Keleti nóta, nyugati hangszerelés: 30 éves a Skoda Felicia

Nehéz elképzelni, de mostantól akár OT-rendszámot kaphatnak a cseh népautó korai példányai. Bemutatjuk a számtalan változatban kínált, egykor nálunk is népszerű, és a Volkswagen-házasság első (félig-meddig mostoha) gyermekének tekinthető Skoda Felicia történetét.

Ha nem is minden esetben egyik pillanatról a másikra, de a rendszerváltás megtizedelte az egykori KGST-autómárkákat, ma pedig csak a Skoda és a Dacia esetében beszélhetünk sikertörténetről (a Lada termel ugyan, ám visszavonulót fújt Európából a szankciók miatt). Közülük is különleges eset a cseh gyártó, hiszen korántsem volt a szocializmus kreálmánya: már a két világháború között is népautótól a luxuslimuzinig megannyi modellt kínált. Később, a tervgazdaság idején akadt még ugyan pár izgalmas dobás (például a régi Skoda Felicia kabrió), ám utána évtizedekre beköszöntött a farmotoros korszak.

Az egyik utolsó új fejlesztésű szocialista autó volt a Favorit, amely közel negyed évszázad után lezárta a farmotoros Skodák korszakát, de a ’92 előtti csehszlovák időkben minőségi kihívásokkal küzdött 
Fotó: Skoda

Ezzel bizony a nagy múltú cég is reménytelen helyzetbe lavírozta magát, hiszen a 105-120 sorozat a nyolcvanas évekre reménytelenül elavulttá vált, nehéz lett volna velük átvészelni a rendszerváltás és a piacnyitás időszakát. 

Szerencsére azonban már 1987-ban megérkezett a felmentő sereg,

Bertone által tervezett ötajtós karosszériás, orrmotoros és fronthajtású Favorit. Ez a megfizethető és viszonylag korszerű kisautó a két évvel később elkezdett nyugati exporttal nem csak értékes devizát, hanem hamarosan tehetős kérőt is hozott a házhoz: 1991-ben a Skoda Auto a.s.-t felvásárolta a Volkswagen. 

Változatlan tengelytáv mellett a Favorithoz képest 40 mm-rel nőtt a hosszúság és 15-tel a szélesség. Már a tervezés korai szakaszában látszott, hogy prioritás az ódivatú, szögletes kasztni legömbölyítése 
Fotó: Skoda

Először nekiláttak a modell továbbfejlesztésének, ami egy kisebb ráncfelvarrás mellett az 1,3-as motor befecskendezővel és katalizátorral ellátását jelentette, plusz sok kisebb-nagyobb módosítással javítottak a kezelhetőségen, illetve a nemegyszer kritizált minőségen. Közben körvonalazódott az utód kifejlesztése is, ami azonban – főleg az idő rövidsége miatt – nem egy VW-féle műszaki alapokra épülő vadonatúj modell lett, hanem a Favorit jelentősen továbbfejlesztett változata. Végül 1994 őszén a híres prágai Károly hídon mutatkozott be a Felicia, melyhez újra leporoltak egy jól csengő típusnevet.

Íme, a szériagyártású Felicia. Ennél vezették be a megújult, zöld indiánfejes Skoda-logót, emellett – persze extraként – számos divatos metálfényezés, alufelniszett és fényszórómosó is elérhetővé vált
Fotó: Skoda

Ez a Skoda Felicia már nem irigyelt kabrió, hanem ötajtós tömegautó

Kellemes vonalú, gömbölyded karosszériája ügyesen feledtette a régi csehszlovák-olasz formatervet, miként azt is, hogy bizonyos elemeket már a Volkswagen Polo 6N-től vettek át. Teljesen megújult és lágyabb vonalú lett a műszerfal, kényelmesebb üléseket építettek be, összesen 1187 vadonatúj alkatrészt vettek gyártásba hozzá Mladá Boleslav és Vrchlabí üzemeiben. Számos, a Skodánál sosem látott extra jelent meg a fedélzeten, köztük az ABS, a szervókormány, a légzsákok rendszere, ritka esetben a légkondicionáló, az ülésfűtés, a fedélzeti számítógép vagy akár a bőrkárpitozás. 

Václav Havel cseh köztársasági elnök ül az új modell vezetőülésében. Jól látszik, hogy az egyszerű, légzsák nélküli, kétküllős kormányt markolja, a fényszóró magasságállítója a Favoritból származik 
Fotó: Skoda

Kelet-Európában azonban nem ették olyan forrón a kását, a nagy számban eladott példányokról még a teljes dísztárcsa is hiányzott, kurblisak voltak az ablakok, és egyszerű kétküllős kormányt tekergetett a vezető – rásegítés híján izomerővel. Magyarországon főleg az esztergomi Suzuki Swiftek és a Deawoo-k riválisa volt a megfizethető Felicia, 

melyet „a Skoda új tavasza” szlogennel vezetett be a Porsche Hungaria,

és idővel a rendőrségnek is jelentős példányszámban szállította ki. Tipikus vásárlói voltak a kisebb jövedelmű családok, főleg az 1995-ben bevezetett, 4,2 méter hosszú Combi esetében.

Míg az ötajtós alap-Feliciában 272 literes csomagtérbe lehetett pakolni, a Combi alaphelyzetben is 447 literes, családbarát és tágasra bővíthető bendőt kínált. Nem minden példány kapott tetősínt
Fotó: Skoda

Ennél a verziónál megismételték az előd Favorit/Forman duónál ismert ügyes spórolási trükköt, vagyis a nyújtott kasztnira is az ötajtósról ismert hátfalat szerelték fel, természetesen hosszabb lökhárító és plusz egy-egy oldalablak kíséretében. Hamarosan megérkezett az első haszonjármű kivitel, a Vanplus, amely nem volt más, mint a kombi hátul belemezelt ablakos, ormótlan felépítmény-púppal megáldott változata. Még ugyanebben az évben, ’95-ben piacra került a Pickup, nyitott vagy gyári műanyag dobozos platóval – utóbbiból rengeteg futott nálunk, a Magyar Posta is hamar állományba vette. 

