Magyarországon jelenleg 4,16 millió példányt tesz ki a teljes személyautó állomány, amihez képest a forgalomban lévő 221 ezer motorkerékpár szinte marginális, ugyanakkor a motor, mint közlekedési eszköz és a motorozás, mint életforma egyre szélesebb kört érdekel. A motorozás előnyeit senki sem vitatja, városban ez a helyváltoztatás leggyorsabb módja, két keréken a legnagyobb dugókban is előre lehet jutni a sorok között, és az sem mellékes, hogy egy mai városi modell (pl. egy robogó) fogyasztása sok esetben szinte elenyésző.
A racionális vonal mellett azonban van egy másik tényező is: sok-sok motor van, amely rajongás tárgya lehet, manapság már minden kategóriában léteznek kívánatos típusok,
a robogók között éppúgy találunk stílusos darabokat, mint a túraendurók, a criuserek, a retró gépek vagy a speed motorok kínálatában,
a szegmensek felsorolását hosszan folytathatnánk. Mivel a motorosok közötti összetartás legendás, sokan az ezzel járó életforma, az egyesületekben és klubokban való közösségi élményszerzés lehetőségét is nagyra értékelik.
Így az sem meglepő, hogy ha két keréken szeljük át a várost vagy akár az országot, és bajba kerülünk, biztosan lesz egy másik motoros, aki megáll segítséget nyújtani. Egészen más érzés két keréken útra kelni, mint akár egy kabrió autóban, főleg, ha a szabadságérzet mellé izgalmas hang és dinamizmus társul – elvégre közúti járműveknél itt a legjobb a súly-lóerő arány. Végül, de nem utolsósorban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy motorkerékpár, stílusos ruházattal az önkifejezés remek eszköze is lehet.
Aki motorozásra adja a fejét, ne csodálkozzon, ha elsőre elveszettnek érzi magát, ugyanis négy különböző kategóriára vizsgázhatunk, ráadásul mindegyiknél eltérőek az életkori feltételek és az előírt óraszám. Ami közös, hogy csak sikeres elméleti KRESZ vizsgával kezdhetjük meg a rutinpályás oktatást (alapoktatás), és csak utána mehetünk oktatóval a forgalomba. Mindez nem csak a fiatal nemzedéket érinti, számtalan középkorú – családos – ember fedezi fel magának új hobbiként a motorozást, míg olykor friss nyugdíjasok porolják le a régi (MZ-s, jawás, pannóniás) emlékeket.
A motoros jogosítvány világába az AM kategória jelenti a belépőt, amellyel 50 cm3-es segédmotorkerékpárt vezethetünk - ez az egyetlen motoros kategória, ami alapfokú iskolai végzettség és orvosi alkalmassági vélemény nélkül is megszerezhető. Az elméleti tanfolyam már 13,5 évesen elkezdhető, de csak a 14. életév betöltése után forgalmi vizsgára menni. Értelemszerűen ez a legolcsóbb megszerezhető kategória, ami azt jelenti, hogy körülbelül 150 000 Ft-ot kell a nebulóknak a képzésre szánni.
A következő szint az A1-es kategória (16 éves vizsga-korhatár), amelyet B125-nek is szoktunk nevezni,
hiszen meglévő B-s jogosítvánnyal könnyített tanfolyamot lehet elvégezni. Ezzel a jogosítvánnyal 125 cm3-es, legfeljebb 11 kW-os, illetve maximum 0,1 kW/kg teljesítmény/tömeg arányú gépet vezethetünk. Eggyel feljebb, az A2-es kategóriánál is sok kikötés van, 35 kW lehet a motor csúcsteljesítménye, illetve 0,2 kW/kg-nál nem lehet nagyobb teljesítmény/tömeg. A vizsgakorhatár ebben az esetben 18 év.
