Az epe egy fontos, összetett emésztőnedv, amelyet a máj választ ki. Az epe a májból az epeutakon át az epehólyagba kerül, ahol egy ideig tárolódik és besűrűsödik, majd - étkezéseket követően - a közös epevezetéken keresztül a vékonybél kezdeti szakaszába ürül, és itt elősegíti a zsírok emésztését.
Az epekövek 80 százaléka koleszterinből áll
Az epekövek több mint 80 százaléka koleszterinből áll. Több ok vezethet a koleszterin epekő formában történő kicsapódásához. Ezen okok közé tartozik a fokozott koleszterinkiválasztás, a koleszterint oldott formában tartó epesavak hiánya, egyes májműködési zavarok, az epehólyag lelassult ürülése miatt az epe hosszas pangása, továbbá az epeutakat érintő, többnyire fertőzéses eredetű gyulladások. A kicsapódó anyag eleinte homok finomságú szemcséket alkot, amelyek a későbbiekben akár több centiméter átmérőjű kövekké is megnőhetnek.
Az epekövek általában csak akkor kezdenek panaszokat okozni, amikor hatásukra gyulladásba jön az epehólyag fala, illetve amikor elég nagyra nőttek ahhoz, hogy elzárják az epehólyag kivezetőcsövét, vagy a májból és az epehólyagból jövő epeutak egyesüléséből létrejövő közös epevezetéket. Ilyenkor epeköves görcsroham is kialakulhat.
A nem kezelt epekő szövődményekhez vezet
Minél tovább vannak jelen a szervezetben az epekövek, annál nagyobb valószínűséggel vezetnek valamilyen szövődmény kialakulásához is. A hosszasan megmaradó kövek az epeutak falát bélelő nyálkahártyát izgatják, annak idült gyulladását tartják fenn. Nem ritka az epehólyag heveny gyulladása sem, ezt a meggyengült nyálkahártyát ilyenkor elárasztó különböző kórokozók okozzák.
Ennek súlyos következménye lehet például az epehólyag falának átfúródása, tályogképződés vagy sipolyok kialakulása. A bélbe vezető sipolyon át távozó nagyméretű kövek bélelzáródást is okozhatnak. Néha az epekövek a máj működését is megzavarják, aminek következtében sárgaság lép fel, valamint a hasnyálmirigy területén is gyulladást okozhatnak. A hosszú időn át meglévő epekövek növelik az epehólyagrák kialakulásának valószínűségét.
Panaszok kiadós étkezés után
Nagyon sok esetben az epekő hosszú ideig, vagy akár a beteg élete végéig észrevétlen marad - a kialakult kövek több mint fele ilyen -, mivel semmilyen panaszt nem okoz. Nem ritka az sem, hogy más betegség kivizsgálása közben, véletlenül derül fény az epekő jelenlétére.
Az epekő okozta panaszok gyakran kiadós étkezés vagy zsíros étel elfogyasztása után jelentkeznek. Enyhébb esetben zavaró hasi puffadást, emésztési zavart tapasztal a beteg. Súlyosabb esetben epeköves görcs formában jelentkezik a betegség. Hányinger, rossz közérzet vezetheti be a tipikus epeköves "rohamot", később a gyomortájon vagy jobb oldalon, a bordák aljánál jelentkező kellemetlenségtől a heves, görcsös fájdalomig terjedhetnek a beteg panaszai. A fájdalom kisugározhat a jobb lapocka vagy a váll felé, és hányás, rosszullét kísérheti. A közös epevezetékben elhelyezkedő kövek jellemző tünetegyüttese az epeköves görcs, a sárgaság és a láz. Ilyen esetben a beteg vizelete sötét, barnás, széklete pedig agyagszürke színű lehet.
Gigantikusnak számító epekő
Hányingerrel, hányással, illetve lázzal és sárgasággal kísért görcsös hasi fájdalom esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Az orvos a has megtapintása után hasi ultrahang-vizsgálattal igazolja az epekövek esetleges jelenlétét. Nagyon ritkán, ha ez a vizsgálat nem nyújt elég információt, vagy ha kérdéses az eredmény, akkor komputeres tomográfia- (CT-) vizsgálat segítségével vagy gyomortükrözéssel egybekötött kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal tudják pontosan ábrázolni az epehólyag és az epeutak állapotát. Ez utóbbi eljárás egyben kezelésre is lehetőséget nyújt, kisméretű kövek eltávolíthatók ezen az úton.
Búcsú az erősen fűszeres ételektől
Meglévő epekövek esetén a panaszok kialakulását késleltetni, intenzitásukat mérsékelni lehet zsírszegény és csökkentett energiatartalmú diétával. Naponta több alkalommal, kis mennyiségű étel elfogyasztása javasolt. Kerülni kell az erősen fűszeres, vakamint a sok nehezen emészthető rostot tartalmazó ételeket. Az epeköves görcsroham enyhíthető fájdalomcsillapító és görcsoldó gyógyszer bevételével, mely után javasolt a bőséges folyadékbevitel.
Ma az orvosok között elfogadott nézet, hogy a tünetmentes - véletlenül felfedezett - epeköveket általában nem kell kezelni. Mivel azonban a kövek fennállása az évek során panaszok megjelenéséhez, sőt esetleg szövődmények kialakulásához is vezethet, az orvos a korai kezelés mellett is dönthet. A panaszokat okozó betegség azonban mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.
Műtét kulcslyuk-múdszerrel
Megoldásként leggyakrabban a hastükrözéses epehólyag-eltávolítást választja az orvos. Ilyenkor a műtétet laparoszkóp segítségével, közismert nevén kulcslyuk-módszerrel végzi a sebész, így néhány egészen apró vágáson át elvégezhető az operáció. Ez a beavatkozás a nyitott hasműtéthez képest minimális megterhelést jelent a beteg számára, a kórházi tartózkodás ideje néhány napra rövidül, és a beteg hamarosan újra munkaképes lesz. A gyulladásban lévő epehólyag esetén ezt a beavatkozást antibiotikumos kúrának kell megelőznie. Az epevezetékben elhelyezkedő köveket először gyomortükrözés útján, az epevezeték patkóbélbe szájadzásának kitágításával távolítják el. Többnyire ezt a beavatkozást követi a hastükrözéses epehólyag-eltávolítás.
Az epekőbetegség kialakulásának legfontosabb kockázati tényezője az elhízás, ezért az egészséges testsúly fenntartásával és rendszeres testmozgással jelentősen csökkenthető az epekő kialakulásának valószínűsége. Ugyancsak gyakrabban fordul elő epekő azoknál is, akikben régóta fennálló epehólyag-gyulladás figyelhető meg, továbbá a cukorbetegségben, a bél egyes gyulladásos megbetegedéseiben, illetve bizonyos májbetegségekben szenvedők körében. A magas koleszterinszint is növeli a kockázatot. Genetikai tényezők (családi hajlam) is szerepet játszhatnak a betegség létrejöttében, egyes nőkben pedig terhesség alatt alakulnak ki az epekövek.