Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

5.) Az állampárt lebontása és felszámolása 1989. október 6-9. között történt meg. A monopolisztikus hatalmi szerkezet és rendszer legfontosabb szervezeti bázisa, az állampárt és annak mintegy 8-9 ezres létszámú apparátusa megszűnt mint szervezett politikai erő és szervezett hatalmi tényező. Az MSZMP megszűnt állampárt lenni és betagolódott a kialakult többpártrendszerű struktúrába. Bár a politikai élet szélére sodródott, nem veszítette el politikai szerepét.

6.) Az állampárt felszámolása után a kormány önálló politikai erővé és hatalmi tényezővé vált. A Németh Miklós által vezetett kormány fokozatosan vált le az MSZMP-ről, az MSZP politikai irányító szerepe 1989 októberétől már nem érvényesült a kormány felé. A kormány vált a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon elfogadott egyezmények végrehajtásának legfontosabb szereplőjévé. A kormány az egyezménybe foglaltakat jogszabálytervezetekké, törvénytervezetekké átalakítva a Parlament elé tárta.

7.) Az átmenet parlamentje vállalta a parlamenten kívül megszerveződött hatalmi centrum (a Nemzeti Kerekasztal) egyezményeinek törvényi keretekbe foglalását, ezzel történelmi jelentőségű feladatot látott el a rendszerváltás előkészítésében és végrehajtásában. Bár az átmenet parlamentje nem volt önálló politikai erő, mégis a rendszerváltás legfontosabb politikai színterévé vált azáltal, hogy a Kerekasztal-tárgyalásokon elfogadott megegyezéseket törvényi szintre emelte, a politikai egyezményeket legalizálta. (Hasonlóképpen az 1848. évi áprilisi törvényeket elfogadó nemesi-rendi parlament működéséhez, mely elfogadta a híres Áprilisi törvényeket.)

8.) 1989 tavaszától lényegileg plurális szerkezetű többpártrendszer alakult ki Magyarországon, amely azonban az 1990. tavaszi választásokig parlamenten kívüli többpártrendszerként létezett. Ez a legálisan működő, de parlamenten kívüli többpártrendszer - a kormány közvetítésével - politikai döntéseit a parlament által alkotott törvényekké változtatta. A kezdettől fogva versengő, parlamenten kívüli többpárti struktúra részben megnövelte a szervezett hatalmi erők és politikai tényezők számát, részben bomlasztotta az állampárton belül még meglévő hatalomkoncentrációt, és végül a politikai versengés révén gyorsította az átalakulás folyamatát és a demokratikus politikai szocializációt.

9.) Az 1990. évi parlamenti (március 25. és április 8.), és önkormányzati (szeptember 30. és október 14.) választások a hatalmi elit tömeges méretű cseréjét és átalakulását hozták magukkal, új politikai szereplők tömege került be a politikai vezetésbe.

Video: Parlamenti választások 1990-ben