A legmagasabb korhatár értelemszerűen a csúcskategóriánál, a teljesítménylimit nélküli A korlátlannál van, ugyanis itt előképzettség nélkül 24 év a küszöb (két éves A2-es jogosítvánnyal pedig 20 év). Bár egyre több motoros iskola nyújt online elméleti képzést, ami roppant népszerű a tanoncok körében (jelentősen meggyorsítja az elméleti részt), egy előképzettség nélküli, korlátlan jogosítvány megszerzése rendszerint így is több hónapot vesz igénybe, ára pedig 300 000 Ft környékén mozog.
Minden motorosnak jó szívvel ajánljuk, hogy a jogosítvány megszerzése után menjen el egy vezetéstechnikai képzésre, amiből szerencsére hazánkban széles a választék. Ezeken a tréningeken sokkal szélesebb a feladatok köre, például nagyobb sebességű kikerülési manővereket is elsajátíthatunk, ami nem része a rutinpályás oktatásnak. A vezetéstechnikai oktatás azoknak is elgondolkodtató lehet, akik újrakezdők, hiszen sok éves kihagyás után, mielőtt újra kimennénk a forgalomba, célszerű ellenőrzött, biztonságos körülmények között felfrissíteni tudásunkat.
Aranyat ér például folyamatosan változó kanyaríveket gyakorolni vagy a helyes nézőpont megválasztását készség szinten elsajátítani. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy
a rutinos vezetőknek újdonságokat, hasznos tapasztalatokat nyújtó képzések is léteznek.
Érdemes beruházni motorosoknak szóló könyvekbe, ugyanis egészen kiváló, mindenki számára érthető összefoglalók szólnak a motorozás fizikájáról, aminek ismeretében másképpen fogunk tekinteni bizonyos szituációkra, illetve könnyebben elkerülhetőek a balesetek – ne feledjük, külön kihívást jelent a motorozás szélben, esőben és különösen télen.
Annak, aki új vagy használt gép beszerzésére adja a fejét, először (jogsikategóriája keretei között) kategóriát kell választania: a segédmotorok a tervek dacára még mindig rendszám nélküliek, és nem kell műszaki vizsgára vinni őket. Az összes nagyobb közúti gépnél ezzel számolni kell, csakúgy, mint általános érvényűen a szükséges motor alkatrészek beszerzésével, a szervizeléssel és a megfelelő ápolással. Na meg a tárolással is, hiszen az időjárás viszontagságai és a tolvajok elől a garázs nyújtja a legjobb menedéket, de szükség esetén egy ház előteje vagy szerszámos sufni is megteszi. Ha az utcai tárolás marad, legalább masszív lakattal kell leláncolni a gépet, és egy takaróponyva sem árt.
Kétségtelenül előny a motor kis helyigénye, egy szellős garázsban akár az autó mellett vagy keresztben mögött is elférhet a kétkerekű. Természetesen az olyan különleges masináknál, mint az oldalkocsis motorok, a trike-ok vagy quadok, egész másként fest a tárolás. Érdemes szót ejteni az elektromos meghajtású modellekről is (melyek közül a nagyobbak zöld rendszámra jogosultak), ahol a töltést is meg kell oldani. Krosszmotorok, papírok nélküli veteránok és más, közúti forgalomba nem való gépek szállításához elengedhetetlen egy furgon, pickup vagy motorszállító utánfutó.
Ideje röviden kitérnünk a családtagok leggyakoribb aggodalmára, a kétkerekűek védtelenségére. Tavaly hazánkban 9387 személyi sérüléssel járó személyautós baleset történt, ehhez képest motorosból 577-et, míg segédmotorkerékpáros esetből 542-t regisztráltak. Amikor a motoros egyedül érintett az incidensben, akkor a leggyakoribb ok a relatív gyorshajtás, vagyis amikor nem az útviszonyoknak vagy a vonalvezetésnek megfelelően közlekedünk. Ugyanakkor az is fontos, hogy ha több résztvevős a baleset, akkor ⅔-ad részben abból lesz baj, hogy a motorosnak nem adták meg a jogos elsőbbséget.
