Így hat a böjt a testre

A mértékletes evés igazoltan meghosszabbítja az élettartamot, de előnyös hatásúak a teljes ételmegvonással járó rövid böjtök is. Túlzásba azonban ne vigyük, mert három nap után már pusztulnak a bélbolyhok. Mi történik koplalás során a szervezetben?

Számos állatkísérlet igazolta már, hogy aki visszafogottan táplálkozik, tovább él. "Az i-re a pontot az amerikai Cornell Egyetem kutatása tette fel, akik patkánytestvérpárokat választottak ki. Az egyik csoport annyit evett, amennyit akart, a másik viszont minden nap csak a társa által előző nap elfogyasztott tápláléknak a 70 százalékát kapta" - mondja dr. Fekete Sándor György, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának professzora.

A kutatók azt találták, hogy a társuk táplálékának 70 százalékát kapó patkányok közel egyharmadnyival tovább éltek: két év helyett három évig. "A korlátozottan táplálkozó patkányok azért voltak hosszabb életűek, mert kevesebb spontán daganat alakult ki náluk. Aki többet eszik, intenzívebb az anyagcseréje, ami több DNS-másolást jelent, és ily módon több a lehetőség a hibára is" - teszi hozzá a humán táplálkozást is oktató professzor.

Mértékletes táplálkozáson a tudós azt érti, hogy a fehérje- és energiabevitel mértéket csökkentjük ugyan, a vitaminok, ásványi anyagok mennyiségét azonban nem. Ha tehát feltételezzük, hogy egy felnőtt ember napi energiaszükséglete 10400 kJ (2484 kcal), a mértékletes táplálkozás azt jelenti, hogy ennek 70 százalékát, azaz 7000-8000 kJ-nyi (1672-1910 kcal) ételt fogyasztunk csupán, (összehasonlításképpen a komoly fogyókúrák napi 5000 kJ körüli (1194 kcal) energiabevitelt jelentenek), a vitaminok, nyomelemek mennyiségét viszont arányosan nem mérsékeljük.

Böjt teljes ételmegvonással

A mértékletes táplálkozás mellett számos vallás rövidebb-hosszabb időszakokra a teljes ételmegvonást is ajánlja.

A szervezet már néhány napos ételmegvonás esetén megkezdi a tartalékai lebontását. Legelőször a zsírt, mert szervezetünk azt képes a legkönnyebben nélkülözni. Ha elfogynak a zsírraktárok, következnek az izmok és más fehérjék. A harmadik lépcsőben a csontok leépítése történik, utolsó lépésként pedig az idegrendszer és az agy kerül sorra. A teljes éhezést egyébként az egészséges szervezet sokáig bírja: egy boxer kutyáról feljegyezték, hogy 104 napig, egy IRA-terroristáról pedig, hogy 63 napig élt étel nélkül, vizet azonban fogyasztva.

Hol az éhezés határa?

Aki önként szánja rá magát éhezésre, nem szabad, hogy eljusson az izombontásig, nőknél pedig a ciklus leállása a mérföldkő. Ez utóbbi akkor következik be, amikor a testzsír 18 százalék alá esik - sportolónőknél, anorexiásoknál gyakori jelenség. Ezért a nőknek leginkább két mutatót kell figyelniük fogyókúra során: egyrészt, hogy testtömegindexük ne essen 18 alá, másrészt hogy a testzsír-százalékuk ne csökkenjen ugyancsak 18 százalék alá. (Csak véletlen, hogy a két szám egybeesik.)

Csökken a vérnyomás, felszabadulnak a mérgek

Friss kutatások szerint az éhes ember gyomrának falában a grelin elnevezésű hormon termelődik, amely hatást gyakorol a szívre és az érrendszerre is. "A hormon hatására a szervezet egyfajta takarékos üzemmódra áll rá: lassabban ver a szív, csökken az erek a tágassága, valamint mérséklődik a vérnyomás" - mondja dr. Fekete Sándor György.

Az éhezés együtt jár a szervezetünk által tárolt mérgek felszabadulásával is. A májban gyakorlatilag minden zsírban oldódó méreg felhalmozódik, és amikor a testzsír már lebontásra került, és megkezdődik a májban lévő zsírok bontása is, ezek a mérgek felszabadulnak.

Ugyancsak sok mérget, többet között ólmot raktároznak a csontok. Amikor éhezünk, a vér pH-értéke alacsonyabb (savasabb) lesz, aminek hatására megindul a csontokból az ólom kioldódása.

"Nem véletlen, hogy vannak olyan fogyókúrás klinikák, ahol a böjt elején a páciens speciális infúziót kap, amely segít megkötni a vérbe jutó ólmot. Különösen idősebbeknél fontos ez, akik már éltek akkor, amikor a benzinhez kopogásgátlóként még ólomadalékot kevertek. Az ő csontjaikban biztosan található ólom" - mondja a professzor. "A vér savassága ellen, illetve a felszabaduló káros anyagok bélben való megkötésére drasztikus fogyókúrázóknak mindenképpen ajánlanám a kalciumpótlást" - teszi hozzá.

A rövid böjtök előnyösek

A kíméletes, nem túl hosszú idegi tartó ételmegvonás egyik előnyös hatása, hogy az alatt a szervezetnek nem kell megküzdeni a táplálékallergia kialakulásával.

"Korábban azt hittük, hogy az egy különleges dolog, hogy valamelyik ételre allergiások vagyunk. Az új elméletek szerint azonban inkább úgy tűnik, hogy a szervezet minden másodpercben, minden falat fehérjével megküzd, hogy az ne váljon allergénné. Mozgósítja az immunrendszert, a nyirokrendszert, ellenanyagot termel, és ha a védelmi rendszerbe csak egy-két hiba becsúszik, allergiás reakció lép fel. Mértékletes koplaláskor azonban az egész rendszer átmenetileg pihen, így a fél-egy napos böjtök egyértelműen hasznosak" - magyarázza dr. Fekete. Mivel a hús erős antigén hatású fehérje, húsmentes böjt során a szervezet védekező rendszerre komoly "kimenőt" kap.

Forrás: Northfoto

Néhány nap után azonban pusztulnak a bélbolyhok

A túl hosszú koplalás azonban nem ajánlott, mert egy-két nap után a bélbolyhok elkezdenek sorvadni, a bélflóra kiürül, tönkremegy. "Böjt után a bélflórát fokozatosan kell újra felépíteni. Nem véletlen, hogy a fogolytáborból hazatértek, miután újra rendesen kezdtek enni, először súlyos hasmenéssel küzdöttek" - mondja a professzor.

Egészen más élettani folyamatok játszódnak le szervezetünkben, ha a böjt nem önkéntes, hanem komoly stresszel járó kényszer. Ilyenkor méginkább csökken a növekedési hormon szintje, mérséklődik a libidó, valamint a nemi hormonok termelődése. Megnő viszont a stresszhormonok szintje, ami negatívan hat az immunrendszerre.