Elődjéhez hasonlóan a Feliciából is készült pickup Kvasiny üzemében. Nálunk nyitott plató helyett az időjárási viszontagságoktól (és az enyves kezektől) védő dobozos felépítménnyel volt igazán kedvelt
Fotó: Skoda

Ezeknél a kiviteleknél jött jól igazán, hogy a Feliciából – a márka történetében először – gázolajos kivitel is létezett már; igaz, nem a modern TDI-vel, hanem a VW klasszikus 1,9 literes szívódízelével. Szintén német adomány, és

tartós gép volt a másik opcióként kapható 1,6-os, 75 lóerős benzines.

Ám a Feliciák többségét nem ezek a motorok hajtották, hanem a Skoda-féle, még a faros őskorszakból származó, persze továbbfejlesztett OHV, csupa alumínium négyhengeresek. Ezeket 1,3 literes lökettérfogattal, Bosch vagy Siemens injektorral, 54 vagy 68 lóerővel lehetett választani. 

Jópofa dizájnelem volt csíkkal összekötni a lámpák középrészeit. Magyarországon eleinte VW System feliratot is ragasztottak a csomagtérajtóra; a széria hátsó fejtámla nem volt általános a ketegóriában
Fotó: Skoda

Kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás a cseh márkának

Bár a Feliciákat sosem tartották számon különösebben sportos kisautóként, a ralipályákon vitézkedtek Kit Car változatai, az egyik VB-futamról Stig Blomquist még összetettben a bronzérmet is hazahozta vele. Persze az igazi sikert nem a versenypályákon, hanem a szalonokban kellett aratnia, amihez korrekt helykínálata, igényes berendezése a Favoriténál sokkal ügyesebb futóműve is hozzájárult. A lomha 1,3-as motorokon kívül leginkább pontatlan váltóját, lapos szögben álló kormányát és néhány bonyolult kezelőszervét (például kétgombos lámpakapcsolóját) kritizálták a korabeli teszteken. 

Nálunk, és más európai országokban sem volt ismeretlen az akár 174 lóerős Skoda Felicia Kit Car. Ennek sikere ágyazott meg a későbbi komoly skodás raliprogramhoz, turbós és 4x4-es WRC modellekkel
Fotó: Forrás: Skoda / Forrás: Skoda

Tény, hogy a Felicia nem ért fel a sokkal frissebb konstrukciójú VW Polo és a Seat Ibiza szintjére, de jelentősen olcsóbban is adták azoknál. 1995-ben az 54 lóerős LX alapmodell 1,3, míg a 68 lovas GLXi 1,5 millió forintba került, így nagyjából félúton járt a két hazai gyártású bestseller, a Suzuki Swift és az Opel Astra kimondottan kedvező ára között, ami egyébként a Skoda méretére, helykínálatára is igaz volt. Felértékelte a Feliciát az 1998-as frissítés: a krómszegélyes hűtőrács és a teltebb, végre színre fényezett lökhárítók mellett számos új extra segítségével próbálták a mérnökök komolyabbá tenni.

1996-ban bemutatkozott a márka történetében mérföldkőnek számító új Octavia, ennek fazonjához szabták a frissített Feliciát is a szögletesebb fényszórókkal és a nagy, krómszegélyű hűtőmaszkkal
Fotó: Skoda

Ekkoriban az alapára már súrolta az 1,6 millió forintot, de még mindig olcsóbb volt például a Daewoo Lanosnál, kombiként pedig – a kérészéletű Fiat Palio Weekend kivételével – vetélytárs nélkül állt. Ráadásul utóbbi változatban gigászi rakteret lehetett kialakítani azzal, hogy 

nem csak ledönthetők, hanem kivehetők is voltak a hátsó üléstámlák.

Számtalan limitált széria (Magic, Color Line, Sport Line, Family, Friend, sőt, fényűző Laurin & Klement) tette vonzóbbá a kínálatot, nem is rossz eredménnyel: az immár VW-alapokra épülő Fabia 2001-es bevezetéséig több mint 1,4 millió Felicia talált gazdára. 

Lágy vonalvezetésű és kéttónusú a műszerfal, lapos szögben álló kormánnyal. A rádió alatti rész lehetett üres vagy fix kardánboxos, míg a legmenőbb a fogantyúval kivehető tárolódobozos volt
Fotó: Forrás: Skoda / Forrás: Skoda

Ami a folytatást illeti, sokáig Magyarországon is sok futott ebből a Skodából, aztán kezdték leélni sok példányát, a kombik egy részét befogták munkásautónak. Ma meglepően kevés eladót lehet találni a hirdetésekben, mert a rozsda elfogyasztotta a legtöbbet – sajnos a korrózió elleni védelem még nem volt nyugati színvonalú. Félmillió forintnál többet csak a nagyon megkímélt példányokért kérnek, és kora ellenére ma még kevesen látják benne a veteránt. Egyik kivitele azonban már külföldön is sokak radarjára felkerült: a pickup alapjaira készített Fun olyan hobbiautó, ami senkit sem hagyhat hidegen.

Alig több mint 4000 darab készült a Funból, sárga műanyag idomokkal, felnikkel és kárpitokkal. A fülke hátfalát hátra elhúzva plusz két ülést lehetett felállítani a platón, így félig-meddig kabrióvá vált
Fotó: Skoda

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: