A netes társkeresésről VI. - Nagy találkozások

A netszerelem jó dolog: van egy társad, akinek mindig írhatsz, ha van mit, aki miatt naponta óránként ellenőrizheted az e-mailjeidet, hátha írt, akit nem tudsz kiverni a fejedből egész nap, és akinek a fotóját háttérképnek állítottad be. Valami mégis hiányzik.

Egyébként nem feltétlenül kell túlbonyolítani a helyszín- és programválasztás kérdését. A lényeg úgyis a találkozás, a program pedig, ha minden jól megy, úgyis az egymásrafigyelés lesz. Ki a szabadba tehát, a ligetbe, egy parkba, vagy bármilyen szép helyre, hívjuk a kedvest egyszerűen csak andalogni.

Az első randi első randi úgy is, ha már sokat tudsz a lányról. Beleférnek tehát a kínos hallgatások, a zavart vihogások, az összes olyan baki, ami egy első randin előfordul: a vörösbor fehér ruhán való végigöntésétől kezdve az össze-vissza beszélésen keresztül az apró füllentések lelepleződéséig. Ezeket nem is kell, hogy nagyon a szívedre vedd, a tökéletes randi jobb, ha tudod: nem létezik.

Na, ki tud idiótábban vigyorogni?

Annyival viszont mindenképpen előnyben vagy, hogy már tudsz a veled szemben ülő lányról egy csomó olyan dolgot, amit egy átlagos első randin nem tudnál. Mindent, amit megosztott magával kapcsolatban az alatt az idő alatt, amíg csak virtuálisan ismerkedtetek. Az ismerkedés persze valójában még csak most kezdődik, szemtől szemben, gondolkodási idő és arctalanság nélkül.

Egyáltalán nem biztos, hogy akit levelei és fényképe alapján annyira vonzónak találtál, élőben is álmaid netovábbja lesz. Ez benne van a pakliban, mondhatni gyakoribb, mint gondolnánk. Elkeseredésre azonban semmi ok, otthon újra be lehet kapcsolni a számítógépet, ismét belépni kedvenc társkereső site-unkra, és tovább böngészni a bemutatkozó hírdetéseket. Újra meg újra. A nagy számok törvénye - és az időközben magadraszedett rutin - alapján legközelebb biztosan sikerülni fog.