"Egészséges barnaság nem létezik"

Mielőtt bőrünket megmutatjuk a napnak, jó, ha bőrgyógyász is látja. Ez különösen ajánlott a sok festékes anyajeggyel rendelkező fehérbőrűek számára. A festékes bőrdaganat kialakulásának szempontjából életünk első 4-5 éve sorsdöntő.

"A bőr nem felejt. A napfény mennyisége, amelynek életünk során kitettük magunkat, összeadódik, és a nem kívánt tünetek majd hosszútávon jelentkeznek" - mondta el az [origo]-nak dr. Oláh Judit bőrgyógyász, a Magyar Dermatológiai Társaság Onkodermatológiai Szekciójának elnöke.

"A megelőzés már újszülött kortól nagyon fontos, a bőr egészsége szempontjából az első 4-5 év sorsdöntő. A gyerekkori hólyagos napégés igazoltan növeli a felnőttkori festékes bőrdaganat, azaz a melanoma malignum kockázatát, ezért ügyeljünk a gyermek fényvédelmére" - teszi hozzá a szakértő. De a bőrdaganat kockázatát a felnőttkori leégések is növelik, és ne áltassuk magunkat azzal, hogy bőrünk úgyis korrigálja magát. Ez látszólag tényleg így van egy ideig, hosszú távon azonban a sok leégés megbosszulhatja magát.

Melyik anyajegy gyanús?

"Akinek sok festékes anyajegye van, jól teszi, ha mielőtt megmutatja bőrét a napnak, a bőrgyógyásznak is feltárja" - tanácsolja dr. Oláh Judit. De ajánlott az éves szűrővizsgálat azoknak is, akiknek egyéni kockázatuk magas: a családban előfordult már bőrdaganat, vagy életmódjuk miatt sokat tartózkodnak napon.

Keressük fel a bőrgyógyászt akkor is, ha a bőr felszínén gyanús jeleket észlelünk: például ha egy korábban barna anyajegy hirtelen többszínű lesz, azaz megjelennek benne sötét és világos barna, rózsaszín, feketés vagy fehéres részek is. Ugyancsak tanácsos minél előbb orvoshoz fordulni, ha új festékfolt jelenik meg bőrünkön, vagy ha egy korábban lapos anyajegy hirtelen kiemelkedik, valamint kockázatosak a fél centiméternél nagyobb átmérőjű anyajegyek is.

"A korai felismerés azért fontos, mert ekkor még egy sebészi kimetszéssel száz százalékosan lehet gyógyítani a festékes bőrdaganatot" - mondja a bőrgyógyász. Később azonban, ha a daganat már tovább terjedt a belső szervekre, a folyamat általában nem visszafordítható.

Az elmúlt harminc évben az anyajegyekből kiinduló bőrdaganatok száma 5-6-szorosára nőtt: míg a nyolcvanas években 100 ezer lakosra 4-5 melanoma malignum jutott, ma ez a szám 22. A korai felismerésnek köszönhetően azonban a halálozások száma a hatvanas évekhez képest nem növekedett: évente 350-400 magyar hal meg bőrdaganat miatt.

Forrás: AFP/Mychele Daniau

D-vitamin: napfényből vagy táplálékból fedezzük?

Évek óta húzódó vita a bőrgyógyászok és a táplálkozással foglalkozó szakemberek között, hogy miközben az előbbiek azt ajánlják, hogy óvakodjunk a naptól, az utóbbiak a D-vitamin-raktáraink feltöltése érdekében azt tanácsolják, hogy használjuk ki a nyári napfényt.

"Egészséges barnaság, mint fogalom, nem létezik" - mondja dr. Oláh Judit. "D-vitamin raktáraink feltöltéséhez nincs szükség a teljes test napoztatására, egyes ajánlások szerint elég lenne az arc, a kézhát és az alkar napi 10 perces napoztatása" - teszi hozzá. Az pedig, hogy a szolárium elősegítené a D-vitamin-termelést, tévhit, hiszen fénye nem UV-B, hanem UV-A sugarakból áll, ily módon a szoláriumtól csontjaink sem tudnak megerősödni.

A szakember szerint D-vitamin-szükségletünket fedezzük inkább táplálékkal. A D-vitamin előanyaga többek között a tojásban, a májban, a halolajban, a tengeri halakban (például a tonhalban, lazacban, makrélában) fordul elő, és akad már D-vitaminnal dúsított élelmiszer (joghurt, kenyér) itthon is.