I. A rendszerváltás szakaszai
A rendszerváltás három évét három szakaszra bonthatjuk. A felosztás alapja elsősorban a politikai-hatalmi viszonyok változása, ami érthető egy a politikai rendszer által túldeterminált társadalmi rendszerben. Az egyes társadalmi alrendszerek (politikai, hatalmi viszonyok, gazdasági, tulajdonosi rendszer, jogi-szervezeti-államhatalmi viszonyok, oktatási alrendszer, a politikai tudat és kultúra összetevői, a társadalmi értékrendszerek változása stb.) természetesen eltérő ütemben változtak, gyakran erős aszinkronitásban voltak egymással.
A rendszerváltás szakaszokra bontása természetesen vitatható. A periodizáció mindig csak utólagos lehet. Az általam adott periodizáció legfőbb alapja a társadalmi, a politikai mozgástér, a hatalmi viszonyok átalakulása. A szakaszhatárok olykor jól köthetők valamely eseményhez, politikai döntéshez, a hatalmi rendszer szerkezetének vagy szervezeteinek átalakulásához, máskor viszont nem. Vita van a rendszerváltás folyamatainak kezdetéről, de néhányan a rendszerváltás tényét és lezárulását is vitatják.
Az általam vallott periodizáció közel áll a Romsics Ignác által kifejtett periodizációhoz, csak a szakaszhatárok megvonásában tér el némileg.
A rendszerváltás három szakasza lényegileg három egyéves periódusra osztható:
A politikai rendszer hatalmi szerkezetének átalakulása, amely végül is a rendszerváltáshoz vezetett, lényegileg 1987 nyarán, őszén kezdődött el. Az események 1989 tavaszán gyorsultak fel, és a rendszert átalakító változások lényegileg 1990 őszéig tartottak. A hatalmi szerkezet átalakulása volt az a dinamizáló erő és változásokat felgyorsító tényező, amely a társadalmi rendszer egészének az átalakulását eredményezte.