajta, amit profi kezeknek és eszközöknek hála sikerült kiküszöbölni, viszont az autógyártás akkori technológiájának köszönhetően, valamint az alap (nem metál) fényezés ellenére, egy igen kemény felületről beszélünk, így a polírozás ez esetben nem sokat hozott. 

Gyári felni, francia gumiköpeny és gondos alvázvédelem
Fotó: Autó-Motor

Egyéb esztétikai apróságok, amiken átesett általam: leszedtem a sárvédőgumit, valamint az ajtónyitáshoz használt ütközésvédőt is, illetve az egyéb apró, nem gyári elemeket. A dísztárcsák ugyan nem gyáriak voltak, és ezeknek a beszerzése is esélytelennek bizonyult néhány hét után, úgyhogy rátértem a gyári könnyűfém felnik felkutatására, amiket végül egy utánfutóra való felszerelés elől sikerült megmenteni. Ezek is évjárat azonosak, szerepelnek az autó gyári katalógusában, valamint némi felújítás és görgőzés után, új gumikkal kiegészítve teljesen autentikusak”.

Sokan emlékehetnek a régi Renault logóra, melyhez hasonló a mai modern is
Fotó: Autó-Motor

• Az eredeti állapot helyreállítása itt már érezhetően átbillent a sima rajongói határon, magyarán az ember bizony el tud veszni a részletekben. Jól gondolom?

„Abszolút! Igyekeztem lehetőleg francia tartozékokat válogatni az autóhoz, ez a gumik esetén Kleber formájában sikerült is, amelyeknek még a futófelület mintája is hasonlít az eredeti Michelinéhez, amivel anno gyárilag felszerelték. Sajnos Magyarországon nem sikerült francia ablaktörlő lapátot beszerezni a szükséges méretekben, így e tekintetben kiegyeztem a Bosch-sal. Ezen felül szereztem gyári Elf matricát a hátsó szélvédőre, valamint a gyártási évéből származó „Év autója” matrica is került rá, amiben nagy segítségemre volt egy hozzám hasonló, kedves megszállott, aki kifejezetten ilyen és ehhez hasonló matricák gyártásával foglalkozik”.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!