A rendszerváltoztatás szervezett politikai erők és intézmények kiegyezése (szabályozott tárgyalás, közösen kialkudott és elfogadott kompromisszumok) alapján játszódott le.
A tárgyalásos úton, kiegyezéses formában eldöntött rendszerváltás egyik aktora az átalakult állampárt, továbbá a végrehajtásra kötelezett kormányzati apparátus és a rendszerváltás törvényalkotását vállaló Országgyűlés volt.
A rendszerváltoztatás tömeges keretek között, erőszak alkalmazása nélkül zajlott le. A rendszerváltást végig kísérő politikai tüntetések, tömegmegmozdulások, nagyszámú résztvevővel megtartott nyilvános rendezvények felerősítették a szocialista rendszer alternatíváinak megfogalmazódását, majd egyre határozottabb követelését. Tágították a politikai mozgásteret és ösztönzően hatottak a túlhaladott politikai megoldások elvetésére, és korábban elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak tűnt megoldások, alternatívák képviseletére. A rendszerváltás tömegtámogatással, de szervezett politikai erők tárgyalásai révén valósult meg. A tömegtámogatások és a rendszerváltás elementáris erejű társadalmi követelése adta a politizáló értelmiségi csoportok kiegyezéséhez a társadalmi legitimációs alapot a rendszerváltás folyamatában.
A rendszerváltás a politikai rendszer hatalmi viszonyainak és intézményeinek az átalakításával kezdődött, de felgyorsított menetben terjedt ki a gazdasági, az oktatási, a kulturális, a tömegtájékoztatási alrendszerekre egyaránt.
1949 | 1989 |
az első írásos, chartális alkotmány Magyarországon | a második írásos, chartális alkotmány Magyarországon |
szovjet mintára | több forrása van |
központi pártdöntés eredménye | többpárti erők parlamenten kívüli megállapodásának eredménye |
felülről kierőszakolt rendszerváltást törvényesít | megvalósítja a demokratikus rendszerváltást |
ideologikus | ideológiamentes |
A rendszerváltás rendezett körülmények között zajlott le, a politikai, kormányzati és a gazdasági alrendszerek megőrizték működőképességüket, az országot működőképes és kormányozható állapotban vehette át a választások után az új kormánykoalíció és az új politikai vezetés.
A rendszerváltás eredményeképpen - majdnem ötven év után - Magyarország lekerült arról a történelmi kényszerpályáról, amely történelmi sorsát, fejlődésének jellegét és tartalmát elemi erővel meghatározta. Magyarország jövője nyitottá vált, a szocialista, diktatórikus nemzetközi politikai, gazdasági és katonai rendszerből kiszakadva a szabad és demokratikus államok közösségének részévé válhatott.
Magyarország társadalmi berendezkedését a piacgazdaság, a parlamenti demokrácia, a versengő többpártrendszer és az alkotmányos jogrendszer uralma határozza meg.