Tipikus balesetnek mondható, hogy az autós kikanyarodik a védett úton közlekedő, de túl gyorsan felbukkanó motoros elé,
illetve, hogy az éppen előző motoros elé fordul az autós. A motorosok sok esetben hibásak az irányváltoztatás, a haladás és kanyarodás szabályainak be nem tartása miatt. Közhely, de abszolút igaz, hogy több járművel való ütközés esetén a motoros szokta a rövidebbet húzni, illetve, hogy a sérülés valószínűsége nagyon magas. Érdemes defenzíven, előrelátóan közlekedni, és minden körülmények között (hőségben is) megfelelő ruházatot választani.
Biztonság és kényelem: alapvetően e tényezők mentén halad mindenki, aki a legmegfelelőbb ruhadarabot keresi a motoros kilométerek megtételéhez – a vételárat most nem soroljuk ide, mert ezt a fejezetet nem olcsón, hanem ép bőrrel kell megúszni. Pontokba szedve mutatjuk, mi alapján érdemes választani.
Bukósisak: mindenekelőtt tudnunk kell, milyen használói környezetben mozgunk majd, a speed motorosoknál a pályanapokon való részvétel nyilván más terméket követel, mint a túrázást, kirándulást preferálók esetében. Az alábbi kritériumok kivétel nélkül minden motoros számára megfontolandók, amikor sisakvárásláson „töri a fejét”.
Dzseki, nadrág: itt is a használati jelleg dominál, feleslegesen ne válasszunk például zárt bőrruhát, a kárpitanyaggal szemben úgyis a testprotektorok látják el a legfontosabb védelmi funkciókat.
Kesztyű, csizma: a kézvédőknél is lehet protektorelem (pl. ökölbütykök), ahogy manapság egyre elterjedtebbek az érintőképernyőt is kezelni tudó ujjfelületek. A csizmáknál, magas szárú cipőknél lényeges a bokavédelem és a bal lábfejen a váltópedál miatti anyag-megerősítés, de az sem mellékes, hogy kényelmes marad-e több órás viselet után.
A 2000-es évek közepén az európai átlaghoz képest szürreális trendek jellemezték a magyar motoros piacot, a japán sportmotorok például hihetetlenül népszerűek voltak. Azóta sok változás történt, a vásárlók inkább a többcélú nagymotorokért lelkesednek - az on-off motorok (túraendurók) az újonnan eladott 26,9 %-át tették ki hazánkban az idei év első öt hónapjában, megelőzve a naked bike-okat (15,9%), miközben a sportmotorok csak az összes értékesítés alig 1,52%-át tették ki.
Így nem meglepő, hogy a 2024 januárjától május végéig tartó időszakban is egy túraenduró, a Benelli TRK 702-es volt Magyarország legnépszerűbb kétkerekűje 137 darabos volumennel.
A márkák közötti rangsort a világ legnagyobb motorkerékpárgyártója, a Honda vezeti az említett időszakban
(928 darab, 27,6%-os piaci részesedés), megelőzve a Yamahát (396 darab, 11,8%) és a BMW-t (366 darab, 10,9%). Ami a trendeket illeti, a gyártók arra számítanak, hogy a megfizethető robogók és csupasz motorok mellett az on-off gépek viszik majd a prímet.
Bár a nem regisztrációköteles, a futárok körében is kedvelt elektromos robogók piaca berobbant, a rendszámozott, tisztán villamos hajtású kétkerekűekért nem tolonganak, az idei év első öt hónapjában az értékesítések 2%-át sem érte el ez a szegmens. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a motoros piac fellendülésben van, a január és május között eladott 3355 darabos mennyiség 12,4%-kal múlja felül a 2023 azonos időszakában elért eredményeket. Virágzik a használt motorkerékpárok hazai adásvétele is (természetesen a szokásos szezonális kiugrással), itt a márkák sorrendjét évet óta a Honda, a Yamaha és a Suzuki adja, míg típusra bontva az élre törtek a BMW GS modellek.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
Tavaly Magyarországon 6557 motorkerékpárt helyeztek forgalomba újonnan.