Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

IV. 1. Az EKA: az "első kerekasztal"

Az Ellenzéki Kerekasztal és annak szervezetei, tárgyaló delegációi és szakértői lényegileg 1989. március 22-től 1989. szeptember 18-ig működtek.

Az 1987-88-ban megalakuló ellenzéki, független szervezetek összefogásának gondolata 1988 november-decemberében vetődött fel. Nyilvánvaló volt, hogy az állampárt hatalmát ellensúlyozó, egymást segítő koordináció elengedhetetlen. Az első nem formális, még változó személyi összetételű megbeszélésre 1988. december 5-én hétfőn 10 órakor a Semmelweis Ignác Orvostörténeti Múzeumban került sor Antall József igazgatói szobájában. A résztvevőket Vigh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság elnöke hívta meg a megbeszélésre, a következők voltak jelen: Antall József, Vigh Károly, Csoóri Sándor, Bába Iván, Bihari Mihály, Göncz Árpád, Mécs Imre, Mészöly Miklós, Szabó Miklós.

A résztvevők nem képviseltek semmilyen testületet, de az alábbi szervezetekhez kapcsolódtak: Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság (BZST), Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP), Szabad Kezdeményezések Hálózata (SZKH).

A tervek szerint a kört teljesebbé kívánták tenni a későbbiekben.

A nem formális megbeszélés elején Vigh Károly elmondta, hogy szervezési és szervezeti koordinációra van szükség azért, hogy az MSZMP "szalámitaktikáját" kivédjék a független fórumok. Álláspontja szerint két területen lehetett előre lépni: kifelé egy szóvivői testületet kellene alakítani; befelé pedig egy politikai koordinációs testületet kellene létrehozni a fontosabb politikai lépések és álláspontok egyeztetése érdekében.

Az összefogás lehetséges névként a következők vetődtek fel: Alternatív Szervezetek Egyeztető Fóruma, Független Demokratikus Alternatív Politikai Szervezetek Szövetsége. A résztvevők célja az volt, hogy koordinációs megbeszéléseket és egyeztetéseket tartsanak anélkül, hogy bármiféle hierarchia jönne létre a szervezetek között. Az informális megbeszélések folytatódtak változó, majd bővülő résztvevő körrel.

1988 decemberében a résztvevők közös Nyilatkozatot adtak ki a sajtó részére. A nyilatkozat hangsúlyozza: "A független politikai és társadalmi szervezetek, szövetségek és pártok a legnagyobb felelősségtudattal kívánják szolgálni az alkotmányos és demokratikus Magyarország megteremtésére irányuló törekvéseket, a súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságból történő kiemelkedésüket. A hatalom s a társadalom kiegyezése csak a nemzeti közmegegyezés szellemében, azoknak az elveknek és eszméknek az alapján jöhet létre, amelyek összevágnak a magyar nép történeti tudatával és erkölcsi érzékével."